Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00863/2019
Első irat érkezett: 05/20/2019
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.IV.37.610/2019/3. számú határozata elleni alkotmányjogi panasz (kampánytevékenység, adatigénylés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 05/20/2019
.
Előadó alkotmánybíró: Schanda Balázs Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. §-a, valamint a Ve. 233. §-a alapján - a Kúria Kvk.IV.37.610/2019/3. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadta, hogy az Európai Parlament tagjainak választási eljárásában jogerősen nyilvántartásba vett jelölti minőségére hivatkozással a központi névjegyzékből való adatszolgáltatás iránti igényt nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához (NVI). Az NVI felhívta az indítványozót, hogy mint jelölő szervezet számára az adatszolgáltatás díja magasabb, mint egy jelölt számára, ezért átutalással teljesítse az adatszolgáltatás díját.
Az indítványozó kifogással élt arra tekintettel, hogy az NVI tevékenysége sérti a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszeműség és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság a 101/2019. számú határozatával elutasította, mondván, hogy nem értelmezhető a névjegyzéki adatok a jelölt és nem a jelölő szervezet általi felhasználása, hiszen a választáson a listát állító jelölő szervezetek versengenek. A Kúria a döntést helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a döntések sértik az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánításhoz való jogát, mivel a Kúria az indítványozó, mint jelölt jogait kizárólag a listát állító jelölő szervezeten keresztül engedte gyakorolni..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kvk.IV.37.610/2019/3. számú határozat
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
IX. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_863_0_2019_indítvány.anonim.pdfIV_863_0_2019_indítvány.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3126/2019. (V. 29.) AB végzés
    .
    Az ABH 2019 tárgymutatója: határozott kérelem (mint az indítvánnyal szembeni követelmény); választási kampány; választói névjegyzék
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/23/2019
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2019.05.23 13:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
    3126_2019 AB végzés.pdf3126_2019 AB végzés.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.610/2019/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó jogi képviselő (dr. Czudar Balázs ügyvéd, 1054 Budapest, Szemere utca 23.) útján eljárva, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Kvk.IV.37.610/2019/3. számú végzése ellen. Álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben az indítványozó mint a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek listáján első helyen szereplő jelölt 2019. május 6-án a Nem­zeti Választási Irodának (a továbbiakban: NVI) küldött elektronikus levélben a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással a központi névjegyzékből való adatszolgáltatás iránti igényt nyújtott be. Ezzel együtt igazolta 149 000 Ft adatszolgáltatási díj megfizetését. Az NVI 2019. május 7-én arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az adatszolgáltatás díja 3 129 000 Ft, így az adatszolgáltatás csak a különbözet megfizetése esetén teljesíthető. Ezen a napon az indítványozó kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy az NVI válasza sértette a Ve. 153. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
    [3] Az indítványozó hivatkozása szerint nem jelölő szervezetként [Ve. 153. § (1) bekezdés b) pont], hanem jelöltként [Ve. 153. § (1) bekezdés a) pont] kérte az adatigénylést, így az adatszolgáltatási díj összege tekintetében a kisebb összeg (a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összege) az irányadó [Ve. 154. § (1) bekezdés].

    [4] 1.2. A kifogást az NVB a 101/2019. számú határozatával elutasította. A döntés értelmében „nem értelmezhető a névjegyzéki adatok kizárólag a jelölt és nem a jelölő szervezet általi felhasználása, hiszen a választáson a listát állító jelölő szervezetek versengenek. A jelöltek csak a saját személyük vonatkozásában nem tudnak kampányolni, hiszen a választópolgárok nem jelöltekre, hanem listákra szavazhatnak”.
    [5] Az indítványozó felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a támadott döntésben az NVB döntését helybenhagyta, ugyanakkor megállapította, hogy lista esetén is jelentősége van a listaállító jelölő szervezet és a listán szereplő jelölt közti megkülönböztetésnek (végzés indokolása [34]). Úgy vélte ugyanakkor a Kúria, hogy az adatszolgáltatás tekintetében a jelölt és a jelölő szervezet közti „merev határvonal meghúzhatósága” kétséges; nem feltétlenül lehet elhatárolni, hogy az adatot a jelölt vagy a jelölőszervezet használja fel.

