English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01781/2022
Első irat érkezett: 08/01/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Jpe.II.60.027/2021/8. számú jogegységi hatályú határozata elleni alkotmányjogi panasz (előzetes döntéshozatali eljárás, perújítás, jogegységi panasz)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/13/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Jpe.II.60.027/2021/8. számú jogegységi hatályú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. A döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri.
Az alapperben az indítványozói gazdasági társaság, mint felperes a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata ellen keresetet nyújtott be, melyet az elsőfokú bíróság elutasított. A másodfokú bíróság az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, melynek során az EUB C-218/11. számon született döntés. A másodfokú bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát részben megváltoztatta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó perújítási kérelmét elutasították, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott.
Az indítványozói gazdasági társaság ezt követően, mint felperes az alperesi másodfokú bíróság ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított pert. Álláspontja szerint az alperesi bíróság az EUB C-218/11. számú döntésének a figyelmen kívül hagyásával hagyta helyben a perújítási kérelmet elutasító döntést, ezzel megsértette a rá irányadó Európai Uniós szabályokat. A jogsértés és a kár között okozati összefüggés áll fenn, továbbá a bíróság az EUB által a perújítás megengedhetőségére vonatkozóan kimunkált elveket vette semmibe.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete megállapította, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a felperesnek okozott kárért. A másodfokú bíróság a közbenső ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította, az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmét pedig elutasította. A felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria Pfv.III.21.211/2020/6. számú végzése a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Ezt követően az alperes kérelme alapján a Kúria jogegységi tanácsa járt el A Kúria jogegységi hatályú határozata megállapította, hogy a Kúria Pfv.III.21.211/2020/6. számú végzése jogkérdésben eltér egy másik kúriai határozattól, az eltérés pedig nem volt indokolt. A Kúria a bíróságokra nézve kötelező jogértelmezésként megállapította, hogy az Európai Unió előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatára hivatkozással perújításnak nincsen helye. Az indokolatlan eltérésre figyelemmel a végzést hatályon kívül helyezte és a Kúria felülvizsgálati tanácsát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogegységi hatályú határozata az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való alapjogát sérti. .
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Jpe.II.60.027/2021/8. számú jogegységi hatályú határozata
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
E) cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1781_0_2022_indítvány_anonim.pdfIV_1781_0_2022_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3330/2023. (VI. 21.) AB végzés
    .
    Az ABH 2023 tárgymutatója: alkotmányjogi panasz a hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító bírósági döntés ellen; alkotmányjogi panasz a Kúria jogegységi panasz eljárásban hozott döntése ellen
    .
    A döntés kelte: Budapest, 06/06/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.05.16 13:00:00 3. öttagú tanács
    2023.06.06 13:00:00 3. öttagú tanács

    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3330_2024 AB végzés.pdf3330_2024 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.027/2021/8. számú jogegységi hatályú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján (dr. Varga István ügyvéd) a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.027/2021/8. számú jogegységi hatályú határozata (a továbbiakban: JPE határozat) alap­törvény-­ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján. Az indítványozó szerint a támadott határozat sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.

