Kúria Bfv.I.1632/2018/3. számú végzése

A döntés szövege:

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő

v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Bfv.I.1632/2018/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Dr. Juhász Imre s. k., tanácsvezető, előadó alkotmánybíró .
Dr. Juhász Imre s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Czine Ágnes alkotmánybíró helyett Dr. Juhász Imre s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Juhász Miklós alkotmánybíró helyett .	Dr. Juhász Imre s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Horváth Attila alkotmánybíró helyett Dr. Juhász Imre s. k. tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró helyett .

[20] 1.1. A gyakorlatban ugyanakkor problémát jelentett azoknak az eseteknek a kezelése, amikor az indítványozó felülvizsgálati kérelmet (indítványt) és alkotmányjogi panaszt is benyújtott. Ilyenkor az Alkotmánybíróságnak úgy kellett lefolytatnia a jogerős döntés vonatkozásában az alkotmányjogi panaszeljárást, hogy fennállt annak a lehetősége, hogy a Kúria azt hatályon kívül helyezi, illetve megváltoztatja. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság Ügyrendjét az 1005/2016. (VI. 22.) AB Tü. határozattal módosította, és a 32. § (3) bekezdésében rögzítette: „Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el, továbbá – arra tekintettel, hogy az eljárás még folyamatban van – a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító határozatával szemben. Ezen esetekben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható.”

[21] 1.2. Az Ügyrend 32. § (3) bekezdésének alkalmazása ugyanakkor újabb értelmezési kérdéseket vetett fel. A gyakorlatban ugyanis problémát jelentett az, ha a Kúria az indítványozó által benyújtott felülvizsgálati kérelmet (indítványt) nem vizsgálta érdemben, hanem azt állapította meg, hogy az eljárási törvények alapján nincs helye felülvizsgálatnak [a régi Be. 416. §, a Be. 648–650. §, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 271. §, 272. § (2) bekezdés, 273. §, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 406. §]. A Kúriának ez a döntése olyan eljárást lezáró döntésnek tekinthető, amely az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal támadható ugyan, de a peres eljárás érdemét (a perbe vitt igény elbírálását) nem érinti.
[22] Az Alkotmánybíróság gyakorlatában ezen indítványoknak a megítélése azért okozott nehézséget, mert lehetőséget teremtett az indítványozók számára, hogy a Kúria nem érdemi végzésével együtt, azon keresztül az ügy érdemében hozott jogerős döntést is megtámadják. Minderre pedig olyan időben kerülhetett sor, amikor az alkotmány­jogi panasz benyújtására megállapított 60 napos határidő a jogerős döntéstől már értelemszerűen eltelt.
[23] Ezt a helyzetet kívánta kezelni az Ügyrend 32. § (4) bekezdése. E szerint „[h]a a jogerős döntést megtámadó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a Kúria folyamatban lévő eljárására tekintettel visszautasította, majd a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt elutasító döntést hozott a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradása, vagy a felülvizsgálatra nyitva álló határidő indítványozó általi elmulasztása miatt, vagy azért, mert a felülvizsgálat kizárt, akkor a Kúria ezen döntését az Abtv. 26. § (1) bekezdése vagy 27. §-a alapján meg­támadó – és az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül benyújtott – alkotmányjogi panaszt, amennyiben az a jogerős döntésre is kiterjed, nem lehet elkésettnek tekinteni e határozat vonatkozásában.”

[24] 1.3. Az Ügyrend 32. § (4) bekezdése azonban a gyakorlatban szintén értelmezési kérdéseket vetett fel azzal összefüggésben, hogy vizsgálható-e a jogerős döntés abban az esetben, ha az indítványozó korábban a jogerős döntést alkotmányjogi panasszal nem támadta meg.
[25] Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdésének és 27. §-ának, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. §-ának egységes értelmezéséről szóló 1/2019. (XI. 25.) AB Tü. állásfoglalása (a továbbiakban: Tü. állásfoglalás) ezzel a kérdéssel összefüggésben adott iránymutatást. Megállapította, hogy „[a]z alkotmányjogi panasz alapján lefolytatott alkotmányossági felülvizsgálat keretében a Kúria döntésén keresztül a – korábban alkotmányjogi panasszal megtámadott, de a felülvizsgálati eljárás miatt érdemben nem vizsgált – jogerős döntés – a korábbi alkotmányjogi panaszba foglalt kérelemnek megfelelően – akkor is felülvizsgálható, ha az indítványozó korábban felülvizsgálati (vagy csatlakozó felülvizsgálati) kérelmet nyújtott be, de azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.”
[26] Véleményem szerint a Tü. állásfoglalás hivatkozott megállapításából csupán az következik, hogy a jogerős döntés a Kúria nem érdemi végzésén keresztül „akkor is felülvizsgálható”, ha az indítványozó korábban felülvizsgálati kérelmet (indítványt) nyújtott be, és az Alkotmánybíróság erre tekintettel a korábban benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasította. Az értelmezésből ugyanakkor, álláspontom szerint nem következik szükségképpen, hogy a jogerős döntés nem vizsgálható felül, ha korábban az indítványozó nem nyújtott be alkotmányjogi ­panaszt a jogerős döntés ellen.

