Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Mfv.VIII.10.103/2022/7. számú részítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók vezető tisztségviselők voltak egy hitelintézetnél, mely beolvadt az átvevő társaságba. Az egyesüléssel összefüggésben tájékoztatást nem kaptak, ezért munkaviszonyuk közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezték.
A jogelőd felügyelő bizottságának előzetes jóváhagyása után az igazgatóság jóváhagyta az indítványozók munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kérelmét a jogelőd jogutódba beolvadásának napjával. A munkáltató vállalta, hogy a munkaviszony megszűnésének napjáig járó munkabér, a ki nem fizetett szabadság megfizetését, valamint a Javadalmazási Politika 6. pontjában rögzített módszerrel a felmondási időre járó juttatás és a végkielégítés elszámolását. Az integrációért felelős szervezet szerint azonban a döntések sértik a 22/2017. számú irányelv rendelkezéseit, ezért megakadályozta a határozatok végrehajtását és a juttatások kifizetését.
Az indítványozók kerestükben további végkielégítés és felmondási időre járó munkabér megfizetését igényelték a közös megegyezés érvényességét állítva.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az indítványozók részére végkielégítést, felmondási időre járó munkabért és perköltséget fizessen meg. A bíróság megállapította, hogy ugyan a jogelőd igazgatósága az irányelvet figyelmen kívül hagyta, ez azonban nem eredményezte a perbeli megállapodás jogszabályba ütközését. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta. A Kúria részítéletében a másodfokú ítéletet az elsőfokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a munkaviszonyt megszüntető megállapodások érvénytelenek; az elsőfokú bíróságot az érvénytelen megállapodáshoz kapcsolódó kereseti kérelem és a viszontkereset tekintetében a perfelvételi szaktól kezdődően új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria részítéletében önkényesen eltért a nyilvánvaló anyagi jogi szabályok alkalmazásától, a contra legem jogalkalmazás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a tulajdonhoz való jogot..
. |