Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - az egyes vagyonkezelői alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény (Evatv.) 1. § (4) bekezdés harmadik mondatának az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Másodlagosan, utalva az Abtv. 32. § (1) bekezdésére kéri az Alkotmánybíróságot, hogy hivatalból észlelje a támadott rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközését. Az alaptörvény-ellenesség, illetve a nemzetközi szerződésbe ütközés esetén kéri a sérelmezett rendelkezés megsemmisítését.
Az indítványozó határozott idejű ingatlanbérleti szerződést kötött a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft-vel (Millenáris Kft.), kiállítás üzemeltetése céljából. A sérelmezett rendelkezés értelmében a Millenáris Kft. valamennyi egy évet meghaladó időtartamú, határozott időre szóló bérleti jogviszonya az Evatv. erejénél fogva a törvény hatálybalépésének napjával megszűnt, a bérlők azonnali és teljes kártalanítása mellett. A kártalanítás mértékét a rendelkezés az Evatv. hatálybalépését megelőző három üzleti évének adózott eredménye és a bérleti jogviszonyból még hátralevő évek átlagának szorzataként határozta meg.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogbiztonság követelményét, amennyiben az hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokat azonnali hatállyal, megfelelő felkészülési idő nélkül szüntetett meg, a szerzett jogokat és a bizalom védelmének elvét is megsértve. Sérelmezi továbbá, hogy bár a rendelkezés második mondata azonnali és teljes kártalanítást ír elő, a sérelmezett harmadik mondat a kártalanítás mértékét a ténylegesen elszenvedett kárral semmilyen közvetlen összefüggésben nem álló mérőszám alapján állapítja meg; mindezt úgy, hogy a megelőző évben a járványhelyzet miatt a kiállítás nem üzemelhetett, ezért ebben az időszakban a bérlemény fenntartása az indítványozó számára veszteséges volt. A kártalanítás korlátozását érvelése szerint nem igazolja közérdek, annak megállapítása a szükségesség-arányosság követelményének megsértésével történt, ami sérti a tulajdonhoz való jogát, valamint a vállalkozáshoz fűződő alapjogát. Az azonnali és teljes kártalanításhoz való jogát a sérelmezett rendelkezés harmadik mondata miatt pedig bírói úton sem tudja hatékonyan érvényesíteni. .
. |