      [2] 2. Az ügy előzménye, hogy az indítványozó a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) D.556/22/2006. számú határozata ellen keresetet nyújtott be, amelyet elsőfokon a Fővárosi Bíróság 19.K.33.315/2009/8. számú ítéletével elutasított. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla járt el, amely az eljárását felfüggesztette, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az ­Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a 2012. október 18-i C-218/11. számú Édukövízig és Hochtief Construction AG kontra KDB ítéletében (ECLI:EU:C:2012:643) foglalt állást az elé terjesztett kérdésekben. Ez alapján a másodfokon – az időközben bekövetkezett jogszabályi változások miatt a Fővárosi Ítélőtábla helyett – eljáró Fővárosi Törvényszék 3.Kf.649.954/2013/3. számú ítélete a KDB és a Fővárosi Bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Az indítványozó a másodfokú döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria Kfv.II.37.667/2013/15. számú ítélete a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó a Kúria ítéletével szemben alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amelyet az Alkotmánybíróság 3037/2015. (II. 20.) AB végzése visszautasított.
      [3] Az indítványozó a Fővárosi Törvényszék 3.Kf.649.954/2013/3. számú ítélete ellen perújítási kérelmet terjesztett elő a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 260. § (1) bekezdés a) ­pontja alapján. Álláspontja szerint az EUB ítéletét az alapügyben nem vette figyelembe döntésében az eljáró bíróság. Az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságaz előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezést mellőzte és a perújítási kérelmet 28.K.34.465/2014/4. számú végzésével elutasította. Az indítványozó fellebbezése4 alapján eljáró Fővárosi Törvényszék 1.Kpkf.670.333/2015/7. számú végzése az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
      [4] Az indítványozó ezt követően a Fővárosi Törvényszékkel szemben előterjesztett keresetében 277.171,84 euró megfizetésére kérte kötelezni az alperes bíróságot. Követelését elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:519. §-ára, 6:549. § (1) bekezdésére, valamint 6:548. § (1) és (2) bekezdéseire alapította. Az indítványozó érvelése szerint az EUB gyakorlata alapján a tagállam kártérítési felelősséggel tartozik a magán­feleknek okozott uniós jogsértésért, ha azt valamely állami szerv – így a végső fokon ítélkező tagállami bíróság – idézte elő. Az első fokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék 4.P.20.236/2019/16. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes Fővárosi Törvényszék teljes kártérítési felelősséggel tartozik az indítványozónak okozott kárért.
      [5] Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.060/2020/13. számú ítélete az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és az indítványozó keresetét elutasította. A másodfokú bíróság ítélete szerint az EUB 2019. július 29-i C-620/17. számú Hochtief Solutions AG Magyarországi Fiók­telepe kontra Fővárosi Törvényszék ítéletéből (ECLI:EU:C:2019:630) (a továbbiakban: C-620/17. számú ítélet) alapján is egyértelmű, hogy az uniós joggal nem ellentétes az a tagállami jog, amely nem teszi lehetővé a perújítást a ­tagállam bíróságának korábban jogerőre emelkedett azon határozatával szemben, amely valamely ajánlatkérő határozatának megsemmisítése iránti kérelem tárgyában anélkül döntött, hogy kitért volna az EUB korábbi ítéletére. Hangsúlyozta, hogy a jogszabálysértések kiküszöbölésének eszköze a felülvizsgálat, míg a perújítás a tények megállapításával kapcsolatos jogsérelem orvoslását szolgáló rendkívüli perorvoslat. A per tárgyaként elbírált jogkérdés vonatkozásában nincs helye perújításnak, így nem vehető figyelembe még az azonos tényállású másik ügyben hozott, eltérő bírói álláspontot tükröző jogerős döntés vagy az utóbb megszületett jogegységi határozat sem.
      [6] Az indítványozó a másodfokú bíróság döntésével szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az ez alapján eljáró Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.211/2020/6. számú végzése a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Kúria végzése szerint az EUB ítélete a régi Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása szempontjából olyan, el nem bírált jogerős bírói határozatnak minősül, amely lehetővé teszi a perújítást. Értelmezése szerint a C-620/17. számú ítéletből az következik, hogy a régi Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, perújításra okot adó jogerős bírói határozatok körébe beleértendő az EUB ítélete is.
      [7] A Kúria végzésével szemben a Fővárosi Törvényszék mint alperes jogegységi panaszt nyújtott be a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (2) bekezdésére alapján. Álláspontja szerint a Kúria végzése jogkérdésben eltért a Kúria korábban közzétett határozataitól. ­Ennek alátámasztásaként a Bszi. 41/B. § (2) bekezdésnek megfelelően a Kúria Pfv.V.20.357/2017/7., a Kfv.IV.35.544/2015/4. és a Kfv.IV.37.425/2012/8. számú ítéleteire hivatkozott, valamint arra, hogy a bírói gyakorlat egységesen úgy értelmezi, hogy a perben elbírált jogkérdés vonatkozásában nincs helye perújításnak. Hivatkozott továbbá a Kúria a Pfv.II.21.528/2018/12. számú, a Pfv.II.21.893/2018/5. számú és a Pfv.II.20.921/2019/10. számú határozataira is, ugyanis szerinte a jogegységi panasszal támadott határozat eltért ezektől a határozatoktól. Az indítványozó azzal érvelt, hogy a C-620/17. számú ítéletből és a 2019. december 18-i C-362/18. számú Hochtief AG kontra Fővárosi Törvényszék ügyben (ECLI:EU:C:2019:1100) született végzéséből az következik, hogy ha a magyar jog lehetővé teszi az Alkotmánybíróság határozata alapján a jogerőre emelkedett határozattal szemben a perújítást, akkor – összhangban az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvével – az EUB valamely korábbi ítélete is perújítás alapja lehet. Kezdeményezte továbbá az EUB ismételt megkeresését.
      [8] Az indítvánnyal támadott JPE határozat megállapította, hogy a jogegységi panasszal támadott Pfv.III.21.211/2020/6. számú végzés jogkérdésben eltért a Bírósági Határozatok Gyűjteményében is közzétett Kfv.IV.37.425/2012/8. számú határozattól, s az eltérés nem volt indokolt. A támadott végzést hatályon kívül helyezte és az eljáró tanácsot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A JPE határozat megállapította, hogy az EUB előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatára hivatkozással perújításnak nincs helye. A JPE határozat alapján a Kúria felülvizsgálati tanácsa 2023. március 1-jén hozta meg Pfv.VI.20.636/2022/18. számú ítéletét.

