English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02892/2022
Első irat érkezett: 12/20/2022
.
Az ügy tárgya: A Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (házasság felbontása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 02/16/2023
.
Előadó alkotmánybíró: Hörcherné Dr. Marosi Ildikó Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Miskolci Járásbíróság 28.P.21.788/2021/119. számú ítélete és a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes és az alperes (az indítványozó) házasságát felbontotta, a közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyelet teljes körű gyakorlására a felperest jogosította föl, az indítványozót gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, valamint szabályozta az indítványozó és gyermeke közötti kapcsolattartást. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, többek között a törvénysértő jegyzőkönyvezés, a másodfokú ítélet téves kézbesítése, az alperesi indítványok sorozatos elutasítása, és a tényállás helytelen megállapítása miatt. Alaptörvény-ellenesnek véli az ideiglenes intézkedés keretében történő prejudikálást a szülői felügyeleti jog tárgyában, továbbá nézete szerint az ítéletek sértik a gyermek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéshez való alapjogát is..
.
Indítványozó:
    Lettrich Attila Azarél
Támadott jogi aktus:
    Miskolci Járásbíróság 28.P.21.788/2021/119. számú ítélete és a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
VI. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (3) bekezdés
XV. cikk (4) bekezdés
XV. cikk (5) bekezdés
XVI. cikk (1) bekezdés
XVI. cikk (2) bekezdés
XVI. cikk (3) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2892_2_2022_Inditvany.egys.szerk.anonim.pdfIV_2892_2_2022_Inditvany.egys.szerk.anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3415/2023. (X. 11.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 09/26/2023
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2023.09.26 13:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3415_2023_AB_végzése.pdf3415_2023_AB_végzése.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A dr. Sümegi Réka ügyvéd által képviselt indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Miskolci Járásbíróság 28.P.21.788/2021/119. számú ítélete, valamint a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, L) cikk (1) és (2) bekezdései, I. cikk (1), (2) és (3) bekezdései, II. cikke, VI. cikk (1) bekezdése, XV. cikk (1)–(5) bekezdései, XVI. cikk (1)–(4) bekezdései, XXIV. cikk (1) bekezdése, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései sérelmére hivatkozva.
      [2] Az alkotmányjogi panasz és a benyújtott dokumentumok alapján az alapul fekvő ügy lényege a következő.
      [3] Az indítványozó és házastársa házasságát az ügyben első fokon eljáró Miskolci Járásbíróság 28.P.21.788/2021/119. számú ítéletével felbontotta, ezen túl a felek közös kiskorú gyermeke feletti szülői felügyelet teljes körű gyakorlására az édesanyát jogosította föl, az indítványozót gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, valamint szabályozta az indítványozó és gyermeke közötti kapcsolattartást.
      [4] Az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelyben eljárási szabálysértésre hivatkozva elsősorban a Miskolci Járásbíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte; ennek hiányában annak megváltoztatását indítványozta: a közös kiskorú gyermek feletti teljes szülői felügyeleti jog megállapítását, a kapcsolattartás szabályozásának, valamint a gyermektartásdíj összegének megváltoztatását, és új igazságügyi pszichológus szakértő kirendelését kérte. Az ügyben másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítéletében a Miskolci Járásbíróság döntését helybenhagyta. Az indítványozó fellebbezését nem találta alaposnak.

      [5] 2. Az indítványozó ezt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseiként az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, L) cikk (1), (2) bekezdéseit, I. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseit, II. cikkét, VI. cikk (1) bekezdését, XV. cikk (1)–(5) bekezdéseit, XVI. cikk (1)–(4) bekezdéseit, XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései sérelmét jelölte meg. Ezeken kívül indítványa bevezetőjében megjelölte az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) 5. cikkének, 6. cikkének, 8. cikkének, 13. cikkének, 14. cikkének, valamint 17. cikkének sérelmét is.
      [6] Az indítvány elsődlegesen az ügyben eljáró bíróságok szabályszegéseire hivatkozott, amelyen keresztül a fair eljáráshoz való jogát sérelmezte. Az Alkotmánybíróság főtitkára 2023. január 5-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, válaszában az alábbiak szerint megismételte eredeti indítványát, azt éremben nem egészítette ki.
      [7] Az indítványozó hivatkozott arra, hogy az ügyben eljáró Miskolci Törvényszék tévesen kézbesítette az ítéletét. Panaszolta, hogy kiskorú gyermeket az édesanya „egyoldalú, önkényes” módon vitte el az otthonából, amikor az indítványozó külföldön volt. Állította továbbá, hogy a Miskolci Járásbíróság a jegyzőkönyvezést jogszabályellenesen végezte el, erre ugyan hivatkozott fellebbezésében, de a Miskolci Törvényszék azt nem minősítette aggályosnak. Sérelmezte, hogy a gyermek óvodai elhelyezéséről az édesanya egyeztetés nélkül döntött. Jogsértőnek ítélte azt is, hogy a Miskolci Járásbíróság a gyermeket az édesanyánál helyezte el. Iratellenesnek ítélte az indítványozó felekezeti nézeteivel kapcsolatos bírósági megállapítást (Miskolci Járásbíróság 28.P.21.788/2021/119. számú ítéletének [145] bekezdése). Sérelmezte továbbá azt is, hogy – álláspontja szerint – előterjesztett bizonyítási indítványait a bíróságok nem vették figyelembe. Végül meglátása szerint az indítványozó és volt házastársa között létrejött megállapodást a bíróságok nem vették figyelembe. Az indítvány a kiskorú gyermek alapjogának a sérelmét is állítja, hivatkozva az Alaptörvény L) cikk (1) és (2) bekezdéseire, valamint a XVI. cikk (1)–(4) bekezdéseire.
      [8] Összefoglalva: az indítványozó szerint az ügyben eljáró bíróságok törvénysértő jegyzőkönyvezése miatt sérül a jogbiztonság [B) cikk (1) bekezdése], valamint a tisztességes eljáráshoz való jog [XXVIII. cikk (1) bekezdése]; a gyermek édesanyánál való elhelyezése (ideiglenes intézkedés) miatt úgy véli a bíróságok prejudikáltak az ügyben, nem értett egyet továbbá a bíróságok tényállás megállapításával és azzal sem, hogy bizonyítási indítványait elutasították.

