Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01124/2014
Első irat érkezett: 06/16/2014
.
Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.III.10.731/2013/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálat elleni jogorvoslat kizártsága)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 07/09/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Mfv.III.10.731/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát, mivel a Kúria döntése során új bizonyítékra hivatkozott, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ezzel a Kúria a Pp. 275. § (1) és (2) bekezdését jogellenesen alkalmazta, új bizonyíték alapján és a felülvizsgálati kérelemtől eltérően, iratellenesen foglalt állást. .
.
Indítványozó:
    Rátkai István
Támadott jogi aktus:
    Kúria Mfv.III.10.731/2013/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (1) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1124_2_2014_ind_kieg.pdfIV_1124_2_2014_ind_kieg.pdfIV_1124_0_2014_indítvány.pdfIV_1124_0_2014_indítvány.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3326/2014. (XII. 10.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/3124
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: jogorvoslat kimerítése és a felülvizsgálati eljárás
    .
    A határozat kelte: Budapest, 12/02/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.12.02 15:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.731/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A személyesen eljáró indítványozó, aki a megelőző eljárásokban kérelmező, illetve felperes volt, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
    [2] A panasz alapjául szolgáló polgári perben megállapított tényállás szerint az indítványozó korhatár előtti ellátás iránti kérelmét az első fokon eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatóság – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Khetv.) 7. § (1) bekezdése a) és f) pontjának alkalmazásával – azért utasította el, mert az ellátás igénybevételéhez szükséges életkort a kérelmező nem töltötte be, és biztosítási jogviszonya sem szűnt meg. Az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljárt társadalombiztosítási szerv helybenhagyta az elsőfokú határozatot.
    [3] Az indítványozó ezt követően benyújtott keresetében a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatát két okból kérte a munkaügyi bíróságtól: egyrészt arra hivatkozott, hogy fennállnak a Khetv. 7. § (1) bekezdésében az ellátásra jogosultságra meghatározott feltételek, másrészt azt állította, hogy a hatóságok a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 37. § (1) és (3) bekezdésével ellentétesen állapították meg szolgálati idejét. A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet a Khetv. 7. § (1) bekezdés a) és f) pontja, valamint a Tny. 18/A. § (1) bekezdése alkalmazásával elutasította. A bíróság ítéletének indokolásában – a hatóságok álláspontjával szemben – azt rögzítette, hogy az indítványozó biztosítási jogviszonya jogszerűen megszűnt.
    [4] Az indítványozónak a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét elbírálva a Kúria – az indokolás részbeni megváltoztatásával – hatályában fenntartotta a munkaügyi bíróság ítéletének a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelmet elutasító, érdemben helyes rendelkezését, ugyanakkor a szolgálati idő megállapítása iránti kereseti kérelem tárgyában a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

    [5] 2. Az indítványozó az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására kiegészített alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény R) cikke, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdése sérelmét állítva kérte a Kúria felülvizsgálati ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Jogorvoslathoz való jogának sérelmével össze­függésben az indítványozó arra hivatkozott, hogy a Kúria azzal, hogy a munkaügyi bíróság által alkalmazott jogszabályi rendelkezéshez képest másik jogszabályi rendelkezésre (Tny. 18/B. § (1) bekezdése) alapította ítéletét, új bizonyítékot vett figyelembe, továbbá a felülvizsgálati kérelem keretein túllépve vizsgálta felül a jogerős ítéletet. Az indítványozó állítása szerint a Kúria ítélete az előbbiek miatt ellentétes a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltakkal, ezért jogszabálysértő. Az indítványozó a XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogának sérelmét a Pp. 271. § (1) bekezdésének e) pontjának felhívásával állította, mely rendelkezés szerint nincs helye felülvizsgálatnak, ha a határozatot a Kúria hozta.

    [6] 3. Az Abtv. 27. §-a értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
    [7] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(2) bekezdése alapján az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadás formai, illetve tartalmi feltételeinek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panasza e feltételeknek az alábbiak miatt csak részben felel meg.
    [8] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt eljárása kereteinek vizsgálatát tartotta szükségesnek, mivel az alkotmányjogi panasz által támadott felülvizsgálati döntés két rendelkezést tartalmaz. Az Alkotmánybíróság ügyrendje 32. § (2) bekezdés a) pontja szerint az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal megtámadható a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott olyan döntése, mely a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, így a korhatár előtti ellátás tárgyában hozott kúriai döntés ellen helye volt alkotmányjogi panasznak. A szolgálati idő megállapítására irányuló kereseti kérelem tárgyában azonban a Kúria nem hozott sem érdemi, sem eljárást befejező egyéb döntést, hiszen ebben a körben a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, így a panasz benyújtásakor ez az eljárás még folyamatban volt. A Kúria támadott ítéletének ez utóbbi rendelkezése ellen a törvényi feltételek hiányában tehát nincs helye alkotmányjogi panasznak, ezért a befogadhatóság vizsgálatát az Alkotmánybíróság csak a korhatár előtti ellátás tárgyában hozott felülvizsgálati döntésre folytatta le.
    [9] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)f) pontjaiba foglaltakat.
    [10] Az Abtv. 27. §-a szerint Alaptörvényben biztosított jog sérelme esetén lehet alkotmányjogi panasszal élni, az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja alapján pedig az indítványban meg kell jelölni az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét. Az indítványozó további részletezés nélkül csak hivatkozott az R) cikk sérelmére, így kérelme nem felel meg a törvényi feltételnek. Megjegyzi az Alkotmánybíróság továbbá, hogy az R) cikk az Alaptörvény jogrendszerbeli helyét, illetve a jogszabályok mindenkire kötelező erejét meghatározó rendelkezés, amely jogot az indítványozó számára nem biztosít, ezért annak sérelmére nem is lehet alkotmányjogi panaszt alapítani.
    [11] Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja alapján a kérelemnek indokolást is kell tartalmazni arra vonatkozóan, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az indítványozó állítása szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való joga azért sérült, mert a Pp. nem biztosít jogorvoslati lehetőséget a – véleménye szerint jogszabálysértő – felülvizsgálati döntés ellen. A panasz ténylegesen, tartalma szerint tehát az indítványozó által is megjelölt Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontját támadja, ugyanis ez a jogszabályi rendelkezés, és nem a támadott kúriai döntés zárja ki a jogorvoslatot (helyesen: felülvizsgálatot) a Kúria határozatával szemben. A panaszos egyébként nem is indokolta meg – hiszen csak formálisan állította –, hogy a támadott bírói döntés miért sértette meg jogorvoslathoz való jogát. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság nem csupán a kérelem újabb hiányosságát, de azt is megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz tárgya, azaz a felülvizsgálati döntés és a megsérteni vélt alaptörvényi rendelkezés között nincs összefüggés, ez a tény pedig az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány befogadásának tartalmi akadályát jelenti.

    [12] 4. A fenti hiányosságok miatt az Alkotmánybíróság a befogadhatóság további feltételeinek vizsgálatát mellőzte, és az alkotmányjogi panaszt – figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésére – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Lévay Miklós s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Salamon László s. k.,
      alkotmánybíró
      Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Szalay Péter s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      06/16/2014
      .
      Number of the Decision:
      .
      3326/2014. (XII. 10.)
      Date of the decision:
      .
      12/02/2014
      .
      .