English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00185/2019
Első irat érkezett: 01/28/2019
.
Az ügy tárgya: A Győri Ítélőtábla Pf.V.20.244/2018/6/I. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (sérelemdíj)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/04/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. § alapján - a Székesfehérvári Törvényszék 17.P.20.460/2017/22. számú ítélete és a Győri Ítélőtábla Pf.V.20.244/2018/6/I. számú ítélete megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A Debreceni Törvényszék végrehajtási lapot bocsátott ki az indítványozó - perbeli felperes - mint adós ellen többek között perköltség végrehajtására. A végrehajtást kérő társaság végelszámolás alatt volt, amelyet a végrehajtás alapjául képező perben meghatalmazottként egy ügyvédi iroda képviselt. A végrehajtási eljárásban az ügyvédi iroda jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a Debreceni Törvényszéken. A kérelmben előadta, hogy közte és a végrehajtást kérő között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben az ügyvédi munkadíjról akként rendelkeztek, hogy az pernyertesség esetén az ügyvédi irodát illeti, így a perköltségre a megbízási szerződés engedményezés. A Törvényszék a jogutódlás megállíptása iránti kérelmet megküldte a végrehajtást foganosító PKKB-nak, aki a jogutódlást megállapította. Az indítványozó vitatta a bíróság döntését, és az alperes bíróság ellen keresetet nyújtott be, amelyben sérelemdíj megfizetését kérte. Az elsőfokú bíróság az indítványozó keresetét elutasította, a másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a támadott döntések sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel nem vizsgálta a fellebbezésében foglaltakat, az alkamazandó jogszabályi rendelkezésekre csak részben hivatkoztak a bíróságok, azokat önkényesen értelmezték..
.
Támadott jogi aktus:
    Székesfehérvári Törvényszék 17.P.20.460/2017/22. számú ítélete
    Győri Ítélőtábla Pf.V.20.244/2018/6/I. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_185_0_2019_indítvány_anonimizált.pdfIV_185_0_2019_indítvány_anonimizált.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3174/2019. (VII. 10.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 07/02/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.07.02 17:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3174_2019 AB végzés.pdf3174_2019 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta az alábbi
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Székesfehérvári Törvényszék 17.P.20.460/2017/22. számú ítélete, és a Győri Ítélőtábla Pf.V.20.244/2018/6/I. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal élt a Székesfehérvári Törvényszék (a továbbiakban: Törvényszék) 17.P.20.460/2017/22. számú ítélete, és a Győri Ítélőtábla Pf. V. 20.244/2018/6/I. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
    [2] Az alkotmányjogi panasz előzményéül szolgáló ügyben a Törvényszék végrehajtási lapot bocsátott ki az indítványozó – perbeli felperes – mint adós ellen többek között perköltség végrehajtására. A végrehajtást kérő társaságot a végrehajtás alapját képező perben meghatalmazottként egy ügyvédi iroda képviselt. A végrehajtási eljárásban az ügyvédi iroda jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő a Törvényszéken. A kérelemben előadta, hogy közte és a végrehajtást kérő között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben az ügyvédi munkadíjról akként rendelkeztek, hogy az pernyertesség esetén az ügyvédi irodát illeti, így a perköltségre vonatkozóan a megbízási szerződés engedményezésnek tekintendő. A Törvényszék a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet megküldte a végrehajtást foganatosító bíróságnak, amely a jogutódlást megállapította. Az indítványozónak a jogutódlást megállapító végzés elleni fellebbezése nyomán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. Időközben a végrehajtást kérő társaság felszámolásra került.
    [3] A másodfokon eljáró bíróság ellen az indítványozó 20 millió forint sérelemdíj iránti keresettel élt, melyet azzal indokolt, hogy a jogutódlás kérdésében az alperesi bíróság a végrehajtást kérő felszámolását követően hozta meg végzését, ezért a végrehajtási eljárás félbeszakadását kellett volna megállapítani, sőt megszüntetésnek lett volna helye. Sérelmezte továbbá, hogy a jogutódlás megállapításakor a bíróság a feleket nem hallgatta meg. Ezen túlmenően a végelszámolás lefolytatása kapcsán cégjogi szabályok megsértésére is hivatkozott.
    [4] Az elsőfokú bíróság a sérelemdíj iránti keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélettel szemben az indítványozó, mint perbeli felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és keresetének helyt adását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a jogutódlás megállapításakor nem a tartózkodási helye szerinti bíróságnak kellett volna eljárnia, hanem a lakóhelye szerinti bíróságnak, ezért sérült a törvényes bíróhoz és pártatlan ítélkezéshez, ezáltal a tisztességes eljáráshoz való joga. Ugyanakkor nem vitatta, hogy a végrehajtási eljárásban nem hivatkozott a hatásköri és illetékességi szabályok megsértésére, állítása szerint a bíróságnak azt hivatalból kellett volna figyelembe vennie.
