Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01769/2016
Első irat érkezett: 10/19/2016
.
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (népszavazás, betelepítési kvóta)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (27. §) (Nsztv. 79. § (3) bekezdés -- országos népszavazási eljárásban a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a, a Ve. 233. § (1) bekezdése, az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és 79. § (3) bekezdése alapján - a Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 144/2016. számú határozatában azt állapította meg, hogy az indítványozó azzal, hogy a "Szavazz érvénytelenül App" mobiltelefon applikációját aktiválta, megsértette az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét, valamint az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, továbbá az indítványozót 832. 500 ft bírság megfizetésére kötelezte.
A Kúria a sérelmezett végzésében az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján a NVB határozatát akként változtatta meg, hogy az indítványozó magatartása a választások titkossága alapelvének megsértésére, továbbá a választás tisztasága elvének megsértésére nem alkalmas, olyan körülmény pedig nem merült fel, amely az indítványozó jóhiszeműségét kétségbe vonná. A Kúria ugyanakkor fenntartotta az NVB határozatának azon megállapítását, hogy az indítványozó a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét megsértette, a kiszabott bírság összegét pedig 100 ezer forintra leszállította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria jogértelmezése - amely szerint a szavazólap lefényképezése nem rendeltetésszerű joggyakorlás, így az az indítványozói magatartás, amely a szavazólap lefényképezésére és az applikációval való megosztására irányul, sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét - és az abból fakadó jogkövetkezmény megsértette az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánításhoz való jogát.
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
IX. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1769_0_2016_indítvány.pdfIV_1769_0_2016_indítvány.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3227/2016. (XI. 14.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: párt érintettsége; közügyek megvitatása; politikai párt; rendeltetésszerű joggyakorlás; szólásszabadság; véleménynyilvánítási szabadság
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/24/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.10.24 11:00:00 1. öttagú tanács
    2016.10.24 16:00:00 1. öttagú tanács

    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3227_2016 AB végzés.pdf3227_2016 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt indítványozó (cím: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 7., I/28.) jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és 79. §-a alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése ellen.

      [2] 1.1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) egy magánszemély által benyújtott kifogásnak részben helyt adva a 144/2016. számú határozatával megállapította, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a „Szavazz Érvénytelenül App” applikáció 2016. október 2-án történő aktiválásával megsértette az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét, valamint az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az NVB az indítványozót 832 500 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB a kifogást az indítványozóval szemben egyebekben elutasította.
      [3] Az NVB határozatában mindenekelőtt utalt arra, hogy a 2016. szeptember 30-án meghozott 118/2016. szám határozatában megállapította: az indítványozó azzal, hogy a mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre (megosztásra) hívja fel a választópolgárokat, megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának az elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, és ezzel az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét. Erre tekintettel az NVB az indítványozót a további jogsértéstől eltiltotta.
      [4] Az NVB a jelen ügyhöz csatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az indítványozó a 2016. október 2-án lezajlott országos népszavazás napján a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációt aktiválva, lehetővé tette a felhasználók számára, hogy oda a szavazólapról készített fényképeiket feltöltsék és azt a többi felhasználóval megosszák. Az NVB megállapította továbbá, hogy az applikáción keresztül számos választópolgár szavazólapjáról készített fényképfelvételt meg is osztotta, illetve ezek internetes újságokban is megjelentek.
      [5] Az NVB a megállapított tényállás alapján hangsúlyozta határozatában, hogy az applikációban elérhető funkciók – különösen a fényképfelvételek feltöltése, üzenetek küldése, szavazáson való részvétel választópolgári jelzése – nyíltan a választások, és a népszavazás Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált titkosságának megsértésére irányul. Az NVB kifejtette azt is, hogy a szavazólap nem rendeltetésszerű felhasználása a választások titkosságának Alaptörvényben rögzített követelményét is sértheti. A szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról fel­vételt készít.
      [6] Az NVB álláspontja szerint sérti a jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választások tisztaságát az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi vagy arról annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. Az NVB szerint a szavazólapnak a szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – távközlési, digitális vagy más információtechnológiai eszköz útján való – felvétel készítése alkalmat adhat választási csalás elkövetésére is. Ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek.
      [7] Az NVB megállapította azt is, hogy a kifogásban megjelölt applikációnak a választás napján történő működtetése és elérhetővé tétele alkalmas volt a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, hiszen maga az applikáció neve is az érvénytelen szavazat leadására buzdít, vagyis a választói akarat befolyásolására törekszik. Így a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikáció, egyéb funkcióira való alkalmassága mellett, kampányeszköznek is minősíthető. Miközben ugyanis az applikáció alapvetően adatok kezelésére és továbbítására kifejlesztett eszközként működtethető, az érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapok lefényképezése, rögzítése, elmentése és továbbítása, valamint kifejezetten az erre való buzdítás kampánytevékenységnek minősíthető. Az NVB rámutatott, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített választási eljárási alapelveket, melyek a népszavazási eljárásban annak sajátosságaira tekintettel is alkalmazandók, a kampánytevékenység folytatása során is érvényre kell juttatni. Ezért az alapelvek bármelyikének megsértésével folytatott kampánytevékenység esetén a kampányra vonatkozó szabályok megsértése is megvalósul. Mindezek alapján az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja értelmében az indítványozónak a választás napján kifejtett cselekménye miatt a választási kampány szabályainak megsértésére hivatkozással bírságot szabott ki.