      [9] 3. Az indítványozó a JPE határozat meghozatalát követően fordult Alkotmánybírósághoz. Alkotmányjogi panaszában a JPE határozat alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése alapján. Kérte továbbá a JPE határozat alkalmazhatóságának fel­függesztését is. Az indítványozó szerint a jogegységi panasz előterjesztésének nem álltak fenn a törvényi feltételei, ezzel megfosztotta az indítványozót törvényes bírójától. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése egyik részjogosítványa a bírósági eljáráshoz való jog, aminek része az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséhez való jog is. A Bszi. kógens szabályaival ellentétesen megindított jogegységi eljárás miatt a JPE határozat contra legem, illetve az eljárási szabályok megsértésével hozott JPE határozat a törvényes bíróhoz való jogot sérti. Az indítványozó szerint a jogegységi panasszal támadott végzés nem ment szembe az egységes joggyakorlattal, mivel szerinte a kérdésben nincs egységes joggyakorlat. Álláspontja szerint az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének nem lenne értelme, ha az annak eredményeképpen meghozott döntést a tagállami bíróságok figyelmen kívül hagyhatják. Az indítványozó szerint a JPE határozat szelektíven értelmezte a C-620/17. számú ítéletet, ezért sérti a jogorvoslathoz való jogot. Az indítványozó szükségesnek véli, hogy az eljáró bíróság az EUB ítéletének nemzeti jogba történő átültetése során az EUB döntésének minden aspektusá­val foglalkozzon. Egyúttal kérdéseket fogalmazott meg az EUB felé, s kérte azok előterjesztését előzetes döntéshozatali eljárásban részben az Alkotmánybíróságtól részben a Székesfehérvári Törvényszéktől.

      [10] 4. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálja, hogy az indítványi kérelem megfelel-e az Abtv. és az Ügyrend szerinti befogadási feltételeknek.

      [11] 4.1. Az indítványozó jogi képviselője a JPE határozatot 2022. július 1-jén elektronikus úton terjesztette elő – a letöltési igazolás szerint – 2022. május 3-án vette kézhez, a panaszt a Székesfehérvári Törvényszék 2022. július 1-jén érkeztette, vagyis az indítvány határidőben benyújtottnak minősül. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségek kimerítése után terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható.

      [12] 4.2. Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt egyes követelményeknek nem felel meg. Bár az indítvány pontosan megjelölte a támadott bírósági döntést és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit, az általa vélt alaptörvény-ellenességet, azonban az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben nem adott elő indokolást. Etekintetben utal arra az Alkotmánybíróság, hogy a perújítás, mint rendkívüli jogorvoslat kapcsán a jogorvoslathoz való jog sérelme nem vetődik fel, ha jogorvoslati jogát az alapperben, illetve a perújítás megengedhetőségéről rendelkező elsőfokú bírósági döntéssel szemben az indítványozónak lehetősége volt gyakorolni. Megjegyzi az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság, hogy vonatkozó gyakorlata értelmében „az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog kizárólag a rendes jogorvoslatok tekintetében értelmezhető. [...] »Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján a felülvizsgálat – mint rendkívüli jogorvoslat – az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel nem hozható össze­függésbe«” {3071/2017. (IV. 19.) AB végzés, Indokolás [14]}.

      [13] 4.3. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét illetően a JPE határozat jogértelmezését vitatta az indítványozó, nevezetesen, hogy a perújítási okok törvényben meghatározott kógens szabályait ki kellett volna terjesztenie az EUB döntéseire, illetve, hogy a JPE határozattal elbírált végzés és a JPE határozatban hivatkozott korábbi Kúriai döntés vonatkozásában a Kúria által vizsgált jogegység hiánya nem vethető fel.
      [14] Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban utal korábbi döntéseiben tett megállapítására, miszerint a perújítás lehetséges okainak kibővítésére a jogalkalmazónak nincs felhatalmazása {ld. 3257/2020. (VII. 3.) AB határozat, Indokolás [29]}. Ebből következően a bíróság kötve van a jogalkotó által meghatározott perújítási feltételekhez, s analógia útján nem jogosult kiterjeszteni annak szabályozási körét az EUB döntésére, mivel az contra legem jogalkalmazáshoz vezetne {lásd például: 3543/2021. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [19]}.
      [15] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy „[ö]nmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására” {3364/2017. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [21]}.

      [16] 5. Az Ügyrend 2023. május 11-én hatályba lépett módosítása alapján „32/B. § (3) Ha a Kúria a jogegységi panasz eljárásban hozott döntésében a jogegységi panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra, illetve új határozat hozatalára utasítja, a Kúria e döntése ellen – mivel az eljárás még folyamatban van – alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetőség.” Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt az Ügyrend 32/B. § (3) bekezdése és 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
      [17] Az indítványozó alkotmányjogi panasz beadványában kérte a támadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz visszautasításáról döntött, az Abtv. 61. § (1) bekezdése szerinti, végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről nem kellett határoznia.

          Dr. Salamon László s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/01/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint aimed at establishing the lack of conformity with the Fundamental Law and annulling the uniformity of law decision No. Jpe.II.60.027/2021/8 of the Curia (preliminary ruling procedure, retrial, uniformity of law complaint)
          Number of the Decision:
          .
          3330/2023. (VI. 21.)
          Date of the decision:
          .
          06/06/2023
          .
          .