[27] 1.4. Az Alkotmánybíróság az Ügyrend módosításával egyértelművé tette, hogy a felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – kimerítése nem feltétele az alkotmányjogi panasz benyújtásának, de ha az indítványozó az alkotmányjogi panasszal párhuzamosan felülvizsgálati kérelmet (indítványt) is előterjeszt, a jogerős döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja. Ebből következően azon indítványozó esetében, aki a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelmet (indítványt) kíván előterjeszteni, nem tűnik észszerűnek, hogy alkotmányjogi panaszt is benyújtson, hiszen számíthat rá, hogy azt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 32. § (3) bekezdése alapján mérlegelés nélkül visszautasítja.
[28] Mindezek alapján fontosnak tartom hangsúlyozni a következőket.
[29] Véleményem szerint az Ügyrend 32. § (3)–(4) bekezdéséből nem következik szükségképpen, hogy a Kúria nem érdemi végzésén keresztül a jogerős döntés csak akkor vizsgálható, ha azt az indítványozó korábban alkotmányjogi panasszal megtámadta, és ezt az Alkotmánybíróság visszautasította. Úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróságnak esetenként kellene vizsgálnia, hogy a felülvizsgálat eredményeként született döntéssel együtt a jogerős döntés alkotmányossági vizsgálatának a feltételei/indokai is fennállnak-e.
[30] Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének azon okból történő korlátozása, hogy az indítványozó nem támadta meg külön alkotmányjogi panasszal a jogerős döntést is, azokban az esetekben elfogadható, amikor az eljárási törvények alapján nem igényel mérlegelést, hogy van-e helye felülvizsgálatnak. Ezekben az esetekben ugyanis az indítványozó egyértelműen fel tudja mérni, hogy a felülvizsgálati kérelem (indítvány) érdemi vizsgálatának van-e helye, arra számíthat-e. Indokoltnak tartom ugyanakkor az Ügyrend 32. § (3)–(4) bekezdésének a megengedő értelmezését, ha a Kúria mérlegelési jogkörében dönt arról a kérdésről, hogy a felülvizsgálat ­kizárt.

[31] 1.5. A jelen ügyben a Kúria a Be. 656. § (2) bekezdés a) pontja alapján a felülvizsgálati indítványt – mint törvényben kizártat – elutasította. A Kúria utalt a Be. 648. §-ára, amely szerint kizárólag a bíróság jogerős ügy­döntő határozata ellen van helye felülvizsgálatnak. A Kúriának ezért az indítványozó felülvizsgálati indítványa alapján azt kellett mérlegelési jogkörben vizsgálnia, hogy az összbüntetési ítélet ügydöntő határozatnak ­minősül-e. A Kúria a Be. 449. § (2) bekezdésének, 456. § (1) bekezdésének és a Be. 564–569. §-ának együttes értelmezése alapján jutott arra a következtetésre, hogy az összbüntetési ítélet azért nem minősül ügydöntő határozatnak, mert nem a vádról, illetőleg a vád alapján folyó eljárás lezárásáról (megszüntetéséről) határoz érdemben.
[32] Az adott esetben ezért megállapítható, hogy a felülvizsgálat kizártsága a Be. 648. §-ának értelmezéstől függő tartalmán alapul.
[33] A fentiek alapján tehát úgy gondolom, hogy azokban az esetekben, amikor az eljárási törvények egyértelműen meghatározzák a felülvizsgálat törvényi feltételeit (pl. Be. 649. §), és az indítványozó egyértelműen fel tudja mérni, hogy a felülvizsgálati indítványa érdemi vizsgálatának nincs helye, indokolt az Ügyrend 32. § (4) bekezdésének alkalmazása. Azokban az esetekben azonban, amikor a Kúria mérlegelési jogkörben dönt a felülvizsgálat megengedhetőségéről, az alkotmányjogi panasz érdemi vizsgálatát az Ügyrend 32. § (4) bekezdése nem zárhatja ki.

[34] 2. A fentiekben kifejtettek alapján, úgy gondolom, hogy a konkrét esetben az Alkotmánybíróságnak az indítványozó alkotmányjogi panaszát érdemben kellett volna vizsgálnia.

Budapest, 2020. június 23.