    [5] A sérelemdíj mértéke tekintetében előadta, hogy az általa kért 20 millió forint nem eltúlzott, mert végrehajtási eljárás van folyamatban ellene, a fizetését is letiltják, ennek következtében olyan állandó stresszes állapotban van, amely nyilvánvalóan kihatott a mentális állapotára is. Szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy az ilyen összegű sérelemdíj megítélését az is indokolja, hogy ezzel a további jogsértésektől elrettentsék a bíróságokat. Sajnálatosnak ítélte, hogy az 1871. évi VIII. törvénycikk 50-es évekbeli hatályon kívül helyezésével létrehozták a felelőtlen bíróságokat, mert megszűnt a bírók közvetlen felelőssége a jogsértő ítéleteikért. Ezzel együtt megszűnt a bírók függetlensége és a pártatlan ítélkezés is Magyarországon és ez a mai napig nem került helyreállításra.
    [6] Kérte, hogy az ítélőtábla a fentieken felül az elsőfokú eljárás során általa előadottakat is vegye figyelembe, valamint legyen figyelemmel a fellebbezéshez csatolt 2 lektorált tanulmányban foglaltakra is.
    [7] A másodfokon eljáró ítélőtábla a fellebbezést nem találta alaposnak, az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, az általa megállapított tényállás megalapozott, az abból levont jogi következtetés és érdemi döntés helytálló, és az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének is eleget tett.
    [8] Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panasszal élt; szerinte a támadott döntések sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel a bíróság nem vizsgálta a fellebbezésében foglaltakat, az alkamazandó jogszabályi rendelkezésekre csak részben hivatkoztak a bíróságok, és azokat is önkényesen értelmezték.
    [9] Az indítványozó ezzel egyidejűleg kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a sérelmezett bírósági ítéletek végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel az eljáró bíróságokat.
    [10] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
    [11] Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmány­bírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett ítéletekkel zárult ügyben felperes volt, jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
    [12] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Győri Ítélőtábla Pf.V.20.244/2018/6/I. számú jogerős ítéletének kézbesítése – elektronikus úton – 2018. november 10. napján történt, az alkotmányjogi panaszt 2019. január 7-én érkeztették az első fokon eljárt bíróságon. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésére a törvényes határidőn belül került sor, az ügyben perújítási eljárás nincs folyamatban.
    [13] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Abtv. 27. §-át, amely alapján az alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezte, valamint a megsemmisíteni kért bírósági ítéleteket, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését. Beadványában előadta, hogy álláspontja szerint a bírósági ítéletek miért ellentétesek az Alaptörvény felhívott rendelkezésével, ezzel részben eleget tett a határozott kérelem törvényi feltételeinek.
    [14] Az indítványozó szerint azért sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jog, mert a bíróság nem vizsgálta a fellebbezésben foglaltakat, az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekre csak részben hivatkoztak a bíróságok, és azokat is önkényesen értelmezték.
    [15] A jelen alkotmányjogi panasszal támadott bírósági ítéletek azon eljárásban születtek, amelyet az indítványozó a bíróság ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított.
    [16] Az indítványozó beadványában azonban nem a sérelemdíj iránti kereset elutasítását, illetve az ahhoz vezető eljárást kifogásolta, hanem azt sérelmezte, hogy a végrehajtási eljárásban történt jogutódlás megállapítása során az eljáró bíróságok – az indítványozó álláspontja szerint – olyan eljárási szabályt sértettek, amely a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét eredményezték. Így álláspontja szerint a végrehajtási eljárásban nem az illetékes bíróság járt el, nem tett eleget a bíróság a kioktatási, valamint indokolási kötelezettségének, az indítványozó szerint a végrehajtási eljárás félbeszakadását kellett volna megállapítani, illetve a végrehajtási eljárást meg kellett volna szüntetni.
    [17] A fentieket összegezve az Alkotmánybíróság arra az álláspontra jutott, hogy az indítványozó nem a sérelmezett bírósági döntések alkotmányossági vizsgálatát kérte, az általa állított alapjogsérelem nem a jelen alkotmányjogi panasszal támadott bírósági ítéletek, illetve az azokhoz vezető eljárás során merült fel. Az indítványozó valójában azt kívánta elérni, hogy a végrehajtási eljárásban bekövetkezett jogutódlásra tekintettel mentesüljön a korábbi jogerős bírósági ítélettel rá kirótt eljárási illeték és járulékai megfizetésének kötelezettsége alól. A bíróság elleni sérelemdíj iránti ügyben hozott bírósági ítélettel szemben benyújtott alkotmányjogi panasz keretében a jogutódlás tényének megállapítása, illetve az ezen eljárásban – az indítványozó által állított sérelmek – jelen alkotmányjogi panasz alapján nem vizsgálhatók. Az indítványozó a jelen alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírósági ítéletek tekintetében alapjogi sérelmet nem állított, beadványában a korábbi bírósági eljárásokat kifogásolta.
    [18] Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.
    [19] Az indítványozó alkotmányjogi panasz beadványában kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a sérelmezett bíró­sági ítéletek végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel az eljáró bíróságokat. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz befogadása visszautasításra került, az Alkotmánybíróság mellőzte a felfüggesztés iránti kérelem vizsgálatát.

      Dr. Horváth Attila s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Balsai István s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Juhász Imre s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Czine Ágnes s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Sulyok Tamás s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      01/28/2019
      Subject of the case:
      .
      Constitutional complaint against the judgement No. Pf.V.20.244/2018/6/I. of the Győr Regional Court of Appeal (aggravated damages)
      Number of the Decision:
      .
      3174/2019. (VII. 10.)
      Date of the decision:
      .
      07/02/2019
      .
      .