Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21.564/2017/8. számú ítélete és Budapest Környéki Törvényszék 9.Pf.21.564/2017/9. számú kijavító végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték a Nagykátai Járásbíróság 4.P.20.061/2016/22. számú ítéletére kiterjedően.
Az indítványozó perbeli felperesek előadták, hogy tagsági jogviszonyt létesítettek az alperesi takarékszövetkezettel. Az indítványozók a tagsági jogviszonyukat idővel felmondták, kérve annak megszüntetését, valamint kérték a részükre járó pénzösszeg kifizetését. A takarékszövetkezet az indítványozók által jegyezett részjegyek névértékét fizette meg, azonban indítványozók kérték hogy a felmondásukkor hatályos törvényi rendelkezés, azaz a szövetkezeti hitelintézetek intergrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 18. § (2) bekezdése alapján a részjegyekre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összegéhez is hozzájussanak. Erre azonban nem került sor, ugyanis a felmondások megtételekor hatályos 2013. évi CXXXV. törvény 18. § (2) bekezdése helyett egy később hatályba lépett törvényi szabályozás, azaz a 2013. évi CXXXV. törvény 17/R. § (1) bekezdése szerint számoltak el az indítványozókkal.
Az indítványozók keresetét az elsőfokú Nagykátai Járásbíróság elutasította. A Budapest Környéki Törvényszék az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indítványozók véleménye szerint a bírói döntések azért sértették meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamisághoz és azon belül is a jogbiztonsághoz és a visszaható hatály tilalmához való jogot, mert olyan jogszabályt alkalmaztak, mely később lépett hatályba, mint az indítványozók felmondása. Ezzel a bíróságok megsértették az indítványozók XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, mert a tulajdonukban álló részjegyekre jutó saját tőkét nem fizették ki részükre..
. |