English

Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01778/2019
Első irat érkezett: 11/05/2019
.
Az ügy tárgya: A Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzése elleni alkotmányjogi pansz (választási ügy)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 11/05/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a és a Ve. 233. § (1) bekezdése alapján – a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A Helyi Választási Bizottsága Szekszárd Megyei Jogú Város 02. számú számú egyéni választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében megtartott egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét megállapító 85/2019. (X. 14.) számú határozatát megsemmisítette és a 02. számú választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében a helyi önkormányzati képviselőválasztást érintően a szavazás megismétlését rendelte el. Az illetékes területi választási bizottság a határozatot helybenhagyta. A bíróság a döntést helybenhagyta.

Az indítványozó – mint a szekszárdi 02. számú egyéni választókerületi képviselőjelölt – álláspontja szerint a támadott bírói döntés a józan észbe és köztudomású ténybe ütközött, mivel az általa tanúsított magatartás – belépés a szavazó helyisége étkezés céljából - nem volt alkalmas a szavazópolgár befolyásolására. Hivatkozott a Ve. 142. §-ára, amely szerint nem minősül választási kampánynak az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.Az indítványozó véleménye szerint egyedi, eseti vizsgálat alapján kellett volna vizsgálni azt is, hogy az aki a szavazóhelyiségbe belépett, végzett vagy sem kampánytevékenységet.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sértette az Alaptörvény 28. cikkében rögzített józan észnek és közjónak megfelelő jogszabály értelmezéssel, valamint az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt passzív választójogával és a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági (választási bizottsági) eljáráshoz, továbbá a XXVIII. cikk (1) és (7) beekzdésében foglalt tisztességes jogorvoslati eljáráshoz fűződő jogával összefüggésben, valamint ezekkel együtt az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését.

          .
.
Támadott jogi aktus:
    Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
XXIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1778_0_2019_indítvány_anonim.pdfIV_1778_0_2019_indítvány_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3321/2019. (XI. 21.) AB végzés
.
A határozat kelte: Budapest, 11/07/2019
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2019.11.07 14:00:00 1. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
3321_2019 AB végzés.pdf3321_2019 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenessége megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján, jogi képviselője (Litresits Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd) útján előterjesztett alkotmányjogi panaszában a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mivel véleménye szerint az ellentétes az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdésével, a XXIII. cikk (1) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel, valamint a 28. cikkével.

[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz előzményei – a bíróság végzésében és a választási bizottság határozataiban megállapított tényállás és az indítványozó előadása alapján – a következőképpen foglalhatók össze.
[3] Az indítványozó a szekszárdi 02. számú egyéni választókerület egyik képviselőjelöltje. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 96/2019. (X. 18.) számú HVB határozatával megállapította, hogy Szekszárd Megyei Jogú Város településen 2019. október 13. napján megtartott helyi önkormányzati képviselőválasztás a település 02. számú egyéni választókerületében a 4., 11. és 12. számú szavazókörökben a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiba, 143. §-ába, valamint 173. § (2) és (3) bekezdésébe ütközés miatt jogszabálysértő. A helyi választási bizottság a Szekszárd Megyei Jogú Város 02. számú egyéni választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében megtartott egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét megállapító 85/2019. (X. 14.) számú határozatát megsemmisítette és a 02. számú választókerület 4., 11., és 12. számú szavazókörében a helyi önkormányzati választást érintően a szavazás megismétlését rendelte el. Az ismételt szavazást 2019. november 10. napjára tűzte ki.
[4] A határozat indokolásában a HVB ismerteti a kifogást is, amelynek részeként a beadványozó az indítványozónak a határozattal érintett szavazókörökben történt többszöri megjelenését, tartózkodását is a Ve. számos paragrafusába ütközőnek minősíti, kifogásolja. A kifogásban kérte a 02. számú választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókör képviselőválasztás eredményének megsemmisítését és a 02. számú választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében a helyi önkormányzati választást érintően a szavazás megismétlésének elrendelését.
[5] A HVB határozatát azzal indokolta, hogy a szavazóként másik választókerület névjegyzékében szereplő képviselőjelölt (az indítványozó) a szavazás napján mindegyik szavazóhelyiségben kétszer is megjelent.
[6] Az indítványozó a helyi választási bizottság előtti meghallgatása során maga is előadta, hogy reggelit és ebédet vitt a jelölő szervezete által delegált tagoknak, a szavazóhelyiségbe be is ment, ott legfeljebb egy-két percig tartózkodott. Az ebéd kiszállításánál az egyik aktivista nyújtott neki segítséget. Nem vitatta, hogy a szavazás napján a jelölő szervezete logóját feltüntető pólót viselt, amit a „Facebookon” közzétett, a pólóra azonban azt eltakaró sötét pulóvert húzott.
[7] A HVB határozata elleni fellebbezés folytán eljárt Tolna Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 2019. október 24. napján kelt 67/2019. (X. 24.) számú TVB határozatával az indítványozó által benyújtott fellebbezést elutasította, és a HVB 96/2019. (X. 18.) számú határozatát helybenhagyta.
[8] Az indítványozó a TVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban a Pécsi Ítélőtábla a 2019. október 31. napján kelt Pk.VI.50.033/2019/5. számú végzésével a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 2019. október 24. napján kelt 67/2019. (X. 24.) számú TVB határozatát helybenhagyta.
[9] Az indítványozó a felülvizsgálati kérelmében többek között rögzítette: „Álláspontja szerint a területi választási bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy amikor három alkalommal (6:00 és 19:00 óra között) reggeli, ebéd, vacsora étkezések, hogy biztosítása végett ételt vitt, csak az ebédnél lépett be a szavazóhelyiségbe, akkor is a paraván mögött berendezett étkezőbe, ahol csak az étel átadásához legszükségesebb időt töltötte.”
[10] A kifogást tevő érintett a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételeiben kiemelte, hogy az indítványozó ételhordás ürügyén nemcsak a szavazóhelyiségekben, hanem az azok elhelyezésére szolgáló épületekben is huzamosabb ideig tartózkodott, lehetősége volt a választópolgárokkal való találkozásra, képviselőjelöltként pedig a szavazóhelyiségben tartózkodás különösen súlyos jogsértés.
[11] A bíróság a végzése indokolásában rámutatott, hogy az eljáró választási bizottságok helytállóan emelték ki határozataikban a Ve.-nek a szavazóhelyiségbe belépésre jogosultak körét szabályozó 173. §-át, melynek (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben.
[12] Ugyanezen a szakasznak a (2) bekezdés alapján a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben, míg a (3) bekezdés szerint a választópolgár – valamint a 181. § (1) bekezdése szerinti segítője – a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A szabályozás nem hagy kétséget a felől, hogy a szavazókör a felsoroltakon kívül mindenki más számára tiltott terület, mely tilalom garanciális jellegű, és annak a lehetőségnek a kizárását szolgálja, hogy a szavazás folyamatát bármilyen illetéktelen beavatkozás megzavarja, a szavazási iratokhoz és kellékekhez arra nem jogosult személy hozzáférhessen. Különösen hangsúlyos ez a tilalom a jelöltek számára; mivel ők a választás eredményének alakulásában közvetlenül is érdekeltek, érintettségük folytán a választási alapelvek megtartása, a választás tisztaságának megőrzése csak a garanciális szabályok szigorú betartatása esetén lehetséges.
