Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Jászberényi Járásíróság 12.Pk.50.018/2022/7. számú végzése és a Szolnoki Törvényszék 4.Pkf.20.469/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy alapját képező tényállás szerint a kérelmezőnek (a továbbiakban: indítványozó) a kérelmezettel közös gyermekével történő kapcsolattartását bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség szabályozta. Az indítványozó azért fordult az elsőfokú bírósághoz, mert álláspontja szerint a kérelmezettnek felróható okból hiúsult meg meghatározott időszakra vonatkozóan az időszakos kapcsolattartás, ezért kérte a végrehajtás elrendelését. Az elsőfokú bíróság elutasította az indítványozó kérelmét és megállapította, hogy a kérelmezett nem szegte meg a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat. Az indítványozó fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság megsértette az eljárási szabályokat, mivel a kérelmezett által előadottakat fogadta el, nem pedig az indítványozó által csatolt közokiratot a gyermek személyi igazolványával és TAJ kártyájával kapcsolatban. A kérelmezett utalt arra, hogy az indítványozó nem jelölte meg, hogy mennyiben és milyen módon akadályozta, vagy zavarta a gyermekkel való kapcsolattartást a TAJ kártya eredetiben történő átadásának elmaradása. A másodfokú bíróság nem találta alaposnak a fellebbezést és helyben hagyta az elsőfokú bíróság döntését. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az indítványozó által hivatkozott Pp. rendelkezést az elsőfokú bíróság nem sértette meg, nem látott indokot az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezésére és új határozat hozatalára való utasításra. Maga az indítványozó nyilatkozata is arra utalt, hogy a időszakos kapcsolattartás ténylegesen teljes időtartamban megvalósult, így a kapcsolattartás pótlásának, a kapcsolattartás végrehajtásának ténybeli alapja, jogszabályi feltételei hiányoztak. A bíróság megállapította, hogy a TAJ kártya és a személyi okmány átadásának elmaradása nem valósítja meg a kérelmezett részéről a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegését. A nem megfelelő öltözékre és a kapcsolattartás egyéb zavarására benyújtott bizonyítékok az indítványozó tényállítása igazolására nem voltak alkalmasok.
Az indítványozó állítása szerint az ügyében született bírósági végzések ellentétesek a jogszabályokkal, a Ptk. rendelkezéseivel és az az alapján kialakult joggyakorlattal. A bíróságok eljárása az indítványozó szerint a kapcsolattartáshoz való jog korlátozását és a kapcsolattartás jogszabály által meghatározott tartalmának csorbítását eredményezte. Ezáltal sérült az indítványozó kapcsolattartáshoz és tisztességes eljáráshoz való joga, valamint gyermeke egészséges fejlődéséhez való joga..
. |