English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02900/2022
Első irat érkezett: 12/21/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (kölcsön megfizetése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/03/2023
.
Előadó alkotmánybíró: Salamon László Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A felperes egy kölcsönszerződés engeedményese, aki kölcsön megfizetése iránt indított pert az indítványozó mint I. rendű alperes ellen.
Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálatot megtagadta, mert az indítványozónak a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme nem felelt meg a Pp.-ben foglalt követelményeknek, mivel nem jelölte meg a Kúria közzétett ítéletének pontos bekezdését, melytől a jogerős ítélet nézete szerint jogkérdésben eltér.
Az indítványozó szerint a bírói gyakorlat értelmében kölcsönszerződés engedményese érvénytelen szerződésre alapítottan nem követelhet szerződésből eredően. Nézete szerint a Kúria által végzett jogértelmezés megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. A Kúria a közzétett határozat megjelölésén túl alaptörvény-ellenesen állapított meg többlet követelményt a konkrét bekezdés megjelölésére vonatkozó elvárás megfogalmazásával..
.
Támadott jogi aktus:
    Kecskeméti Járásbíróság 8.P.21.950/2018/60. számú ítélte
    Kecskeméti Törvényszék 1.Pf.21.407/2021/5. számú ítélete
    Kúria Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
25. cikk (1) bekezdés
25. cikk (2) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2900_2_2022_Ind.egys.szerk.anonim.pdfIV_2900_2_2022_Ind.egys.szerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3091/2024. (III. 1.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 02/13/2024
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2024.02.13 13:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3091_2024_AB_végzés.pdf3091_2024_AB_végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó – jogi képviselő útján (dr. Csitos Eszter ügyvéd) – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint a bírói döntés ellentétes az Alaptörvény I. cikkével, XV. cikk (1) bekezdésével, XXVIII. cikk (1) bekezdésével, 25. cikkével, 26. cikkével, valamint 28. cikkével.
      [2] Az indítvány benyújtását megelőző bírósági eljárásnak az alkotmányjogi panasz elbírálása szempontjából lényeges elemei a következők.
      [3] Az indítványozó mint I. rendű alperes a felperesi jogelőd hitelezővel 2008. július 31. napján gépkocsi vásárlás céljából svájci frank alapú kölcsönszerződést kötött. A 2012. december 31-i hatállyal a hitelező jogutódjává II. rendű alperes vált. Az indítványozó fizetési kötelezettségének több alkalommal való elmaradása miatt a hitelező 2016. április 28-án a szerződést azonnali hatállyal felmondta és az indítványozót a lejárt tartozás megfizetésére szólította fel. A hitelező a 2016. augusztus 2. napján kelt engedményezési szerződéssel a perbeli szerződésből eredő követelését a felperesre engedményezte. Az indítványozó a tartozását nem rendezte, ezért a felperes fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, majd az indítványozó ellentmondása folytán perré alakult eljárásban ezen követelését kereseti kérelem formájában is fenntartotta.
      [4] A Kecskeméti Járásbíróság a 2021. május 28-án kelt, 8.P.21.950/2018/60. számú kijavított ítéletével az indítványozó és a hitelező között létrejött kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg, azt az ítélethozatal napjáig hatályossá nyilvánította, egyben az indítványozót kötelezte 1 269 881 Ft, valamint a perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
      [5] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2021. november 24. napján kelt, 1.Pf.21.407/2021/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét helybenhagyta.
      [6] A jogerős ítélet ellen az indítványozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre hivatkozással, egyúttal felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztve a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. § (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (3) bekezdése alapján, mivel a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladta meg.
      [7] A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a 2022. szeptember 29-én kelt, Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzésében a felülvizsgálatot megtagadta.
      [8] A Kúria az indítványozó által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet – az indítványozó által megjelölt okokra tekintettel – abból a szempontból vizsgálta, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér-e a Kúria indítványozó által megjelölt, közzétett határozataitól, illetve, hogy az előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységének biztosítása és a jogkérdés különleges súlya, valamint társadalmi jelentősége miatt.
      [9] A Kúria a két eset közül először a Pp. 409. § (3) bekezdését érintő hivatkozást vizsgálta tekintettel arra, hogy az erre alapított engedélyezési kérelem alapos volta esetén az engedélyezés nem mérlegelhető.
      [10] A Pp. 409. § (3) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. A Kúria döntésének indokolásában rámutatott arra, hogy a Pp. 409. § (3) bekezdésére alapított kérelem esetén nem elég a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben önmagában a Kúria közzétett határozatának (ügyszámmal való) megadása, hanem – a Pp. 410. § (2) bekezdés cd) alpontja értelmében – meg kell jelölni egyértelműen, beazonosítható módon annak azt a konkrét részét is, amelytől az indítványozó álláspontja szerint a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér. A Kúria megállapította, hogy az indítványozó nem jelölte meg sem a határozatok valamely tartalmi egységét, sőt a jogkérdést sem, amely kapcsán a jogerős ítéletnek a közzétett határozatoktól való eltérése vizsgálható lenne.
      [11] A jogkérdés különleges súlyát és társadalmi jelentőségét mint a felülvizsgálat engedélyezése további, a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott engedélyezési okot az indítványozó formálisan megjelölte ugyan, de a Kúria indokolása szerint azzal összefüggésben kérelme semmilyen indokolást nem tartalmazott, így a Kúria annak érdemi vizsgálatára szintén nem látott lehetőséget.
      [12] Mivel a Kúria sem a Pp. 409. § (3) bekezdése alapján, sem pedig a joggyakorlat egységének biztosítására vagy a jogkérdés különleges súlyára és társadalmi jelentőségére tekintettel nem látott módot a felülvizsgálat engedélyezésére, a Kúria azt a Pp. 411. § (1) bekezdése alapján megtagadta.

      [13] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VI.30.154/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Az indítványozó az Alkotmánybíróság hiánypótlását követően kiegészítette indítványát.
      [14] Az indítványozó a pertörtének részletes ismertetését követően az Alaptörvény számos rendelkezésének megsértésére hivatkozott: I. cikk (1)–(4) bekezdés, XV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés, 25. cikk, 26. cikk, 28. cikk.
      [15] Az indítványozó elsősorban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével ellentétesnek tartotta a kifogásolt bírói döntést. Álláspontja szerint a Pp. 409. §-a abban az esetben, ha a pertárgyérték nem éri el az 5 000 000 Ft-t, a Kúria mérlegelési körébe adja a felülvizsgálat megengedhetőségét, olyan hatalmat adva a Kúria kezébe, ami visszaélésre adhat okot. Az indítványozó szerint egyértelmű „precedensképes” határozatok születtek abban a körben, hogy az engedményes érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek a levonását nem kérheti. Erre tekintettel az indítványozó szerint a Kúriának meg kellett volna változtatnia a felülvizsgálat tárgyát képező bírósági ítéletet. Az indítványozó állítása szerint a Kúria ezt elkerülendő a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem olyan hiányára hivatkozott, amit jogszabály vagy az 1/2021. PK vélemény nem rögzít.
      [16] Az indítványozó szerint – az Alaptörvény 25. és 28. cikkére tekintettel – nem szolgálja az igazságszolgáltatást és a rendkívüli jogorvoslati jogot elvonja az, hogy a Kúria a felülvizsgálatot megtagadta annak okán, hogy az indítványozó nem jelölt meg ítéleti bekezdést a hivatkozott joggyakorlattól eltérés körében.

      [17] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e. A befogadás visszautasítása esetén az Alkotmánybíróság rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát [Abtv. 56. § (3) bekezdés].