[13] Az indokolás szerint az indítványozónak az a magatartása, hogy a delegált szavazatszámláló bizottsági tagok étellel való ellátását magára vállalta, ennek megfelelően a szavazás ideje alatt a szavazóhelyiségekbe belépett és ott a delegáltakkal kommunikált, a fenti abszolút törvényi tilalmak többszöri megsértését jelenti.
[14] Az Ítélőtábla álláspontja szerint sem a választási bizottságok, sem a jogalkalmazó nem folytathat olyan gyakorlatot, ami e tilalmak jelentőségét kisebbítve az azokat megsértők magatartását bármely okból méltányolhatónak tartja, ez ugyanis teret engedhetne a törvény által tilalmazott magatartással szembeni elnézésnek, az egyértelmű és szigorú garanciális törvényi követelmények fellazításának. Ebből kifolyólag az ítélőtábla álláspontja szerint a kérelmező kifogásolt magatartása attól függetlenül is megalapozza a Ve. 218. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, hogy a tevékenység egyúttal tiltott kampánytevékenységnek is minősíthető-e.
[15] Utóbbi körben – a kampánytevékenység megvalósulását érintően – sem értett egyet a bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal. Az Ítélőtábla kifejtette, hogy a Ve. 142. §-ában megfogalmazott az az egyértelműsítő szabály, hogy az állampolgárok mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció nem minősül kampánynak (kampánytevékenységnek), a jelöltre értelemszerűen nem vonatkoztatható, mivel őt éppen e minősége különbözteti meg a magánszemélytől.
[16] Kiemelte az indokolás, hogy a bizonyítatlanság kérdése nem merült fel, mert a döntés lényegében a kérelmező által beismert tényeken alapult.
[17] A Pécsi Ítélőtábla a 2019. november 6. napján kelt Pk.VI.50.033/2019/9. számú végzésével a Pk.VI.50.033/2019/5. számú határozata (végzése) indokolásának első bekezdésében „[a] helyi választási bizottság a Szekszárd ­Megyei Jogú Város 02. számú egyéni választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében megtartott egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét megállapító 85/2019. (X. 14.) számú határozatát megsemmisítette” szövegrészt akként javította ki, hogy a megsemmisített határozat száma helyesen nem 85/2019. (X. 14.), hanem 83/2019. (X. 14.).
[18] A kijavító végzés megállapította, hogy a végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.
[19] A végzés indokolása rögzíti, hogy a HVB 96/2019. (X. 18.) HVB számú határozatában elírás történt, mert a Szekszárd Megyei Jogú Város 02. számú egyéni választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében megtartott egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét nem a 85/2019. (X. 14.) számú határozat, hanem a 83/2019. (X. 14.) számú határozat állapította meg, a megsemmisítés kétséget kizáróan erre a határozatra vonatkozik.
[20] Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottságának elnöke ezért a 3/2019. (XI. 4.) számú HVB elnöki határozatával a Szekszárd Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága 96/2019. (X. 18.) számú HVB határozata rendelkező részének második mondatát kijavította azzal, hogy a határozat rendelkező részének második mondata helyesen a következő: A Helyi Választási Bizottság a Szekszárd Megyei Jogú Város 02. számú egyéni választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében megtartott egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét megállapító 83/2019. (X. 14.) számú határozatát megsemmisíti és a 02. számú választókerület 4., 11. és 12. számú szavazókörében a helyi önkormányzati választást érintően a szavazás megismétlését rendeli el.
[21] Az elírással érintett HVB határozat nyomán a TVB is tévesen hivatkozott a 02. számú egyéni választókerületi képviselőválasztás eredményét megállapító határozat számára a 67/2019. (X. 24.) számú TVB határozatának indokolásában, ezért a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság Elnöke átruházott hatáskörében a 2019. novem­ber 6. napján hozott döntésével a 67/2019. (X. 24.) számú TVB határozat indokolása II. pontja második bekezdését és az V. pont utolsó előtti bekezdését kijavította.
[22] A Pécsi Ítélőtábla indokolása rögzíti, hogy a bíróság Pk.VI.50.033/2019/5. számú határozata indokolásának első bekezdésében a HVB határozat alapján a téves határozat számra hivatkozott, ezért a nyilvánvaló, a határozat érdemét nem érintő számhibát a kijavította.