      [9] 3. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján megvizsgálva a befogadhatóság feltételeit, jelen ügyben a következőket lehetett megállapítani.

      [10] 3.1. A Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítéletét az indítványozó személyesen vette át a bíróságon 2022. november 24-én, ezt követően a panaszt 2022. december 11-én, az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidőben nyújtotta be. A házasság felbontása, valamint szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában született ítélet az ügy érdemében hozott döntés; az indítványozó alkotmányjogi panasz benyújtására indítványozói jogosultsággal rendelkezik, az alapul fekvő perben alperesként vett részt, így érintettnek minősül, és jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. A jogi képviselő érvényes meghatalmazását csatolta.

      [11] 3.2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a kiskorú gyermeke alapjogsérelmére is hivatkozott, megjelölve az Alaptörvény L) cikk (1) és (2) bekezdését, valamint XVI. cikk (1)–(4) bekezdéseit. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben a 3508/2021. (XI. 30.) AB végzésében a következőkre mutatott rá: „Az alkotmányjogi panasz jognyilatkozatnak minősül, mely az alkotmánybírósági eljárás megindítására és lefolytatására, az Alkotmánybíróság döntésében foglalt joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat” {3026/2019. (II. 4.) AB végzés, Indokolás [11]}. Ennek alapján az Alkotmánybíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az indítványozó jogosult-e a gyermeke nevében és képviseletében fellépni a gyermek alapvető jogainak védelmében {lásd például: 3093/2022. (III. 10.) AB végzés, Indokolás [7]}. Az indítványozó édesapa a bírósági iratok szerint (lásd a Miskolci Járásbíróság 28.P.21.788/2021/119. számú ítéletét) nem gyakorol szülői felügyeleti jogot gyermeke tekintetében, így nem jogosult arra, hogy a gyermek képviseletében a gyermek alapjogi igényét érvényesítve alkotmányjogi panaszt nyújtson be a Ptk. 2:14. § (1) bekezdése és 4:161. § (1) bekezdése szerint.

      [12] 3.3. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának további törvényi feltétele [Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pont], hogy az indítványozó Alaptörvényben biztosított jog sérelmére hivatkozzon. Az indítvány e feltételnek – az alábbiak miatt – csak részben tesz eleget. Az Alaptörvény I. cikk (1)–(4) bekezdései az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján ugyanis nem minősülnek az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának {az Alaptörvény I. cikkére vonatkozóan lásd: 16/2021. (V. 13.) AB határozat, Indokolás [21]}. A jogbiztonság önmagában szintén nem Alaptörvényben biztosított jog, így a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás, valamint a felkészülési idő hiánya esetén – lehet alapítani {lásd legutóbb például: 3120/2023. (III. 14.) AB végzés, Indokolás [17]}. Érdemi vizsgálatra ezért ezekben az esetekben nincs lehetőség.

      [13] 3.4. Az indítvány a határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében felsorolt követelményeit részben teljesíti: a) tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá azt, amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 27. §); b) az eljárás megindításának indokait (az indítványozó úgy véli, hogy a bíróságok szabályszerűtlen jegyzőkönyvezése miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való joga); c) az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést (a Miskolci Járásbíróság 28.P.21.788/2021/119. számú ítélete, valamint a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítélete); d) az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [XXVIII. cikk (1) bekezdése]; valamint f) kifejezett kérelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírói döntések alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.
      [14] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény II. cikke, VI. cikk (1) bekezdése, XV. cikk (1)–(5) bekezdései, XXIV. cikk (1) bekezdése, valamint XXVIII. cikk (7) bekezdése tekintetében az indítvány nem teljesíti a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában írt követelményét, vagyis az indítvány nem tartalmaz érdemi indokolást. A határozott kérelem követelménye ugyanis magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy az indítványnak tartalmaznia kell alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, továbbá indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az egyes, sérelmesnek vélt alaptörvényi rendelkezések az indítványozó által törvénysértésnek minősített bírósági aktusokhoz rendelése az érdemi vizsgálatot nem alapozza meg.
      [15] A kérelmet mindezek alapján az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében lehet határozottnak te­kinteni.