    [6] 1.3. A végzéssel szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Hivatkozása szerint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed a politikai kommunikációra; ezt korlátozza a Kúria döntése az által, hogy a jelöltnek csak a jelölő szervezeten keresztül biztosítja a névjegyzékhez való hozzáférést. A jelöltnek Alaptörvényben és Ve.-ben biztosított joga, hogy a választók közvetlen megkeresése folytán kampánytevékenységet folytasson. Érvelése szerint a Kúria döntésének következtében a jelölt elesik attól a lehetőségtől, hogy a névjegyzékben szereplőket közvetlenül megkeresse, így pedig a választó és a jelölt közötti politikai kommunikáció akadályozott.

    [7] 2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv.-ben foglalt, a panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmány­bíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.
    [8] Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, további jogorvoslat pedig nincsen számára biztosítva. A Kúria sérelmezett döntése 2019. május 15-én kelt, az alkotmányjogi panaszt 2019. május 18-án – határidőben – nyújtották be a Kúriára.
    [9] Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése Alaptörvényben biztosított jognak minősül, ekként arra (az egyéb feltételek teljesítése esetén) alapítható alkotmányjogi panasz.
    [10] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, az 52. § (1b) bekezdése pedig felsorolja a határozottság követelményeit az alkotmányjogi panasz esetén. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja értelmében a kérelemnek tartalmaznia kell indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
    [11] Az Abtv. 27. §-a keretében az Alkotmánybíróságnak az a feladata, hogy megvizsgálja: a bírói döntés következtében sérült-e az indítványozó Alaptörvényben biztosított joga. Ebben az eljárásban nem vizsgálható sem a Ve. alkotmányossága [erre csak az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panaszban lenne lehetőség], sem az, hogy az NVB és a Kúria helyesen értelmezte-e a Ve. 153. §-át, sem az, hogy általánosságban a jelölteknek és jelölő szervezeteknek milyen alkotmányos lehetőségeik vannak a választók megszólítására. Jelen ügy kapcsán megválaszolandó kérdés az, hogy sérült-e a konkrét ügyben az indítványozó véleménynyilvánítási szabadsága.
    [12] Az indítványozó előadta, hogy a névjegyzék igénylésekor az NVI válaszlevelében azt rögzítette, hogy az adatszolgáltatás teljesítésének a feltétele a Ve. 154. § (2) bekezdésében rögzített összeg megfizetése. Az NVI nem tagadta meg tehát a névjegyzék adataihoz való hozzáférést, az indítványozó és az NVI közötti vita egyrészt az összegszerűségen, másrészt azon alapult, hogy az adatszolgáltatás jogalapja a Ve. 153. § (1) bekezdésének melyik pontja. Az viszont nem, hogy a névjegyzék szolgáltatható-e számára egyáltalán. Nem állapítható meg tehát, hogy az indítványozó el lett volna zárva a véleménynyilvánítási szabadságból származó azon lehetőségtől, hogy a névjegyzékben szereplő választópolgárokat megszólítsa.
    [13] Az indítványozó konkrét ügyében a Ve. 153. §-ának alkalmazása kapcsán tehát a valós kérdés nem az adatszolgáltatás teljesíthetősége, hanem annak díja volt. Az indítványozó viszont nem állított okozati összefüggést az adatszolgáltatás díja és az Alaptörvény IX. cikke között, így az indítvány nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában rögzített feltételnek.

    [14] 3. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

      Dr. Szívós Mária s. k.,
      tanácsvezető alkotmánybíró
      .
      Dr. Horváth Attila s. k.,
      alkotmánybíró

      Dr. Schanda Balázs s. k.,
      előadó alkotmánybíró
      Dr. Pokol Béla s. k.,
      előadó alkotmánybíró

      Dr. Varga Zs. András s. k.,
      alkotmánybíró

      .
      English:
      .
      Petition filed:
      .
      05/20/2019
      .
      Number of the Decision:
      .
      3126/2019. (V. 29.)
      Date of the decision:
      .
      05/23/2019
      .
      .