      [8] 1.2. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria az NVB határozatát részben megváltoztatta. A Kúria megállapította, hogy az indítványozó a „Szavazz Érvénytelenül App” applikáció 2016. október 2-án történő működtetésével megsértette az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Az indítványozó terhére kiszabott bírságot 100 000 forintra leszállította.
      [9] A Kúria az érdemi jogsértések körében mindenekelőtt utalt arra, hogy ugyanennek az applikációnak a vizsgálata tárgyában a Kúria már hozott döntést (Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzés), és az abban kifejtett indokolást, érvelést a Kúria jelen ügyben eljárt tanácsa is osztotta.
      [10] A Kúria a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú ügyben megállapította, hogy a vizsgált applikáció 2016. október 2-án történő alkalmazásának lehetővé tétele, az applikációra a szavazólapok fényképfelvételeinek feltöltése és megosztása nem sérti az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, azaz a választások titkosságának alapelvét és a választás tisztaságának elvét, valamint nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott jóhiszemű joggyakorlás elvét sem. Sérti viszont a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
      [11] A Kúria megismételte ebben a határozatában is, az applikáció nem ad lehetőséget arra, hogy az azt felhasználók személyes adataihoz hozzáférjenek, így az alkalmazással nem lehet adott szavazatot az azt leadó személyhez kötni. A Kúria álláspontja szerint nem sérti a választás, szavazás tikosságát az sem, ha a választópolgár a szavazólapról a szavazófülkében fényképfelvételt készít. Nincs ugyanis olyan jogszabályhely, mely tiltaná a szavazólapról való, említett módon történő felvétel készítését. Nem lehet megállapítani továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott választás tisztaságának megóvása alapelve sérelmét, mert az állított jogsértés az országos népszavazás tisztaságát érdemben nem befolyásolta. Az applikáció létrehozása és az arra való feltöltésre történő felhívás nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás alapelvét sem, mert az indítványozó rosszhiszeműségére nem volt bizonyíték.
      [12] A Kúria kiemelte, hogy az NVB jelen ügyben vizsgált határozata ellentmondásos. Az NVB ugyanis határozatában utalt rá, hogy a 118/2016. határozata még nem jogerős, ugyanakkor ennek ellenére a bírság kiszabásakor a jogsértést mégis ismétlődő jogsértésnek tekintette és a korábbi határozattal való szembeszegülést súlyosbító körülményként értékelte. A Ve. 47. § (2) bekezdése szerint azonban még nem jogerős döntés esetében a nem jogerősen megtiltott magatartás tanúsításával a jóhiszemű joggyakorlás megsértése nem állapítható meg, és az ismétlődő jogsértés sem állapítható meg. A Kúria ezért a jóhiszemű joggyakorlás megsértését nem találta fennállónak.
      [13] A Kúria végzésének indokolásában hangsúlyozta, hogy az érvénytelen szavazás leadására buzdító applikáció működtetése, elérhetővé tétele alkalmas a választói akarat befolyásolására. A Ve. 140. §-ában és 141. §-ában foglaltakra tekintettel az applikáció felhasználása kampánytevékenységnek minősül. Ebből következően helytállóan állapította meg az NVB, hogy az indítványozó a Ve. 139. §-a szerinti kampányidőszakban kampánytevékenységet végzett.
      [14] A Kúria kiemelte azt is, hogy a jelen esetben az indítványozót nem önmagában a véleménynyilvánítás módja miatt szankcionálta az NVB, hanem azért, mert a kampánytevékenység végzésére a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközően került sor. A Kúria ezért megállapította, hogy az indítványozó szankcionálására a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján jogszerűen került sor.
      [15] A kiszabott bírságot azonban a Kúria aránytalannak találta, ezért azt leszállította. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a kérelmező elismerő nyilatkozatára figyelemmel az ismétlődés helyett a jogsértés folyamatossága ke­rül­hetett értékelésre.

      [16] 1.3. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert alapvető jogát, mert „alkotmányos indok nélkül korlátozza a választópolgár véleménynyilvánítási szabadságán keresztül az indítványozónak a véleménynyilvánítás szabadsága védelmi körébe tartozó magatartását”.
      [17] Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a támadott végzés az ügy érdemében hozott döntés, amely a véleménynyilvánítási szabadság védelme alatt álló indítványozói magatartást minősítette jogsértőnek. Az indítványozó álláspontja szerint ugyanis az a választópolgári magatartás, amely a szavazólapról fényképet készít és azt mások számára hozzáférhetővé teszi, a választópolgár által egy közügyben elfoglalt álláspont másokkal való közlésére irányul, ezért az a véleménynyilvánítás szabadságának, ezen belül is annak leginkább védett aspektusa, a közügyek megvitatásának védelmi körébe tartozó magatartás. Az indítványozónak az ilyen választópolgári véleménynyilvánítást lehetővé tevő tevékenysége ezért ugyancsak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelme alatt áll.
      [18] Az indítványozó álláspontja szerint „a fényképfelvétel készítésének és másokkal való megosztásának, mint a véleménynyilvánítási szabadság megnyilvánulási formáinak nem lehet alkotmányosan igazolható korlátozása a fényképen szereplő tárgy rendeltetése, mivel arra nem legitim indokkal kerül sor, illetve az adott cél eléréséhez a korlátozás nem elengedhetetlenül szükséges”. Az indítványozó szerint ugyanis „[e]gy fényképen szereplő tárgy rendeltetése […] eleve nem minősül alapvető jognak vagy alkotmányos értéknek, így az nem lehet az alapjog-korlátozás legitim indoka, vagyis nem elégíti ki az alapjog korlátozásával szemben támasztott szük­ségességi feltételt”.

      [19] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról. A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt formai és tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.

      [20] 2.1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a panasz eleget tesz-e a formai feltételeknek.
      [21] Az indítványozó határidőben benyújtott alkotmányjogi panasza határozott kérelmet tartalmaz [Abtv. 30. § (1) bekezdés, 51. § (1) bekezdés, 52. § (1) bekezdés]. Az indítványozó ugyanis egyértelműen megjelölte
      a) azt a törvényi rendelkezést [Abtv. 27. §, Ve. 233. § (1) bekezdés, Nsztv. 79. § (3) bekezdés], amely megálla­pítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, és amely az indítványozó jogosultságát megalapozza;
      b) az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét;
      c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést [Kúria Kvk.VI.37.967/2016/2. számú végzés];
      d) az Alaptörvény általa megsértettnek vélt rendelkezését [Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdés];
      e) az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, valamint
      f) a kifejezett kérelmet a bírói döntések megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].

      [22] 2.2. Az indítványozó a 2016. október 18-án kelt kúriai végzés ellen 2016. október 19-én terjesztette elő az alkotmányjogi panaszt, amely ezért az Nsztv. 79. § (1) bekezdésében foglalt határidőben benyújtottnak minősül.

