Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02076/2017
Első irat érkezett: 11/14/2017
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (keresetlevél elektronikus benyújtása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/15/2018
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a alapján - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése, a Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzése, a Nyíregyházi Törvényszék 2.Kpkf.20.188/2017/3. számú végzése és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság 15.K.27.538/2016/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó keresetet nyújtott be a bírósághoz kisajátítás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt. A keresetlevelet a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a felperes a keresetlevelet nem elektronikus formában nyújtotta be az elsőfokú szervhez.
Az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a kormányhivatal határozatában a jogorvoslatra vonatkozóan arról tájékoztatta őt, hogy a keresetlevelet öt példányban kell benyújtani az elsőfokú szervhez, és a határozat nem tartalmazott hivatkozást az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan.
A Nyíregyházi Törvényszék az elsőfokú végzést helybenhagyta. A Kúrai a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította.
Az indítványozó az elsőfokú végzést követően igazolási kérelemmel együtt újból előterjesztette a keresetlevelet, immár elektronikus úton. Az igazolási kérelemben a kormányhivatal téves tájékoztatására hivatkozott az indítványozó, azonban azt a bíróság első- és másodfokon elutasított.
Az indítványozó szerint a Pp. 132. § (1) bekezdése (keresetlevél hatályának fenntartása) kapcsán mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn, mert a jogalkotó nem rendelte el, hogy azt a Pp. 394/I. § szerinti elutasítások (elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése) esetén is alkalmazni kell. Kiemeli, hogy a Kúria Tanácselnöki Értekezletének jogértelmezése, valamint az új Pp. (2016. évi CXXX. törvény) már megengedi a keresetlevél hatályának fenntartását az elektronikus kapcsolattartás elmulasztása miatti elutasítás esetén.
Az indítványozó szerint a Kúria végzése sérti az emberi méltósághoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz forduláshoz való jogot. Kifogásolhatónak tartja, hogy a Kúria 2017. július 4-én kelt végzésében nem vette figyelmbe a Kúria 2017. június 7-én kelt Tanácselnöki Értekezletének állásfoglalását a keresetlevél hatályának fenntartásával összefüggésben.
          .
.
Támadott jogi aktus:
    a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés
    Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzés, Nyíregyházi Törvényszék 2.Kpkf.20.188/2017/3. számú végzés, Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.538/2016/3. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk
T) cikk
I. cikk
II. cikk
XIII. cikk
XV. cikk
XXIV. cikk
XXVIII. cikk
25. cikk
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2076_0_2017_indítvány_anonim.pdfIV_2076_0_2017_indítvány_anonim.pdfIV_2076_2_2017_indkieg_anonim.pdfIV_2076_2_2017_indkieg_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3160/2018. (V. 16.) AB végzés
    .
    Az ABH 2018 tárgymutatója: érdemi döntés; jogorvoslathoz való jog; érdemi, vagy az eljárást befejező döntés
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/07/2018
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2018.05.07 10:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3160_2018 AB végzés.pdf3160_2018 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése valamint a Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Pásztor Árpádné (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője: dr. Helmeczy László ügyvéd (1054 Budapest, Szemere utca 19., II. emelet 3.) útján alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
    [2] Az indítványozó – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján előterjesztett – alkotmányjogi panaszában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 132. § (1) bekezdése továbbá a Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzése, a Nyíregyházi Törvényszék 2.Kpkf.20.188/2017/3. számú végzése és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.538/2016/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel azok véleménye szerint ellentétesek az Alaptörvény R) cikkével; T) cikkével; I. cikkével; II. cikkével; XIII. cikkével; XV. cikkével; XXIV. cikkével; XXVIII. cikkével; 25. cikkével; 28. cikkével.

