A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság Szolnoki Járásbíróság 39.Szpi.11392/2015/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Fancsali László indítványozó (a továbbiakban: indítványozó) jogi képviselője (dr. Gáli Mihály ügyvéd, 5400 Mezőtúr, Garibaldi u. 5.) útján az Abtv. 27. §-a alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság mint elsőfokú szabálysértési hatóság közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés elkövetése miatt 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta és 1 hónap időtartamra a járművezetéstől eltiltotta. Az elsőfokú határozat ellen az indítványozó által előterjesztett kifogás alapján eljárt Kunszentmártoni Járásbíróság részben megváltoztatta az elsőfokú határozatot és mellőzte a járművezetéstől eltiltás alkalmazását.
[3] Az indítványozó ezt követően perújítási kérelmet terjesztett elő a Kunszentmártoni Járásbíróság végzésével szemben, amelyet a Szolnoki Járásbíróság mint Központi Szabálysértési hatóság alaposnak talált és
a 27.Szpi.6121/2015/3. számú végzésével perújítást rendelt el.
[4] A perújítási eljárás során a Szolnoki Járásbíróság 2016. május 20. napján és június 8. napján tárgyalást tartott, majd a 2016. június 8. napján meghozott, 39.Szpi.11392/2014/4. számú végzésében a Kunszentmártoni Járásbíróság végzését hatályában tartotta.
[5] 2. Az indítványozó a Szolnoki Járásbíróság 39.Szpi.11392/2015/4. számú végzésével szemben nyújtotta be alkotmányjogi panaszát, amelyet az alábbiak szerint indokolt.
[6] Álláspontja szerint az említett bírósági döntés az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét idézte elő.
[7] Az indítványozó érvelése szerint a perújítási kérelmében összesen négy új bizonyítékot jelölt meg, amelyeket csatolt is a kérelemhez, mindezek alapján rendelte el a Szolnoki Járásbíróság a perújítási eljárást (döntött a megengedhetősége tárgyában), mivel azok „valószínűvé teszik, hogy az elkövető szabálysértési felelőssége nem állapítható meg”. Ugyanakkor ezt követően, a perújítás érdemében eljárt bíróság egyáltalán nem folytatott le bizonyítást a tárgyaláson, nem vizsgálta meg a bizonyítékokat, a bizonyítási indítványokról sem hozott semmilyen, még elutasító döntést sem.
[8] Ezentúl hivatkozott még arra is az indítványozó, hogy a perújítási eljárás eredményeként meghozott végzés még csak felsorolás szintjén sem tartalmazza a benyújtott új bizonyítékokat, abból nem derül ki, hogy azokat miként értékelte (értékelte-e egyáltalán), hogyan vetette össze a korábbi bizonyítékokkal, azokat milyen okból vetette el a bíróság. Az indítványozó álláspontja szerint tehát a perújítási eljárás lényege veszett el a Szolnoki Járásbíróság eljárása során.
[9] Az indítványozó e körben hivatkozott a 7/2013. (III. 1.) AB határozatra is, amely elvi éllel szögezte le, hogy a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek az értékeléséről határozatában számot adjon. Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt bírósági végzés, illetve az azt megelőző eljárás megsértette a tisztességes eljáráshoz való jog több részjogosultságát is, így a hatékony bírói jogvédelem követelményét, az indokolt bírói döntéshez való jogot és mindezek alapján kételyt ébresztett az eljáró bíróság pártatlanságát illetően is.
[10] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte a Szolnoki Járásbíróság 39.Szpi.11392/2015/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[12] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőn belül terjesztette elő.
[13] Az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek az alábbiak szerint felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét, az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit és megfelelő indokolást is tartalmaz. Ezen kívül megjelöli a sérelmezett bírói döntéseket és kifejezetten kéri azok megsemmisítését.
[14] 3.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 27. §-ában, valamint az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket az alkotmányjogi panasz kimeríti-e. Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben eljárás alá vont személyként szerepelt és szabálysértési szankcióval sújtották. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozatokkal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
[15] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
[16] 3.3. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az indítványozó panaszában megjelölt-e olyan alaptörvény-ellenességet, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta.
[17] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza részben arra irányul az Alkotmánybíróság a szabálysértési perújítási eljárás során lefolytatott bizonyítás törvényességét, a beszerzett bizonyítékok bizonyító erejét, illetve az azokból levont következtetéseket a bíróságtól eltérő módon értékelje. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt és az abban biztosított jogokat védi {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének felülbírálatára sem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
[18] Az indítványozó által, a támadott végzés indokolását érintően felhozott érvekkel kapcsolatban pedig az Alkotmánybíróság az alábbiakat tartja szükségesnek rögzíteni. A Szolnoki Járásbíróság végzésének indokolásában megjelöli a perújítási eljárás kezdeményezésével egyidejűleg benyújtott szakértői véleményt, valamint – a rendelkezésre álló iratokra történő utalással – az értékelés körébe vonta a további, szintén a perújítási kérelemhez csatolt, okirati bizonyítéknak minősülő bizonyítékot is. Megállapítható továbbá a 2016. május 20. és június 8. napján készült tárgyalási jegyzőkönyvekből, hogy a kifogásolt végzés meghozatalát megelőzően az indítványozónak további bizonyítási indítványa – erre irányuló kérdés feltevése után – sem volt.
[19] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében kifejtettek nem minősülnek a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességnek.
[20] 3.4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó panasza nem tartalmaz semmilyen alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.
[21] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panaszában a kifogásolt bírósági ítéletekben foglaltakkal kapcsolatosan nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
[22] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |