Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság elutasította a településrendezési és az építészeti-műszaki
tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés g)
pontja, 9. § (2a) bekezdése és 24. §-a alaptörvény-ellenességének
megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A támadott
rendelkezések alapján egyes építészeti-műszaki dokumentációk véleményezése az
Országos Építészeti Tervtanács hatáskörébe került; e szabályokat a folyamatban
lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az indítványozó önkormányzat szerint a
Kormány túllépett a törvény által számára biztosított kereteken, és contra
legem szabállyal elvonta az indítványozó önkormányzattól a törvényben
biztosított településképi véleményezés lehetőségét, kiüresítve ezzel az
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontjában biztosított autonóm hatáskört,
melynek lényege, hogy a helyi közügyek intézése körében a helyi önkormányzat
véleményt nyilváníthat. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a településképi véleményezési eljárás a jogalkotói céltól függetlenül alkalmas
eszköz arra, hogy elősegítse az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja
„véleményt nyilvánít” fordulatának érvényesülését. Az Alkotmánybíróság azonban
az indítványozó érvelésével ellentétben úgy ítélte meg, hogy ez nem tekinthető
a vélemény-kinyilvánítás kizárólagos eszközének. Az Alaptörvény ugyanis
semmilyen további megkötést nem ír elő arra vonatkozóan, hogy a vélemény
kinyilvánítását milyen eszközzel kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a
törvényhozó akkor jár el helyesen, ha felismeri egy adott országos közügynek a
helyi közügyekre kiható jellegét, és erre tekintettel az adott tárgykörben
biztosít olyan eljárási szabályokat, amelyeken keresztül a helyi önkormányzatok
ki tudják nyilvánítani a véleményüket. Ennél több azonban nem következik az
Alaptörvényből, amiből pedig az következik, hogy a támadott rendelkezések csak
akkor sértenék az Alaptörvényt, amennyiben nincs más olyan eszköz, amely
vélemény-kinyilvánítási lehetőséget biztosít a helyi önkormányzat számára. Az
Alkotmánybíróság észlelte továbbá, hogy az indítvány benyújtását követően a
Korm. rendelet 9. §-a kiegészült az új, 2023. augusztus 1. napjától hatályos
(8a) bekezdéssel, melynek értelmében „[a]z Országos Építészeti Tervtanács a
(2a) bekezdés szerinti véleményezési eljárása során felhívja az érintett
települési önkormányzat főépítészét – ha a település nem foglalkoztat
önkormányzati főépítészt, akkor a települési önkormányzat polgármesterét –,
hogy 8 napon belül nyilvánítson véleményt a tervnek a településképi
követelményekkel történő megfeleléséről. A tervtanács a polgármesteri véleményt
érdemben vizsgálja.” Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy ez a módosítás is
rámutat arra a határozatban kifejtett álláspontra, miszerint elvi szempontból
nem a településképi véleményezési eljárás lehet a vélemény-kinyilvánítás
egyetlen lehetséges eszköze. Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre
jutott, hogy a Korm. rendelet indítvánnyal támadott rendelkezései nem
eredményezik az indítványozó Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja
szerinti autonómiaelem korlátozását, ezért az indítványt elutasította. |