A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Budai Központi Kerületi Bíróság 43.Bny.708/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó képviseletében dr. Kiss Árpád ügyvéd az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az alapügyben bűnszervezetben elkövetett csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozás volt folyamatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi igazgatóságán, amellyel párhuzamosan a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala vagyonvisszaszerzési eljárást folytatott. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala 29022/46-15/2019. bü. számú határozatával – vagyonelkobzás biztosítása érdekében – kutatást és lefoglalást rendelt el. Az említett határozat alapján az abban foglalt kényszerintézkedéseket 2019. január 29. napján – a határozat kézbesítését követően – foganatosították, amelynek során az indítványozótól is lefoglaltak 199 500 Ft-ot és egyéb ingóságokat.
[3] Az indítványozó – mint vagyoni jogi érdekelt – felülbírálati indítványt terjesztett elő a kényszerintézkedést elrendelő határozattal szemben, amelyben kérte az említett vagyontárgyait érintő lefoglalás megszüntetését és azok visszaadását számára. A felülbírálati indítványt a Budai Központi Kerületi Bíróság a 43.Bny.708/2019/2. számú végzésével elutasította.
[4] 2. Az indítványozó a Budai Központi Kerületi Bíróság 43.Bny.708/2019/2. számú végzésével szemben terjesztett elő az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt. Álláspontja szerint a kutatást és lefoglalást elrendelő határozat, a kényszerintézkedések lefolytatásának a módja is több okból sértették a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szabályait, valamint a felülbírálati indítvány elutasítására is alaptalanul került sor a Budai Központi Kerületi Bíróság részéről. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a kifogásolt végzés – azáltal, hogy fenntartotta a tulajdonát képező ingóságok lefoglalását – az Alaptörvény XIII. cikkében garantált tulajdonhoz való jogát sértette.
[5] 3. Az Abtv. 27. §-ában meghatározottak szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
[6] Az Alkotmánybíróság ezért mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a panasz a Budai Központi Kerületi Bíróság 43.Bny.708/2019/2. számú végzése tekintetében megfelel-e az Abtv. 27. §-ában írt feltételeknek.
[7] A Be. a kutatást és lefoglalást a vagyont érintő kényszerintézkedések körébe sorolja [Be. 272. § (3) bekezdés a) és c) pont]. A kutatás a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében, amelyet – egyebek mellett – akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet [Be. 302. § (1) bekezdés és (2) bekezdés d) pont]. Míg a lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében, amelyet el kell rendelni akkor, ha annak tárgya elkobozható, vagyonelkobzás alá esik [Be. 308. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pont].
[8] Az Alkotmánybíróságnak következetes a gyakorlata a tekintetben, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti panasz esetén nem minősülnek sem az ügy érdemében hozott, sem a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek a „kényszereszközök alkalmazását elrendelő határozatok” {lásd a 3254/2012. (IX. 28). AB végzés, Indokolás [3]–[4], megerősítve: 3223/2014. (IX. 22). AB végzés, Indokolás [15]}. Az Alkotmánybíróság korábban a büntetőeljárás során, a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt a terhelt személyi szabadságát érintő – a kényszerintézkedés elrendelésről, fenntartásról vagy megszüntetésről rendelkező – bírói döntésről megállapította, „az eljárás során hozható legsúlyosabb »közbenső« határozat” {10/2007. (III. 7.) AB határozat, ABH 2007, 211, 221; megerősítve: 3036/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [6]}, ennélfogva „nem ügydöntő határozat, mert nem a büntetőjogi főkérdésről szól, és nem zárja le érdemben a büntetőeljárást” {3002/2014. (I. 24.) AB végzés, Indokolás [23]}. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy nincs ez másként a vagyont érintő kényszerintézkedések elrendeléséről szóló határozatok ellen benyújtott felülbírálati indítványt elbíráló bírósági döntés esetén sem, hiszen e döntésre is igaz, hogy nem ügydöntő, a büntetőjogi főkérdésről szóló határozat és a büntetőeljárást sem zárja le.
[9] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budai Központi Kerületi Bíróság 43.Bny.708/2019/2. számú – a kutatás és lefoglalás jogszerűségét jogorvoslat alapján felülvizsgáló – végzése nem minősül sem az ügy érdemében hozott bírósági döntésnek, sem az eljárást befejező egyéb döntésnek, ezért az alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényi feltételeknek.
[10] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panaszában a kifogásolt bírósági határozattal kapcsolatosan nem teljesítette az Abtv. 27. §-ában meghatározott feltételt, ezért az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Handó Tünde s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szalay Péter
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Schanda Balázs
alkotmánybíró helyett
Dr. Handó Tünde s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Szívós Mária
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |