Hungarian
Ügyszám:
.
IV/02443/2015
Első irat érkezett: 08/03/2015
.
Az ügy tárgya: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítsááról szóló 2015. évi CXXXIV. törvény elleni alkotmányjogi panasz (alapítói jogok gyakorlása)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/16/2015
.
Előadó alkotmánybíró: Stumpf István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó alapítványi kurátor - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó előadja, hogy a sérelmezett Tv. a közhasznú jogállású alapítványokra vonatkozóan alkotott különös szabályokat. A rendelkezések szerint, ha közhasznú jogállású alapítványban az alapító - több alapító esetében valamennyi alapító - halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogokat a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság gyakorolja, és az alapítvány közhasznú tevékenységei között legalább három a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti önkormányzati feladat, az alapítói jogok gyakorlójává az e § szerint javasolt személy válik. Az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét az alapítói jogok gyakorlójának személyére vonatkozóan javaslattételi jog illeti meg. A képviselő-testület csak az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot javasolhat az alapítói jogok gyakorlójának.
Az indítványozó álláspontja szerint a Tv. sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerinti békés gyülekezéshez való jogot, a VIII. cikk (2) bekezdése szerinti szervezetek létrehozásának szabadságához való jogot, a XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tulajdonhoz való jogot, kisajátítás tilalmának elvét, a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvét, valamint a XXV. cikket.
Indokolásul előadja, hogy a Tv. nincs összhangban a Ptk. azon rendelkezésével, hogy az alapítói jogok gyakorlója ezen jogát átruházhatja. Álláspontja szerint az alapítói jogok ilyen szintű átruházása sérti azokat a jogokat, mint egyesülési jog és egyébként annak megválasztásához való jogot, hogy milyen módon kíván működni egy alapítvány. Sérelmezi, hogy nem készült az ügyben hatásvizsgálat. Sérelmezi továbbá, hogy a jogalkotó semmiféle jogorvoslati lehetőséget nem adott a gazdálkodó szervezet kijelölésével kapcsolatban, és nem adott útmutatást a gazdálkodó szervezet kijelölésére sem. Álláspontja szerint az alapítói jogok gyakorlójának konkrét megjelölése kifejezetten sérti a szabad önrendelkezési jogot..
.
Támadott jogi aktus:
    az egyesülési jogról
    a közhasznú jogállásról
    valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény,
    valamint a civil szervzetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXIV. törvény
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
R) cikk (2) bekezdés
VIII. cikk (2) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (2) bekezdés
XV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk
XXVIII. cikk (7) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_2443_2_2015_ind_kieg.pdfIV_2443_2_2015_ind_kieg.pdfIV_2443_0_2015_inditvany.pdfIV_2443_0_2015_inditvany.pdf
.
A határozat száma: 3224/2016. (XI. 14.) AB végzés
.
Az ABH 2016 tárgymutatója: közvetlenül hatályosuló norma
.
A határozat kelte: Budapest, 10/24/2016
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2016.10.24 15:00:00 2. öttagú tanács
.
A határozat szövege (pdf):
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 41/A. §-a, valamint 75. § (18) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál. Alkotmányjogi panaszában az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
      [2] Az Alkotmánybíróság főtitkára 2015. augusztus 28-án kelt levelében az Abtv. 55. § (3) bekezdése alapján hiánypótlásra hívta fel az indítványozót, aki 2015. október 7-én kiegészítette indítványát.
      [3] Az indítványozó sérelmezte a Tv.-nek a közhasznú jogállású alapítványokra vonatkozó kiegészítő szabályait. A rendelkezések szerint, ha közhasznú jogállású alapítványban az alapító – több alapító esetében valamennyi alapító – halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogokat a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság gyakorolja, és az alapítvány közhasznú tevékenységei között legalább három a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerinti önkormányzati feladat, az alapítói jogok gyakorlójává az indítvánnyal támadott rendelkezés szerint javasolt személy válik. Az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét az alapítói jogok gyakorlójának személyére vonatkozóan javaslattételi jog illeti meg. A képviselő-testület csak az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot javasolhat az alapítói jogok gyakorlójának.
      [4] Az indítványozó álláspontja szerint a Tv. sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerinti békés gyülekezéshez való jogot, a VIII. cikk (2) bekezdése szerinti szervezetek létrehozásának szabadságához való jogot, a XIII. cikk (1)–(2) bekezdéseiben foglalt tulajdonhoz való jogot, a kisajátítás tilalmának elvét, a XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség elvét, valamint a XXV. cikket.