    [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló közigazgatási eljárásban az indítványozó személyesen járt el, majd – jogi képviselője útján – nyújtott be keresetlevelet a bírósághoz kisajátítás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt.
    [4] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. november 8. napján kelt 15.K.27.538/2016/3. számú végzésével a régi Pp. 394/I. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően – figyelemmel a régi Pp. 397/J. § b) pontjában és 340/B. § (1) bekezdésében foglaltakra – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a felperes a keresetlevelet jogi képviselője útján 2016. október 21-én, papír alapon, és nem a 2016. július 1. napjától hatályos rendelkezések szerint, azaz elektronikus formában nyújtotta be az elsőfokú közigazgatási szervhez.
    [5] Az indítványozó a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzés ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben arra is hivatkozott, hogy a kormányhivatal határozata a jogorvoslatra vonatkozóan azt tartalmazta, hogy a keresetlevelet öt példányban kell benyújtani az elsőfokú szervhez, és a határozat nem tartalmazott hivatkozást az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan. Előadta, hogy a keresetlevelet időközben elektronikus úton is előterjesztette, és egyben kérte beadványát igazolási kérelemnek is tekinteni.
    [6] Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében többek között arra is hivatkozott, hogy a közigazgatási eljárás teljes tartama alatt az indítványozó jogi képviselő nélkül járt el, a keresettel megtámadott határozat jogorvoslati tájékoztató része ennek megfelelően került megfogalmazásra, azaz a természetes személy ügyfél felperes számára előírt, papíralapú keresetlevél benyújtási lehetőségről tartalmaz tájékoztatást.
    [7] A Nyíregyházi Törvényszék 2.Kpkf.20.188/2017/3. számú, 2017. február 9. napján kelt, az elektronikus tértivevény szerint az indítványozó jogi képviselője által 2017. március 7-én átvett végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. Az indokolás szerint nem következik a hatályos jogszabályokból, hogy az I. rendű alperesnek az indítványozót a közölteken túl feltétlenül tájékoztatnia kellett volna a jogi képviselő által benyújtandó keresetlevél előterjesztésének a régi Pp.-ben előírt jogszabályi feltételeiről is. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy álláspontja szerint a jogi képviselőnek ismernie kell a rá vonatkozó rendelkezéseket.
    [8] A Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú, 2017. július 4-én kelt végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasította. A Kúria végzése fejrészében elírás található: a másodfokú határozat száma téves, az indokolásban azonban helyesen szerepel a Nyíregyházi Törvényszék 2.Kpkf.20.188/2017/3. számú határozata.
    [9] A Kúria rögzítette, hogy a régi Pp. 270. (2)–(3) bekezdései értelmében a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés továbbá a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének a)–h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert a 157. § a) és g) pontja, valamint 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés ellen terjeszthető elő. A régi Pp. 271. § (1) bekezdés l) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha azt törvény kizárja.

    [10] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztett elő alkotmányjogi panaszt, amelyben az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a alapján a régi Pp. 132. § (1) bekezdése tekintetében mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítását, továbbá a Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzése, a Nyíregyházi Törvényszék 2.Kpkf.20.188/2017/3. számú végzése és a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.27.538/2016/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
    [11] Az indítványozó álláspontja szerint a régi Pp. 132. § (1) bekezdése (a keresetlevél hatályának fenntartása) kapcsán mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn, mert a jogalkotó nem rendelte el, hogy azt a régi Pp. 394/I. § szerinti elutasítások (elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértése) esetén is alkalmazni kell. Kiemeli, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma Tanácselnöki Értekezletének jogértelmezése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) megengedi a keresetlevél hatályának fenntartását az elektronikus kapcsolattartás elmulasztása miatti elutasítás esetén.
    [12] Az indítványozó értékelése szerint a Kúria végzése sérti az emberi méltósághoz való jogot, a törvény előtti egyenlőséget, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz és a bírósághoz forduláshoz való, és a jogorvoslathoz való jogot is. Kifogásolhatónak tartja, hogy a Kúria 2017. július 4-én kelt végzésében nem vette figyelembe a Kúria Polgári Kollégiuma Tanácselnöki Értekezletének 2017. június 7-én kelt állásfoglalását a keresetlevél hatályának fenntartásával összefüggésben.
    [13] Az indítványozó a Kúria végzését többek között amiatt is támadja, mert a régi Pp. 394/I. §-a alapján hozott végzéseket a józan ész és az Alaptörvény 28. cikke alapján az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek tekinti, és az ettől eltérő kúriai minősítést is alaptörvény-ellenesnek tartja.
    [14] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában – a támadott jogszabály és végzések vonatkozásában – az Alaptörvény R) cikkének; T) cikkének; I. cikkének; II. cikkének; XIII. cikkének; XV. cikkének; XXIV. cikkének; XXVIII. cikkének; 25. cikkének és 28. cikkének a sérelmét állította.