[23] 2. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az Abtv. 27. §-a valamint a Ve. 233. § (1) bekezdése alapján az alkotmányjogi panaszát, amelyben feltehetően elírásként hivatkozott az Abtv. 26. §-ára is, de e tekintetben semmilyen kérelmet nem terjesztett elő, semmilyen nyilatkozatot nem tett.
[24] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában rámutat, hogy „a HVB 96/2019. (X. 18) számú határozatában a kifogásnak helyt adott és a választás eredményét megállapító 85/2019. (X. 14.) számú, nem pedig a 83/2019. (X. 14.) számú határozatát megsemmisítette”.
[25] Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy az alkotmányjogi panasz tartalmilag a 83/2019. (X. 14.) számú határozat megsemmisítésére vonatkozik.
[26] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sértette az Alaptörvény 28. cikkében rögzített józan észnek és közjónak megfelelő jogszabály értelmezéssel, valamint az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt passzív választójogával és a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági (választási bizottsági) eljáráshoz, továbbá a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt tisztességes jogorvoslati eljáráshoz fűződő jogával összefüggésben, valamint ezekkel együtt az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését.
[27] Az indítványozó – mint a szekszárdi 02. számú egyéni választókerületi képviselőjelöltje – álláspontja szerint a támadott bírói döntés a józan észbe és köztudomású ténybe ütközött, mivel az általa tanúsított magatartás – belépés a szavazóhelyisége étkezés céljából – nem volt alkalmas a szavazópolgár befolyásolására. Hivatkozott a Ve. 142. §-ára, amely szerint nem minősül választási kampánynak az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától. Az indítványozó véleménye szerint egyedi, eseti vizsgálat alapján kellett volna vizsgálni azt is, hogy az, aki a szavazóhelyiségbe belépett, végzett vagy sem kampánytevékenységet.
[28] Az indítványozó szerint Szekszárdon az volt a bevett gyakorlat, hogy a jelöltek és az ételfutárok vittek ételt és italt a szavazókörökbe.
[29] A jelen ügyben felvetett egyik alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy az Alaptörvény 28. cikkében rögzített józan észnek és a közjónak megfelelő jogszabály értelmezésnek és egyúttal az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében foglalt tisztességes jogorvoslati eljárásnak megfelel-e az, hogy a Pécsi Ítélőtábla önkényesen és szűken, azaz aránytalanul korlátozó módon a Ve. 142. §-át és a 173. § (2) bekezdését úgy értelmezte, hogy, ha képviselőjelöltként a delegált részére ételt vitt be 2019. október 13. napján a szavazóhelyiségbe az indítványozó, de nem találkozott választópolgárral, kampánytevékenységet nem végzett, akkor önmagában a szavazóhelyiségbe történő belépés és áthaladás olyan súlyos és lényeges jogsértés (lenne) önmagában, hogy azért a választási eredmény megsemmisítése és a választás megismétlése szükséges, továbbá a Pécsi Ítélőtábla indokolásában semmilyen módon nem utalt, nem cáfolta az indítványozó jogi álláspontját alátámasztó kúriai eseti döntést.
[30] Az indítványozó álláspontja szerint a Pécsi Ítélőtábla támadott végzése a józan észbe (és köztudomású tényekbe) ütközik, mert, ha igaz és helyes lenne a Pécsi Ítélőtábla végzése, akkor például, ha egy vagy több választópolgár (vagy szavazatszámláló bizottsági tag) miatt a szavazás napján a szavazóhelyiségbe mentőst vagy ­rendőrt vagy ételfutárt kellene hívni, és azon személyek belépnének a szavazóhelyiségbe, akkor már önmagában a belépésük miatt meg kellene semmisíteni a választási eredményt és a választást meg kellene ismételni.