      [5] Indokolásul előadta, hogy a Tv. nincs összhangban a Ptk. azon rendelkezésével, amely szerint az alapítói jogok gyakorlója e jogát átruházhatja. Álláspontja szerint az alapítói jogok ilyen átruházása sérti az egyesülési jogot, így annak megválasztásához való jogot is, hogy milyen módon kíván működni egy alapítvány. Sérelmezte, hogy nem készült a Tv. elfogadását megelőzően hatásvizsgálat. Kifogásolta továbbá, hogy a jogalkotó semmiféle jogorvoslati lehetőséget nem adott a gazdálkodó szervezet kijelölésével kapcsolatban, és nem adott útmutatást a gazdálkodó szervezet kijelölésére sem. Álláspontja szerint az alapítói jogok gyakorlójának konkrét megjelölése kifejezetten sérti a szabad önrendelkezési jogot.
      [6] Az indítványozó az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének sérelmét abban látja, hogy a jogalkotó különbséget tesz a gazdálkodó szervezetek között azzal, hogy csak a székhely szerint illetékes helyi önkormányzat képviselő-testülete járhat el és csak a 100%-ban nyilvánvalóan a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság kérhető fel az alapítói jogok gyakorlására.
      [7] Az indítványozó a Tv. egészének alaptörvény-ellenességét állította. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha az indítvány egy módosító rendelkezés tartalma alkotmányellenességének megállapítására irányul, akkor az Alkotmánybíróság nem az új rendelkezést hatályba léptető, hanem a módosítás révén az új rendelkezést magába foglaló (inkorporáló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg {3283/2012. (X. 12.) AB végzés, Indokolás [4], 3171/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [2]}. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) indítványozó által támadott Tv. által módosított rendelkezései [41/A. §-a, valamint 75. § (18) bekezdése] tekintetében végezte el.

      [8] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell befogadásáról, az Alkotmánybíróság ennek során vizsgálja a törvényben előírt feltételek teljesítését, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Ügyrend 5. § (1) bekezdésére – tanácsban eljárva dönt.
      [9] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
      [10] Az Ectv. indítvánnyal támadott rendelkezése arra az esetre állapít meg szabályokat, ha a törvény hatálya alá tartozó alapítvány alapítója úgy hal meg illetve úgy szűnik meg, hogy nem jelölt ki senkit az alapítói jogok gyakorlására. Az Ectv. 41/A. §-ához fűzött indokolás szerint a jogalkotó e kényszerhelyzetet igyekezett rendezni, annál is inkább, hogy az alapítói jogok kuratórium, vagy bíróság által történő ellátása „nem tekinthető ideális helyzetnek”. Ahhoz azonban, hogy a támadott rendelkezés közvetlenül alkalmazandó legyen, több előfeltételnek is teljesülnie kell: 1. egyik alapító sem rendelkezett az alapítói jogok gyakorlásáról; 2. a közhasznú jogállású alapítvány által ellátott tevékenységek közül legalább három a Mötv. 13. § (1) bekezdése alapján úgynevezett helyi közügy; 3. az önkormányzat képviselőtestülete az alapítói jogok ellátására alkalmas személyt jelöljön; 4. időbeli feltétel: a kuratóriumnak illetve a bíróságnak az önkormányzathoz fordulásra három hónap áll a rendelkezésre az alapítói jogok gyakorlásától számítva, az önkormányzatnak pedig a megkeresésétől számított negyvenöt nap alatt kell a jelölést megtennie [az Ectv. 75. § (18) bekezdése alapján azon közalapítványok esetében, amelyeknél az alapítói jogokat már a kuratórium vagy a bíróság gyakorolja a törvényi határidő számításának kezdete a Tv. hatálybalépésének napja]; 5. végül a jelölt személynek el kell fogadnia feladata ellátását.
      [11] A civil szervek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Civileljtv.) 53. § (3) bekezdése alapján „[h]a az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorló­jává a közhasznú jogállású alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik, e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet”. A Civileljtv. 37. § (1) bekezdése alapján a változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni, ám a nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban hozott végzések elleni fellebbezési (jogorvoslati) lehetőségről a Civileljtv. nem tartalmaz rendelkezést. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában született 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet [a továbbiakban: Ppék.) 13. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy „a polgári nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen előterjeszthető felfolyamodás helyett fellebbezésnek van helye; a fellebbezésre a Pp. XII. fejezetének a végzések elleni fellebbezést szabályozó rendel­kezései irányadók”. Ezek alapján a sérelmezett változásbejegyzéssel szemben fellebbezésre a Pp. 257–259. §-ai alapján van lehetőség.
      [12] A fentieket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ectv. indítvánnyal támadott rendelkezései nem közvetlenül hatályosuló, hanem bírósági eljárásban alkalmazott normák, éppen ezért felülvizsgálatuk nem az Abtv. 26. § (2) bekezdése, hanem – a jogorvoslati lehetőségek kimerítetését követően – az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszban kezdeményezhető.
      [13] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdése, 26. § (2) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján – a befogadás egyéb formai és tartalmi feltételeinek való megfelelés vizsgálata mellőzésével – az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
          Dr. Varga Zs. András s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Balsai István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/03/2015
          .
          Number of the Decision:
          .
          3224/2016. (XI. 14.)
          Date of the decision:
          .
          10/24/2016
          .
          .