      [16] 3.5. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E két feltétel alternatív jellegű, bármelyik fennállása megalapozza a panasz befogadhatóságát. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése kapcsán az indítványozó sérelme az volt, hogy a bíróság nem jogszabályoknak megfelelően jegyzőkönyvezett.
      [17] Az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés meglétével összefüggésben az Alkotmánybíróság a következőkre mutat rá.
      [18] A tisztességes eljárás (fair trial) olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek együttes figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy nem tisztességes.
      [19] A tisztességes eljáráshoz való jog több garanciális szabályból áll. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog részjogosítványai különösen a bírósághoz fordulás joga, a tárgyalás igazságossága, a tárgyalás nyilvánossága, a bírói döntés nyilvános kihirdetésének követelménye, a törvény által létrehozott bíróság, a bírói függetlenség és pártatlanság, valamint az észszerű időn belüli elbírálás követelménye. Szintén a tisztességes eljáráshoz való jogra mint „anyajogra” vezethető vissza az azzal logikai kapcsolatban álló jogosultságok egy másik csoportja, amely önálló alapjogként került megfogalmazásra az Alaptörvényben [pl. az ártatlanság vélelme vagy a védelemhez való jog, lásd: Alaptörvény XXVIII. cikk (2)–(3) bekezdései]. Vannak emellett a tisztességes eljáráshoz való jogból levezethető, az Alaptörvényben nem nevesített, de az Alkotmánybíróság által elismert részjogosítványok is. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog része az is, hogy az eljárás során biztosítva legyen a fegyverek egyenlősége {22/2014. (VII. 15.) AB határozat, Indokolás [49]; 2/2017. (II. 10.) AB határozat, Indokolás [48]–[50]; 3244/2018. (VII. 11.) AB határozat, Indokolás [32]; 3188/2021. (V. 19.) AB határozat, Indokolás [21]; összefoglalóan lásd: 3295/2021. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [23]–[24]}.
      [20] Az indítvány ehhez képest nem vet fel olyan új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását és érdemi elbírálását indokolná.
      [21] Ami a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését, vagyis az Abtv. 29. §-ában foglalt másik feltételt illeti, az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg.
      [22] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy az indítványozó által hivatkozott tisztességes bírósági eljárás alapjoga nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti „szuperbíróság” szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. Az, hogy az indítványozó az egyébként megindokolt bírósági döntést tévesnek tartja, nem tekinthető az eljárás tisztességessége követelményrendszerén belül értékelhető alkotmányossági kérdésnek {hasonlóan: 3264/2020. (VII. 3.) AB végzés, Indokolás [21]; 3397/2020. (X. 29.) AB végzés, Indokolás [13]}.
      [23] Az indítványozó meglátása szerint az ügyében első fokon eljáró Miskolci Járásbíróság jogszabályellenes jegyzőkönyvezése vezetett a bírói döntés alaptörvény-ellenességéhez. E jogszabálysértést az indítványozó fellebbezése alapján eljárt Miskolci Törvényszék megvizsgálta és ítéletének indokolásában (lásd: a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítéletének [180]–[211] bekezdéseit) részletesen adott számot arról, hogy miért nem történt olyan lényeges eljárási szabálysértés a jegyzőkönyvezés tekintetében, amely az eljárás teljes, vagy akár részbeni megismétlését megalapozná. Ítéletének indokolásában részletezte, hogy miért nem követett el jogszabálysértést a Miskolci Járásbíróság, amikor a folyamatos kép- és hangfelvétellel párhuzamosan un. összefoglaló hangfelvételt is készített. A Miskolci Törvényszék ezt többlettevékenységként értékelte (vö. a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.563/2022/17. számú ítéletének [192] bekezdésével), amellyel a járásbíróság eljárási szabályt nem sértett.
      [24] Az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni, és amely ezért az indítvány érdemi vizsgálatát indokolná.

      [25] 4. Az indítványozó fentieken túl hivatkozott az EJEE megsértésére is. Az Alkotmánybíróság emlékeztet, hogy az Alaptörvény 24. cikk f) pontja, valamint az Abtv. 32. §-a alapján csak a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének a vizsgálatára terjed ki a hatásköre, és arra is csak az Abtv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott indítványozói kör indítványára; bírói döntések nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára azonban nincs hatásköre.
      [26] 5. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 27. § (1) bekezdésének, az Abtv. az 52. § (1b) bekezdés e) pontjának, részben pedig befogadhatóság Abtv. 29. §-ában, valamint 32. §-ában foglalt feltételeinek, ezért azt az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése alapján eljárva, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a), h) és f) pontjai alapján visszautasította.
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Lomnici Zoltán s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Patyi András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/20/2022
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the judgement No. 1.Pf.20.563/2022/17 of the Miskolc Regional Court (dissolution of marriage)
          Number of the Decision:
          .
          3415/2023. (X. 11.)
          Date of the decision:
          .
          09/26/2023
          .
          .