Hungarian
Ügyszám:
.
III/00632/2019
Első irat érkezett: 04/09/2019
.
Az ügy tárgya: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz (csecsemőgondozási díj megállapítása)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/15/2019
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a alapján - a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó kúriai bíró előtt folyamatban lévő ügyben a felperes (aki az ellátásra való jogosultságot megelőző 120 napnál rövidebb időn belül váltott munkahelyet) csecsemőgondozási díjra (CSED) volt jogosult, amelynek összegét a társadalombiztosítási szervek (bár a felperes több éves, folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, így a jövedelemarányos számítási mód [Ebtv. 48. § (1)-(2)] alkalmazásával várta ellátása megállapítását), a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 42. § (3) bekezdése alapján állapították meg (minimálbér alapulvételével számított ellátás). A felperes a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A bíróság a társadalombiztosítási határozatokat hatályon kívül helyezte és a társadalombiztosítási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes a bíróság határozata ellen felülvizsgálati eljárást kezdeményezett.
A Kúria értelmezése szerint a jövedelemarányos számítás alkalmazásának a 39/A. § (1) bekezdése akadályát képezi, mivel nem tartalmaz olyan szabályt, ami a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyt megelőző jogviszonyból származó jövedelmet is figyelembe engedne venni. Az Ebtv. 48. § (1)-(2) bekezdése és a 39/A. § (1) bekezdése együttes alkalmazása pedig azt eredményezi, hogy a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban 180, illetve 120 naptári napi jövedelmem szükséges ahhoz, hogy az ellátás naptári napi alapját a tényleges jövedelem alapulvételével lehessen meghatározni. A Kúria álláspontja szerint az, hogy a sérelmezett rendelkezés indokolatlanul hátrányos helyzetbe hoz olyan, ellátásra jogosult személyeket (mint a felperes), akik munkahelyváltásra kényszerülnek, és ezért, pusztán a biztosítást keletkeztető jogviszonyuk megváltozása miatt csak a minimálbér alapulvételével számított ellátásban részesülhetnek (az ilyen változással nem érintett jogosultakkal szemben), sérti az Alaptörvény XV. cikke szerinti általános egyenlőségi klauzulát és a jogbiztonság követelményének érvényesülését. .
.
Támadott jogi aktus:
    a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_632_0_2019_inditvany_anonim.pdfIII_632_0_2019_inditvany_anonim.pdf
.
.
.







.
English:
.
Petition filed:
.
.
Number of the Decision:
.
Date of the decision:
.
.
.