    [15] 2.1. Az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozót. A hiánypótlási felhívás rámutatott, hogy jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére az indítványozónak nincs jogosultsága, és arra is, hogy csak olyan jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát kérheti, amelyet az eljáró bíróság a határozat meghozatala során alkalmazott.
    [16] A hiánypótlási felhívás tartalmazta azt is, hogy mikor minősül a kérelem határozottnak, és rögzítette, hogy csak alapjogra hivatkozással terjeszthető elő alkotmányjogi panasz, valamint, hogy az indítványnak indokolást is kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
    [17] A hiánypótlásba foglalt részletes főtitkári tájékoztatás ellenére az indítványozó, a határidőben benyújtott beadványában megismételte a mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítása iránti kérelmét. Az alkotmányjogi panaszt alapjaiban nem módosította és a fenti felhívásban foglaltak tartalmának megfelelően nem is egészítette ki az indítványozó.

    [18] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
    [19] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

    [20] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására – az Abtv. 26. § (1) bekezdésére és 27. §-ára hivatkozással – a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében pedig az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
    [21] Az elektronikus tértivevény szerint a Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzését az indítványozó jogi képviselője 2017. szeptember 2. napján vette át, míg alkotmányjogi panaszát 2017. október 30-án nyújtotta be – elektronikus úton – az ügyben eljárt elsőfokú bírósághoz. Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a Kúria Kfv.III.37.483/2017/2. számú végzésével szemben a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
    [22] Az indítványozó a bírósági eljárásban félként vett részt, így érintettsége a támadott határozattal összefüggésben megállapítható. Az indítvány az Abtv. 27. § b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

    [23] 3.2. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltételeit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben felel meg.
    [24] Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog vélt sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli a sérelmezett jogszabályi rendelkezést és bírói döntést, továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő a bírói döntés megsemmisítésére. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szereplő, megsértettnek állított jogok egy része: R) cikk (2) bekezdés, T) cikk, I. cikk (3) bekezdése, 25. cikk (1)–(3) bekezdése és a 28. cikk – nem minősül az Alaptörvényben biztosított jognak.
    [25] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az Alaptörvény XXIV., a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései kivételével az indítvány az Alaptörvény felhívott cikkei tekintetében alkotmányjogilag releváns indokolást nem tartalmaz.
    [26] Az indítványozó hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmére. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére hivatkozásnak csak kivételes esetekben – a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében – van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Az indítványozó beadványában nem hivatkozott a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz ebben a vonatkozásban sem felel meg a törvényi feltételeknek.
    [27] Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a hatósági eljárásra vonatkozó, Alaptörvény XXIV. cikkének sérelme nem hozható összefüggésbe a támadott kúriai végzés állított alaptörvény-ellenességével.
    [28] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései tekintetében felel meg a határozottság vonatkozásában a törvényi feltételeknek.

    [29] 4. Az Alkotmánybíróság így e körben, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései tekintetében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt további feltételeinek való megfelelést. Vizsgálata során a következőket állapította meg.

    [30] 4.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján indítványozott jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítására irányuló kérelem előterjesztésére az indítványozónak nincs jogosultsága, az Abtv. 46. § (1) bekezdése értelmében – az abban írt feltételek fennállása esetében – az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során hivatalból jogosult erre.
    [31] Az Alkotmánybíróság megállapítja továbbá, hogy az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján, olyan jogszabályi rendelkezés felülvizsgálata kérhető, amelyet a támadott határozatot hozó bíróság a határozat meghozatala során alkalmazott. A törvényi határidőn belül alkotmányjogi panasszal támadott kúriai végzés meghozatala során a Kúria az indítványozó által támadott szabályt nem alkalmazta, hanem a fentebb ismertetett rendelkezések alapján hivatalból elutasította a felülvizsgálati kérelmet. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Kúriának a régi Pp. 394/I. § (1) bekezdés a) pontját már nyilvánvalóan nem kellett alkalmaznia. Az alkotmányjogi panaszból, és a Kúria határozatából egyaránt kitűnik, hogy e rendelkezést a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzésben alkalmazták, tekintettel arra, hogy korábban a felperes nem elektronikusan, hanem postai úton terjesztette elő a keresetlevelét.
    [32] Az indítványozó a Pp.-re és a Kúria Polgári Kollégiuma Tanácselnöki Értekezletének állásfoglalására hivatkozott. Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 49. §-a, amely „a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény” 140. § 10. pontja szerint módosított szöveggel lépett hatályba a visszautasított keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatály fenntartását lehetővé teszi, a jogi képviselő nélkül eljáró felperes tekintetében, ha az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem a vonatkozó szabályok szerint nyújtotta be a keresetlevelet.
    [33] A Kp. hatályos szabályai tehát a Pp. rendelkezéseinél jóval szűkebb körben engedik meg a visszautasított keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatály (joghatások) fenntartását.

