A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény – egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIII. törvény által beiktatott – rendelkezései és a földgáz rendszerhasználati díjak, a külön díjak és csatlakozási díjak mértékéről szóló 13/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárást megszünteti.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője (Dr. Kohlrusz Milán ügyvéd, Réczicza Dentons Europe LLP Ügyvédi Iroda, 1061 Budapest, Andrássy út 11.) útján 2017. június 15. napján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben a következő jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvénynek (a továbbiakban: Get.) – az egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által beiktatott – összes rendelkezése; a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvénynek (a továbbiakban: MEKH törvény) a Módtv. által módosított rendelkezése (12. § n) és o) pont „rendeletben megállapítja” szövegrész); a földgáz rendszerhasználati díjak, a külön díjak és csatlakozási díjak mértékéről szóló 13/2016. (XII. 20.) MEKH rendelet (a továbbiakban: MEKH Rendelet) 1. számú melléklet II. 1) alpontja. Kérelme indokolásában hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében biztosított jogállamiság követelményére, a XIII. cikkben biztosított tulajdonhoz való jogra, a XXVIII. cikkben garantált jogorvoslathoz való jogra, valamint a C), E) és Q) cikkekre.
[2] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság eljáró tanácsa megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel a befogadhatóság követelményeinek, ezért azt befogadta. Az alkotmányjogi panasz befogadását követően az indítványozó a 2018. március 7. napján kelt beadványában az Abtv. 59. §-a és az Ügyrend 67. § (2) bekezdés c) pontja alapján az indítványát visszavonta, és kérte az Alkotmánybíróságot, hogy az eljárását okafogyottság címén szüntesse meg.
[3] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a értelmében – az ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen, a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti. Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés c) pontja értelmében okafogyottá válik az indítvány különösen akkor, ha az indítványozó indítványát visszavonta.
[4] Az Alkotmánybíróság az indítvány visszavonására tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint az eljárást megszüntette.
Dr. Salamon László s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |