Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése és a 27. §- a alapján - kérte a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 62. §-a és 63. §-a, valamint a Kúria Bkk.III.494/2014/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indíványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság függessze fel a Kúria támadott végzésének a végrehajtását a Szolnoki Törvényszéken folyamatban levő büntetőeljárás során.
Az indítványozó előadja, hogy az ellene indult bírósági eljárásban a Fővárosi Törvényszék az eljáró bíróság kijelölése miatt az OBH elnökéhez fordult, aki az akkor még hatályban levő 2011. évi CLXI. törvény 62. §-a és 63. §-a alapján a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. A Szolnoki Törvényszék ezt követően elkezdte az ügyet tárgyalni, az Alkotmánybíróság 36/2013. (XII.5.) számú határozatára tekintettel azonban megállapította az illetékessége hiányát, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. A Fővárosi Törvényszék szintén megállapította az illetékessége hiányát, és az iratokat visszaküldte a Szolnoki Törvényszéknek, arra hivatkozással, hogy az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályi szakaszt csak 2012. július 16-ig terjedően semmisítette meg. A panaszos ekkor fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához, amely végzésével visszaküldte az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek. A Szolnoki Törvényszék ezt követően a Kúriától kérte az eljáró bíróság kijelölését. A Kúria ekkor hozta meg a jelen alkotmányjogi panasszal támadott Bkk.III.494/2014/4. számú végzését.
Az indíványozó álláspontja szerint az alaptörvény-ellenes jogszabály semmissége későbbiekben is fennállt, a Kúria döntése pedig figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság határozatát.
Az indítványozó álláspontja szerint több alapvető jogát megsértette a fenti végzés. Többek között sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz való joga, az R) cikk (1) bekezdése, mely szerint az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az R) cikk (2) bekezdése, mely szerint az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezők, az R) cikk (3) bekezdése, mely szerint az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával összahangban kell értelmezni. Továbbá sérült a 28. cikk, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegék azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. .
. |