      [23] 2.3. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy a panasz eleget tesz-e az Abtv. 27. §-a, valamint 29. §-a szerinti tartalmi feltételeknek.
      [24] Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés sérti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség eleve nincs a számára biztosítva.
      [25] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 27. § a) pontjában foglalt feltételnek, azaz a sérelmezett bírói döntés nem az indítványozó alapjogát érinti.
      [26] Az indítványozó alkotmányjogi panaszát arra alapozta, hogy a Kúria támadott végzése „alkotmányos indok nélkül korlátozza a választópolgár véleménynyilvánítási szabadságán keresztül az indítványozónak a véleménynyilvánítás szabadsága védelmi körébe tartozó magatartását”.
      [27] Az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdése szerint a pártok sajátos alkotmányos feladata, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában, ez pedig különös súlyt ad a pártok szólásszabadságának {1/2013. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [94]}.
      [28] A politikai pártok tehát fontos szerepet töltenek be, amikor terepet adnak a polgárok számára a közügyek megvitatásához, becsatornázzák az ezekkel összefüggő véleményeket, így segítve a népakarat kialakítását és kinyilvánítását, és végső soron ezzel befolyásolják a politikai döntéseket.
      [29] A jelen esetben tehát azt kellett eldöntenie az Alkotmánybíróságnak, hogy az indítványozó –, mint politikai párt – által készítetett „Szavazz Érvénytelenül App” elnevezésű mobil applikáció működtetésének jogszabályba ütközését megállapító és a jogsértő tevékenységtől eltiltó bírósági döntés érintette-e az indítványozó – fentiekben részletezett – véleménynyilvánítási szabadságát.
      [30] Az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése azt állapította meg, hogy az indítványozó magatartása a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendeltetésellenes joggyakorlást valósította meg. A Kúria végzése szerint a rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsolatos okfejtés azonban nem korlátozta a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát. A Kúria megállapította, hogy: „[a] konkrét tényállást vizsgálva a választópolgár véleménynyilvánítási szabadsága a választáshoz kapcsolódóan kétirányú. Egyrészt a választásra feltett kérdésben szavazatával véleményt nyilváníthat, másrészt lehetősége van arra, hogy szavazatának tartalmát szóban, írásban vagy más módon – például közösségi vagy más internetes oldalon – másokkal megossza. A Kúria az applikációban foglaltakat és az arra való feltöltésre való biztatást nem azért tartja a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközőnek, mert az applikáció lehetőséget ad a választópolgároknak – személyes visszakövetés nélkül – a szavazatuk tartalmának közlésére, hanem annak módja – a szavazólapokról készült fényképfelvételek és ezek feltöltése – miatt” {Kúria Kvk.II.37.967/2016/2. számú végzése, Indokolás [18]}
      [31] Az Alkotmánybíróság osztja a Kúria álláspontját a tekintetben, hogy az ügy a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát érinti. Az Alkotmánybíróság szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy az indítványozó véleménynyilvánítási joga is a bírósági eljárás tárgya lett volna.
      [32] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint ugyanis az indítványozó a mobil applikációval csak lehetőséget adott arra, hogy a választópolgárok – véleménynyilvánítási szabadságukkal élve – megosszák egymással a szavazólapról készült fényképfelvételeket, illetve jelezzék távolmaradásukat a népszavazásról. Az indítványozó tehát csak megteremtette azt a közeget, felületet, ahol ezek a vélemények megjelenhettek, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy az indítványozó maga is véleményt nyilvánított volna.
      [33] Az indítványozó is csak azt állította, hogy a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát korlátozta a Kúria sérelmezett döntése, és álláspontja szerint ez egyben érintette az ő tevékenységét is, amely ugyancsak a „véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe” tartozik. Az indítványozó tehát véleménynyilvánítási szabadságának csak egyfajta áttételes sérelmére hivatkozott, azaz arra, hogy a választópolgárok vélemény­nyilvánítási szabadságának vélt korlátozása egyben az ő véleménynyilvánítási szabadságát is sértette.
      [34] Az Alkotmánybíróság – a fentiekben kifejtettek szerint – úgy ítélte meg, hogy az indítványozó nem a saját, hanem mások alapjogának sérelmére hivatkozva kérte a Kúria sérelmezett végzésének megsemmisítését, ezért az indítvány nem felel meg az Abtv. 27. § a) pontja szerinti feltételnek.
      [35] A fentiekben foglaltakra tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – a rendelkező részben foglaltak szerint – visszautasította.
          Dr. Juhász Imre s. k.,
          tanácsvezető,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleménye

          [36] Nem értek egyet az alkotmányjogi panasz visszautasításával az alábbi indokok miatt.
          [37] Álláspontom szerint az adott ügyben az alkotmányjogi panasz befogadásának tartalmi feltételei – így az Abtv. 27. §-a és 29. §-a szerinti feltételek – fennállnak, mert a véleménynyilvánítás szabadságával, és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvvel („rendeltetésszerű joggyakorlás”) kapcsolatban előadott alkotmányossági indokok egyaránt felvetik a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét és az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés vizsgálatának szükségét.

          [38] 1. Az adott ügyben a Kúria a támadott döntésének indokolásában arra mutatott rá, hogy ugyanennek az applikációnak a vizsgálata tárgyában a Kúria már hozott döntést (Kvk.VI.37.942/2016/2. számú végzés), és az abban kifejtett indokolást, érvelést a Kúria jelen ügyben eljárt tanácsa is osztotta. E szerint a felülvizsgálati bíróság meghatározó jelentőséget tulajdonított a szavazólap szerepének és felhasználhatóságának a választás rendszerében. A Kúria hangsúlyozta, hogy „[a] szavazólap egyértelműen arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Ellentétes a szavazólap fentiekben megjelölt céljával az, ha az arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt a perbeli applikációra feltöltik, ezzel közzéteszik. Ebből következően szintén a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik maga az ilyen felvételek feltöltésére alkalmas perbeli applikáció és az, hogy a kérelmező az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre hívja fel a választópolgárokat.”
          [39] Ezzel szemben az indítványozó érvelése szerint „a fényképfelvétel készítésének és másokkal való megosztásának mint a véleménynyilvánítási szabadság megnyilvánulási formáinak nem lehet alkotmányosan igazolható korlátozása a fényképen szereplő tárgy rendeltetése, mivel arra nem legitim indokkal kerül sor, illetve az adott cél eléréséhez a korlátozás nem elengedhetetlenül szükséges”.

          [40] 2. Az Alkotmánybíróság már korai gyakorlatában hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága „különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. […] A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát.” [36/1994. (III. 7.) AB határozat, ABH 1994, 219, 228.]
          [41] Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatában kiemelte, hogy „[é]ppen ezért a véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen »anyajoga« többféle szabadságjognak, az ún. »kommunikációs« alapjogoknak. (ABH 1992, 167, 171.) A kommunikációs alapjogok meghatározásának jelentősége abban áll, hogy az „Alkotmánybíróság állandó gyakorlata a »kommunikációs alapjogokat« a többi jog fölé helyezi annyiban, hogy »a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni«” [21/1996. (V. 17.) AB határozat, ABH 1996, 74, 75.].
          [42] Az Alkotmánybíróság az 1/2013. (I. 7.) AB határozatban rámutatott, hogy a pártok szólásszabadságának különös súlyt ad az is, hogy az Alaptörvény VIII. cikke szerint a pártok sajátos alkotmányos feladata, hogy közreműködjenek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. Az Alkotmánybíróság a korábban hatályban volt Alkotmány azonos szabályát értelmezve kifejtette, hogy „[a] pártok népakarat kialakításában betöltött szerepéhez hozzátartozik az, hogy tevékenységét nyilvános hirdetés útján ismertesse és népszerűsítse.” [44/2008. (IV. 17.) AB határozat, ABH 2008, 459, 463.] Az Alkotmánybíróság megjegyezte azt is, hogy „a politikai reklámok közzétételének kérdése kapcsolatban áll az információszabadság alapjogával, azon belül a választópolgárok tájékozódáshoz való jogával is.” {1/2013. (I. 7.) AB határozat, Indokolás [94]}.

          [43] 3. Az adott esetben az NVB a becsatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az indítványozó „arra buzdította a választópolgárokat, hogy az országos népszavazáshoz kapcsolódóan fényképezzék le az érvényes vagy érvénytelen szavazólapokat és azt az applikáción keresztül tegyék közzé, ezzel üzenve a Kormánynak.”
          [44] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában egyértelműen rámutatott, hogy „az alkalmazás elérhetővé tételével éppen annak a lehetőségét kívánta biztosítani a választópolgárok számára, hogy a szavazólapról (vagy éppen a szavazástól távolmaradók által a szavazáson való részvétel helyett folytatott tevékenységről) készített fénykép és az ahhoz fűzött, a fényképre »ráégetett« üzenet anonim megosztásával […] gyakorolhassák a vélemény­nyilvánításhoz való jogukat”. Az indítványozó szerint az ilyen választópolgári véleménynyilvánítást lehetővé tevő tevékenység az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelme alatt áll.

          [45] 4. Úgy gondolom, hogy az adott ügyben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés megvalósította-e az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságának a korlátozását, illetve, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése értelmében lehet-e alkotmányos indoka a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának. Erre tekintettel szükségesnek tartottam volna az alkotmányjogi panasz befogadását és az abban foglaltak érdemi vizsgálatát.

          Budapest, 2016. október 24.
          Dr. Czine Ágnes s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          10/19/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3227/2016. (XI. 14.)
          Date of the decision:
          .
          10/24/2016
          .
          .