[31] Az indítványozó szerint a jelen ügyben felvetett másik alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének és az XXIII. cikk (1) bekezdésének és az XXVIII. cikkének megfelelő jogszabály értelmezésnek, azaz a tisztességes hatósági és bírósági jogorvoslati eljárásnak megfelel-e az, hogy a Pécsi Ítélőtábla a kérelmező passzív választójogát is megsértve önkényesen nem arról döntött, ami a kifogás tárgya volt, azaz figyelmen kívül hagyta a beadványozó és a választási bizottság/bíróság viszonylatában fennálló kérelemhez (pontosabban a kifogáshoz) kötöttség elvét.
[32] Az indítvány számos olyan alkotmánybírósági határozatra történő hivatkozást ismertet, és olyan a sajtóban megjelent információkra hivatkozik, amelyek megítélése szerint a panaszban foglaltakat alátámasztják. Hivatkozik például más megyében a szavazókör előtt rögzített médiamegjelenésre, vagy HVB és TVB tagok közötti hozzátartozói viszonyra. Utóbbi körben az indítványozó utal a bírósági végzésben foglaltakra. Az ítélőtábla végzésében azt rögzítette, hogy a választási bizottságok függetlenségét, pártatlan eljárását megkérdőjelező körülmény az eljárás során nem merült fel. Ha a területi választási bizottság elnökének testvére a helyi választási bizottság elnökének volt házastársa, az a Ve. 14. §-a alapján nem kifogásolható.
[33] Az indítványozó az állított alapjog sérelmek vonatkozásában rögzíti, hogy az alapvető jogot korlátozó törvényi rendelkezésnek, valamint – az Alaptörvény 28. cikkén keresztül – az azt alkalmazó bírói döntésnek meg kell felelnie az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapjogkorlátozással szemben támasztott követelményeknek.
[34] Indítványában az ítélőtábla támadott végzésének a megsemmisítését arra tekintettel kérte, hogy az megítélése szerint sérti az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, a XXIII. cikk (1) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit, valamint a 28. cikkét.
[35] Az indítványozó 2019. november 7-én előterjesztett indítvány kiegészítésében tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a támadott ítélőtáblai végzést kijavító, 2019. november 6. keltű határozatot 2019. november 7-én, – nyilatkozata szerint – e-mail útján kapta kézhez.
[36] Hangsúlyozta beadványában, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás avagy a tisztességes eljárás követelményének megfelelően beadványának mellékleteként csatolta Pécsi Ítélőtábla 2019. november 6. napján kelt, de csak a Pk.VI.50.033/2019/9. számú végzését.
[37] Az indítványozó beadványában a végzés tartalmi része tekintetében előadta, hogy a Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/9. számú végzésének 2. oldal 2. és 3. bekezdéseiben hivatkozott választási bizottsági határozatok álláspontja szerint nem vették figyelembe a Ve. 50. § (1) bekezdésének utolsó fordulatát, ugyanis a józan ész szabályai szerint (is) egyáltalán nem mindegy, azaz az ügy érdemére tartozik, hogy melyik, hányas számú szavazókör eredményét és azon belül valamennyi választás vagy csak a polgármester választás vagy csak az egyéni választókerületi képviselő választás eredményét semmisítette meg a választási bizottság és az alapján a bíróság és melyik, hányas számú szavazókörben és melyik választás tekintetében (teljes/polgármester/egyéni körzet) rendelte el a választás 2019. november 10-i megismétlését.
[38] Rámutatott továbbá, hogy mivel a Ve. 50. § (2) bekezdése alapján nincs helye a kijavító végzések elleni jogorvoslatnak, ezért csak az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványkiegészítés útján tudta csak jogi álláspontját előadni.

[39] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján tanácsban jár el az ügyben.
[40] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról dönt. A tanács vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit. A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

[41] 3.1. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújt­ható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[42] A Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.50.033/2019/5. számú számú végzését 2019. október 31. napján kézbesítették az indítványozó jogi képviselőjének, míg alkotmányjogi panaszát 2019. november 3. napján nyújtotta be az ügyben első fokon eljárt bírósághoz. Az indítványozó tehát az alkotmányjogi panaszt a törvényi határidőn belül terjesztette elő.
[43] Az indítványozó a bírósági nemperes eljárásban kérelmezőként részt vett, így érintettsége a támadott határozattal összefüggésben megállapítható. Az indítvány az Abtv. 27. § b) pontjának is eleget tesz, mivel az indítványozó a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.

[44] 3.2. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, ennek feltéte­leit az 52. § (1b) bekezdése részletezi. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó kérelme e feltételeknek csak részben felel meg.
[45] Az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Megjelöli a sérelmezett bírói döntést továbbá kifejezett kérelmet terjeszt elő annak megsemmisítésére. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
[46] Az indítványban kifejtett indokolás teljes egészében az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét fogalmazza meg. Így az indítvány nem tartalmaz indokolást az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint pedig az indokolás hiánya {lásd pl.: 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]; 3245/2016. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [10], [13]} az ügy érdemi elbírálásának akadálya.
[47] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szereplő, megsértettnek állított alaptörvényi rendelkezések közül az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése és 28. cikke nem minősül az Alaptörvényben biztosított jognak.

[48] 4. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így fennállásukat az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
[49] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozza azt a következetes gyakorlatát, hogy az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára {3212/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [11]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában „a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket.” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}
[50] Az Alkotmánybíróság tehát a XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében vizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt további feltételeinek való megfelelést. Vizsgálata során a következőket állapította meg.
[51] Az Abtv. 27. §-a értelmében alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó – Alaptörvényben biztosított – jogát sérti [a) pont].
[52] Az Abtv. 52. § (4) bekezdése alapján az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.
[53] A hatályos jogszabályok alkalmazása, a bíróság által értékelt tények minősítése áll az alkotmányjogi panaszban, ezeken túl tehát az további érveket az indítvány nem tartalmaz.
[54] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz indítvány akkor fogadható be, ha az abban kifejtettek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet támasztanak alá, vagy ha alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetnek fel.
[55] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mert az indítványozó egyértelműen az ügyében eljárt bíróságok jogértelmezését tartotta alaptörvény-ellenesnek.
[56] Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban kiemeli, hogy nem felülmérlegelést kér, hanem a bírósági döntés és a választási bizottsági határozatok tekintetében annak Alkotmánybíróság útján történő megállapítását kéri, hogy azok contra legem, aránytalanul szűk és szigorú, józan észbe ütköző, a kérelemhez (kifogáshoz) kötöttség elvét semmibe vevő jogalkalmazása felért az alkotmányossági sérelem szintjére, és sértette az indítványozó tisztességes bírósági és hatósági eljáráshoz valójogát, a beadványozó passzív választójogát.
[57] Az indítványozó ugyan panaszában hangsúlyozta, hogy nem a bírósági döntés felülmérlegelését kéri, az Alkotmánybíróság eljárása során azonban ennek ellenére azt állapította meg, hogy a petítum valójában a bíróság jogértelmezésére és a bizonyítékok értékelésének kritikájára vonatkozó érvelést tartalmaz.
[58] Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata értelmében az Abtv. 27. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a bírói döntést törvényességi szempontból nem vizsgálhatja felül. „Önmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntések alaptörvény-ellenességének alátámasztására. Ezért az indítvány nem veti fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét.” {3179/2016. (IX. 26.) AB végzés, Indokolás [15]}
[59] Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A bírósági döntéseket – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálata során.
[60] Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel, ami a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolttá tenné.

[61] 5. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) pontjában, valamint 29. §-ában foglaltak, illetve az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének a) és h) pontjai alapján visszautasította.

    Dr. Juhász Imre s. k.,
    helyettes tanácsvezető alkotmánybíró
    .
    Dr. Horváth Attila s. k.,
    alkotmánybíró
    .
    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    alkotmánybíró
    .

    .
    English:
    English:
    .
    Petition filed:
    .
    11/05/2019
    Subject of the case:
    .
    Constitutional complaint of the judgement No. Pk.VI.50.032/2019/4 (election case)
    Number of the Decision:
    .
    3321/2019. (XI. 21.)
    Date of the decision:
    .
    11/07/2019
    .
    .