      [18] 3.1. Az Alkotmánybíróságnak először azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz eleget tesz-e az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében foglalt határozott kérelem követelményeinek.
      [19] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, az 52. § (1b) bekezdése pedig meghatározza, mikor tekinthető a kérelem határozottnak. E rendelkezésnek megfelelően a kérelem többek között akkor határozott, ha tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]; továbbá indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, vagy bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével [Abtv. 52. § (1b) bekezdés
      e) pont].
      [20] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványban megjelölt alaptörvényi rendelkezések közül kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében tartalmaz indokolást az indítványt [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont], a többi hivatkozott rendelkezéssel összefüggésben az indítványozó önálló indokolást nem adott elő [Alaptörvény I. cikk, XV. cikk]. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem alkalmas az indítvány az érdemi elbírálásra, ha megjelöli ugyan az Alaptörvénynek egy adott rendelkezését, de nem indokolja meg – nem tartalmaz részletes érvelést arra vonatkozóan –, hogy az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével miért ellentétes a bírói döntés {3075/2016. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [19]; 3231/2016. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [26]}. Ezen túlmenően az Alaptörvény I. cikke, valamint az indítványozó által szintén hivatkozott 25. cikke, 26. cikke és 28. cikke nem tartalmaz az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszban hivatkozható Alaptörvényben biztosított jogot {8/2014. (III. 20.) AB határozat, Indokolás [59]}.

      [21] 3.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz fennmaradó elemei az az Abtv. 27. §-ában és az Abtv. 29. §-ában foglalt tartalmi feltételeknek megfelelnek-e.
      [22] Az indítványozó a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérelmével összefüggésben azt kifogásolja alkotmányjogi panaszában, hogy a perindítás jogától, így lényegét tekintve a bírósághoz fordulás és a jogorvoslathoz való jogától megfosztotta a bíróság azáltal, hogy a felülvizsgálatot megtagadta, miközben – érvelése szerint – a bírói gyakorlat értelmében engedményes érvénytelen szerződésre alapítva nem követelhet, így a kereset elutasításának lett volna helye.
      [23] Az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg: az indítványozó alkotmányjogi panasza indokolásában lényegileg azokat az érveket ismétli meg, melyeket a bírósági eljárás során kérelmeiben előadott, azaz e tekintetben egy újabb fórumot szeretne megnyitni annak érdekében, hogy a felülvizsgálat engedélyezés iránti kérelmének elutasítása miatt nem vizsgált felülvizsgálati kérelmében előadott jogsérelme valamilyen módon orvoslást nyerjen. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy állandó gyakorlatának megfelelően nem rendelkezik hatáskörrel rendes bíróságok törvényességi vizsgálata körében értékelendő kérdések megválaszolására, így nem hivatott annak vizsgálatára, hogy a Pp. felülvizsgálat engedélyezésére vonatkozó szabályai, így különösen a Pp. 410. § (2) bekezdés cd) pontjában rögzített feltétel a konkrét ügyben fennálltak-e.
      [24] A Kúria a támadott végzésében kitért arra, hogy az indítványozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme miért nem alapozza meg a felülvizsgálat engedélyezését és ezzel a felülvizsgálati kérelme elbírálhatóságát. Ezen érvek további vizsgálata olyan szakjogi, törvényességi kérdés, amelyben az Alkotmánybíróság – következetes gyakorlatának megfelelően – a Kúria döntését nem bírálhatja felül {3365/2019. (XII. 16.) AB végzés, Indokolás [21]; 3308/2019. (XI. 18.) AB végzés, Indokolás [20]; 3188/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [22]}.
      [25] Önmagában az, hogy az indítványozó az egyébként megindokolt bírósági döntést megalapozatlannak, tévesnek és ezekből kifolyólag magára nézve sérelmesnek tartja, nem tekinthető az eljárás tisztességessége [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] követelményrendszerén belül értékelhető alkotmányossági kérdésnek.
      [26] Összefoglalva: az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet az Alaptörvény felhívott rendelkezésével összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni, és amely ezért az indítvány érdemi vizsgálatát megalapozhatná.

      [27] 4. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 52. § (1b) bekezdésben foglalt formai követelményeknek, részben az Abtv. 27. § és 29. §-ában foglalt tartalmi feltételeknek, az Alkotmánybíróság azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró

          .
          Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László
          s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          Dr. Patyi András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel
          s. k.,
          alkotmánybíró

          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/21/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. Gfv.VI.30.154/2022/3 of the Curia (payment of loan)
          Number of the Decision:
          .
          3091/2024. (III. 1.)
          Date of the decision:
          .
          02/13/2024
          .
          .