Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01304/2015
Első irat érkezett: 05/14/2015
.
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (bírósági és közhasznúsági nyilvántartásba vétel)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 08/31/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte - a Szegedi Járásbíróság 11.P.20.673/2014. számú döntésére és a Szegedi Törvényszék 2.Pkf.21.127/2014/1. számú végzésére is kiterjedően - az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó kifejti, hogy bírósági és közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmet terjesztett elő, amelyet a bíróság elutasított, mert nem tett eleget a hiánypótlási kötelezettségének. Az indítványozó keresetében annak megállapítását kérte, hogy a társadalmi szervezet létrejött és kérte, hogy a bíróság pótolja ítéletével az egyesület létrejöttét és nyilvántartásba vételét. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította perbeli jogképesség hiánya miatt. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzés, Szegedi Törvényszék 2.Pkf.21.127/2014/1. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk
II. cikk
VIII. cikk (2) bekezdés
XXIV. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1304_4_2015_ind_kieg.pdfIV_1304_4_2015_ind_kieg.pdfIV_1304_0_2015_inditvany.pdfIV_1304_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3005/2016. (I. 15.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban)
    .
    A döntés kelte: Budapest, 01/12/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.01.12 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó nyilvántartásba nem vett civil szervezet meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

    [2] 1.1. Az indítványozó a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Úgy vélte, hogy a felülvizsgálati döntés folytán sérült az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való, az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésében foglalt szervezet létrehozására vonatkozó, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga.

    [3] 1.2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy 2008. március 13-án mint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján megalapított egyesület, bírósági és közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmet terjesztett elő a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál. Az eljáró bíróság az indítványozót hiánypótlásra hívta fel, azonban az indítványozó a rendelkezésére álló határidő alatt a hiányokat nem pótolta. Ennek következtében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 2008. június 20. napján kelt Pk.60.039/2008/7. számú végzésével az indítványozó nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasította.
    [4] Az indítványozó ezt követően keresetében annak megállapítását kérte, hogy mint társadalmi szervezet az Etv. 15. § (4)–(6) bekezdése alapján létrejött. Kérte továbbá, hogy a bíróság pótolja ítéletével a kérelmet elutasító bíróságnak az egyesület létrejöttét és nyilvántartásba vételét igazoló kivonat kiadását.
    [5] A Szegedi Járásbíróság mint első fokon eljáró bíróság 11.P.20.673/2014/1-I. számú végzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, azzal az indokolással, hogy a felperes nem rendelkezik perbeli jogképességgel. A Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság az első fokon eljáró bíróság végzését 2.Pkf.21.127/2014/1. számú végzésével helyben hagyta. A jogerős végzés ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria a jogerős végzést a Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzésében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria végzésében kifejtette, hogy a jogerős döntés álláspontja szerint nem zárja ki az egyesüléshez való jog érvényesítését, így nem sérti az Alaptörvény rendelkezéseit sem.

    [6] 1.3. Az indítványozó az Alaptörvény II. cikkének sérelmét arra alapozza, hogy tagjainak, mint el nem ismert civil szervezet tagjainak sérült az emberi méltósághoz való joga.
    [7] Álláspontja szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása sérti az Alaptörvény VIII. cikk (2) be­kez­dését, mert az érintett tagok bírósági nyilvántartásba vétel hiányában 2008. március 13-a óta nem tudták gya­korolni az egyesület alapításához való jogukat.
    [8] Véleménye szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének sérelmét a 2008-tól 2014-ig elhúzódó döntéshozatal okozta, amely így nem tett eleget a tisztességes és az ésszerű határidőben való eljárás követelményének.
    [9] Úgy véli továbbá, hogy a támadott végzés az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését azért sérti, mert az ügyében eljáró bíróságok tárgyalás tartása nélkül döntöttek, ennek következtében hiányzott a tisztességes és nyilvános eljárás alapja.

    [10] 1.4. Az indítványozó szerint tehát a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzése a fent kifejtettek alapján alaptörvény-ellenes, és emiatt kérte annak – a Szegedi Járásbíróság 11.P.20.673/2014/1-I. számú végzésére és a Szegedi Törvényszék 2.Pkf.21.127/2014/1. számú végzésére is kiterjedő – megsemmisítését.

    [11] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, az Abtv.-ben foglalt formai és tartalmi követelményeknek.

    [12] 2.1. Az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [13] A Szegedi Járásbíróság 11.P.20.673/2014/18. számú átirata szerint a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzését az indítványozónak 2015. február 26-án tértivevény nélkül adták ki. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint a sérelmezett bírósági határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül terjeszthető elő az alkotmányjogi panasz. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát 2015. április 29-én, a kézbesítéstől számított ötvenkilencedik napon nyújtotta be a Szegedi Járásbírósághoz. A fentiek alapján az indítványozónak a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzésével kapcsolatos alkotmányjogi panasz indítványa határidőben benyújtottnak minősül.

    [14] 2.2. Az Alkotmánybíróság ezt követően a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzésével kapcsolatos alkotmányjogi panasz indítvány kapcsán az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt törvényi feltételek (a határozott kérelem) meglétét vizsgálta meg. Ennek során megállapította, hogy az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó, illetve azt a törvényi rendelkezést, amely jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont], az Abtv. 27. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz hatáskörben kérte az Alkotmánybíróság eljárását. Az indítványozó megjelölte továbbá az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét is, az Alaptörvény II. cikkével, a VIII. cikk (2) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésével kapcsolatban [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) és b) pontok]. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést, a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzését [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]. Az indítványozó kifejtette azt is, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítványozó végül kifejezett kérelmet fogalmazott meg a bírói döntés megsemmisítésére, illetve az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont]. Összegzésként megállapítható, hogy az alkotmányjogi panasz indítvány megfelel a befogadhatóság formai követelményeinek.

    [15] 2.3. Az Alkotmánybíróság a következőkben a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzésével kapcsolatos alkotmányjogi panasz indítványt az Abtv. 56. § (2) bekezdésében kifejtett tartalmi feltételekkel összefüggésben vizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az Abtv. 27. §-a alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Az Abtv. e rendelkezéséből egyértelmű, hogy az Alkotmánybírósághoz csak létező személy vagy szervezet nyújthat be alkotmányjogi panaszt.
    [16] Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (2) bekezdése értelmében „[a]z egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.” Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a Magyar Közigazgatási Társaság nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az eljáró bíróság – az indítványozó jogi képviselője által sem vitatottan – jogerősen elutasította, és e jogerős végzés következtében a Magyar Közigazgatási Társaság nem jött létre.
    [17] Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 27. §-ában foglalt, az egyedi ügyben érintett szervezetnek a szervezetre irányadó anyagi jog alapján létrejött szervezetet kell tekinteni, márpedig az indítványozóra mint szervezetre irányadó anyagi jog a konstitutív hatályú nyilvántartásba vételhez köti a civil szervezet létrejöttét. Ez a nyilvántartásba vétel a vizsgált esetben elmaradt, és az indítványozó mindmáig nem szerepel a civil szervezetek névjegyzékében. Létező civil szervezetek esetében az indítványozóknak indítványozói jogosultságuk alátámasztásához a civil szervezetek névjegyzékéből kiadott, hitelesítéssel ellátott kivonattal kell igazolniuk azt, hogy létező civil szervezetek, illetve ezen igazolás bizonyítja az eljáró képviselőjük képviseletei jogosultságát is. Ilyen kivonatot a jelen ügy indítványozója nem csatolt, és nem is lett volna képes csatolni, mert a névjegyzékben nem szerepel. Ennek következtében az indítványozó nem igazolta és nem igazolhatta az Abtv. 52. § (4) bekezdésének megfelelően az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását sem.
    [18] Ezen túlmenően egy nem létező jogi személy (jelen esetben egy nem létező egyesület) nem lehet az Abtv. 27. §-a szerint érintett sem. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó eljárásjogi értelemben sem érintett, mivel perlési jogképességgel nem rendelkezett.
    [19] Mindezek alapján az indítványozó nem tesz eleget az Abtv. 27. §-ában meghatározott, „az egyedi ügyben érintett szervezet”, illetve az érintettség követelményeinek.
    [20] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a társadalmi szervezetet alapító természetes személyek nyilvánvalóan nyújthatnak be alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésének sérelmére hivatkozva. A jelen ügyben azonban nem ez történt, hiszen nem az érintett magánszemélyek, hanem a nem létező egyesület fordult az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasszal.
    [21] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint a Kúria Pfv.IV.21.529/2014/4. számú végzése – a Szegedi Járásbíróság 11.P.20.673/2014/1-I. számú végzésére és a Szegedi Törvényszék 2.Pkf.21.127/2014/1. számú végzésére is kiterjedő – alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      tanácsvezető,
      előadó alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Czine Ágnes s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Kiss László s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      05/14/2015
      .
      Number of the Decision:
      .
      3005/2016. (I. 15.)
      Date of the decision:
      .
      01/12/2016
      .
      .