    [34] 4.2. Az Abtv. 27. §-a értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont].
    [35] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bár az indítványozó kifejtette, hogy az álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog is sérelmet szenvedett, a kúriai végzés vonatkozásában érvei tartalmilag az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogra vonatkoznak.
    [36] Az Alkotmánybíróság – a fentiekre tekintettel – a továbbiakban a támadott kúriai végzés vonatkozásában az alkotmányjogi panasz befogadásának az Abtv. 29. §-a szerinti feltételeit csak az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog tekintetében vizsgálta.
    [37] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz indítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel.
    [38] Az Alkotmánybíróság e körben megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Az indítványozó ugyanis egyértelműen az ügyében eljárt bíróságok jogértelmezését tartotta alaptörvény-ellenesnek.
    [39] Önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntések alaptörvény-ellenességének alátámasztására. Ezért az indítvány e vonatkozásban sem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét {3179/2016. (IX. 26.) AB végzés, Indokolás [15]}.
    [40] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának – a bírósági jogértelmezés miatt bekövetkezett – elmaradása miatt látta megalapozottnak.
    [41] Az ügy érdemében hozott jogerős végzés fogalmát sem a régi Pp. sem a Pp., sem a Kp. nem definiálja. A szakirodalmi állásfoglalások, továbbá a legfelsőbb bírósági és kúriai gyakorlat egységes és egyértelmű megközelítésével: – a régi Pp. 270. § (2) bekezdése tételesen határozza meg azokat a perben hozott jogerős végzéseket, amelyekkel szemben felülvizsgálati kérelem benyújtható és nem engedi más perbeli végzés felülvizsgálati kérelemmel való támadását – szemben az indítványozó alkotmányjogilag releváns érveket nem sorakoztatott fel.
    [42] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jog csak azt a követelményt támasztja, hogy az első fokon meghozott érdemi bírói döntésekkel szemben magasabb fórumhoz lehessen fordulni, illetve a hatósági döntésekkel szemben biztosított legyen a bírói út {összefoglalóan: 36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [60]}. A jogorvoslathoz való jog tehát nem követeli meg a rendkívüli perorvoslati rendszer létét {3202/2017. (VII. 21.) AB végzés, Indokolás [13]}.
    [43] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatát figyelembe véve tehát megállapítható, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog sérelmét a felülvizsgálati kérelem nem érdemben történő elutasítása – érdemi összefüggés hiányában – nem alapozza meg.

    [44] 5. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A bírósági döntéseket – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálata során.
    [45] Alkotmányjogi panaszában az indítványozó a támadott végzésekben foglalt jogértelmezést vitatta. Az Alkotmánybíróság az indítvány tartalma alapján ezért a vizsgált ügyben megállapította azt, hogy az indítványozó a támadott határozat törvényességi szempontú felülvizsgálatát kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhatja felül.
    [46] Az a tény, hogy a másodfokú bíróság az indítványozó által irányadónak tartottól eltérően értelmezte az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
    [47] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.
    [48] Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, valamint 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a), c) és h) pontjai alapján visszautasította.

      Dr. Czine Ágnes s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      11/14/2017
      Subject of the case:
      .
      constitutional complaint against the ruling No. Kfv.III.37.483/2017/2 of the Curia (electronic submission of the statement of claim)
      Number of the Decision:
      .
      3160/2018. (V. 16.)
      Date of the decision:
      .
      05/07/2018
      .
      .