A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.IV.37.796/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúriánál a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § a) pontja alapján.
[2] Az indítványozó a Kúria Kvk.IV.37.796/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint a támadott döntés sérti az Alaptörvényben biztosított több alapjogát.
[3] 2. Az alkotmányjogi panasz előzményeként a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) a 3/2016. (XII. 7.) FVB számú határozatával hitelesítette a területi népszavazási kezdeményezés szervezője által 2016. december 2-án személyesen benyújtott azon aláírásgyűjtő ívet, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
[4] A Kúria a 3/2016. (XII. 7.) FVB számú határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Knk.IV.38.204/2016/2. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ve. 224. § (5) bekezdése alapján.
[5] Az aláírásgyűjtés befejezését követően az 1093/2017. (II. 22.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 3. pontja akként rendelkezett, hogy a Kormány felkéri a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy az Olimpia megrendezésére vonatkozó pályázatot vonja vissza.
[6] 2017. március 1-jén a Fővárosi Közgyűlés a 212/2017. (III. 1.) Főv. Kgy. határozatával úgy döntött, hogy a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogára való pályázásról szóló 774/2015. (VI. 23.) Főv. Kgy. határozatát hatályon kívül helyezi és a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen visszavonja pályázatát.
[7] Ezt követően az FVB a 6/2017. (III. 7.) FVB számú határozatával megállapította, hogy a 3/2016. (XII. 7.) FVB számú határozatával hitelesített kérdés fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött, az FVB által ellenőrzött érvényes aláírások száma: 151.239.
[8] A Kúria a Kvk.V.37.244/2017/3. számú végzésével – részben eltérő indokolással – helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 3/2017. (III. 17.) számú határozatát, amely megállapította, hogy a kérdés fővárosi szintű helyi népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább 139.196, vagyis a népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírások összegyűltek.
[9] Mindezen előzmények után a Fővárosi Közgyűlés a 235/2017. (IV. 5.) Főv. Kgy. határozatával úgy döntött, hogy az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?” kérdésről szóló fővárosi szintű helyi népszavazást – tekintettel arra, hogy a népszavazással elérni kívánt cél már teljes mértékben megvalósult – nem rendeli el.
[10] Egy magánszemély kérelmező az Nsztv. 58. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a 235/2017. (IV. 5.) Főv. Kgy. határozattal szemben, amelyben elsődlegesen annak megsemmisítését, másodlagosan eltérő indokok alapján történő helybenhagyását kezdeményezte.
[11] A Kúria Kpkf.IV.37.347/2017/3. számú végzésével helybenhagyta a 235/2017. (IV. 5.) Főv. Kgy. határozatot.
[12] 3. Az indítványozó – aki egyben jelen ügy indítványozója is – egy másik indítványozóval (a továbbiakban együtt: kérelmezők) közösen a Kúriánál 2017. augusztus 7-én alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria Kpkf.IV.37.347/2017/3. számú végzésével szemben.
[13] Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság IV/1657/2017. ügyszámon érkeztette, majd az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlási felhívást intézett az indítványozó jogi képviselőjéhez. A hiánypótlási felhívásra a válasz még nem érkezett meg, az eljárás az Alkotmánybíróság előtt folyamatban van.
[14] 4. A kérelmezők a Kúriánál benyújtott alkotmányjogi panasszal párhuzamosan az FVB-hez is eljuttatták alkotmányjogi panaszukat. Az FVB elnöke 2017. augusztus 9. napján kelt FPH71/2-51/2017. számú válaszlevelében az Abtv. 53. § (2) bekezdésére hivatkozva a kérelmezőkkel közölte, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz címezve az első fokon eljárt bírósághoz kell benyújtani. Az FVB elnöke arról is tájékoztatta a kérelmezőket, hogy az iratokból megállapítható volt annak ténye, hogy az alkotmányjogi panaszt a Kúriához is benyújtották. Az FVB elnöke mindezek alapján arról tájékoztatta a kérelmezőket, hogy az iratokat az FVB az Alkotmánybíróság részére nem továbbítja. A kérelmezők ismételten kérték az alkotmányjogi panasz továbbítását az Alkotmánybíróság részére. Az FVB elnöke 2017. augusztus 25. napján kelt FPH71/2-53/2017. számú levelében kifejtette, hogy a választási bizottságnak az alkotmányjogi panasz továbbítását illetően nincs feladata és hatásköre.
[15] A kérelmezők 2017. szeptember 11-én az NVB-hez fordultak a választási szerv hallgatása miatt. Az NVB a 104/2017. számú határozatában (a továbbiakban: NVB határozat) a választási szerv hallgatása miatt benyújtott kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy sem a Ve., sem az Nsztv. rendelkezései nem teremtenek hatáskört a választási szerveknek, ezen belül is a választási bizottságoknak a Kúria és a Fővárosi Közgyűlés határozatával szembeni alkotmányjogi panasznak az Alkotmánybíróság részére való felterjesztésére. Azt is rögzítette, hogy a kérelmezők kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvének sérelmét jelölték meg jogsértésként, vagyis sem a Ve., sem az Nsztv. tételes rendelkezéseire nem utaltak, mely alapján az FVB, illetve annak elnöke jogsértése vagy mulasztása megállapítható lenne.
[16] Az NVB megállapította azt is, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme elkésett. A jogorvoslati kérelem 2017. szeptember 11-én érkezett meg az NVB-hez, holott annak legkésőbb 2017. szeptember 8-án 16 óráig meg kellett volna érkeznie. A kifogás ezért ebből az okból is alkalmatlan volt az érdemi vizsgálatra.
[17] Ezt követően az indítványozó fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához. Előadta, hogy az NVB határozatot jogszabálysértőnek tartja. Állította, hogy az NVB tévesen minősítette beadványát választási szerv hallgatása elleni kifogásnak, mivel nem kifogást, hanem a Ve. 242. §-a alapján választási szerv hallgatása elleni jogorvoslatot nyújtott be. A Ve. ezen jogorvoslati kérelem előterjesztésére nem állapít meg határidőt és az elbírálásra vonatkozó feltételeket sem. A kérelmező szerint a Ve. 242. §-ában szabályozottak nem esnek egy tekintet alá a kifogással, hanem önálló jogorvoslatnak minősíthetők.
[18] Az indítványozó az Alaptörvény több rendelkezésére is hivatkozott. Azt is előadta, hogy álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz felterjesztéséhez nincs szükség külön hatásköri szabályra.
[19] A Kúria Kvk.IV.37.796/2017/3. számú végzésével az NVB határozatot helybenhagyta. A Kúria végzése indokolásában rámutatott, hogy az NVB helytállóan értelmezte azt, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelmének három napon belül – legkésőbb 2017. szeptember 8-án 16 óráig – meg kellett volna érkezni. Helyesen alkalmazta az NVB a Ve. 209. § (1) bekezdését az ügyben. A Ve. 242. § (2) bekezdése a jogorvoslati folyamatban a választási szerv hallgatásához kapcsolódva is a kifogás fogalmat használja három napos elbírálási határidővel, tehát a választási szerv hallgatása miatti eljárás során a kifogás jogintézménye ismert. A kifogás értelemszerűen jogorvoslat, a Ve. XII. fejezete – amelyben a kifogás előterjesztésére vonatkozó 209. § (1) bekezdése is megtalálható – „A jogorvoslat” fejezetcímet viseli. Tehát a választási szerv hallgatása elleni jogorvoslat és a választási szerv hallgatása elleni kifogás fogalmak között nincs tartalmi különbség. Azt is leszögezte a Kúria, hogy a választási eljárás során nincs olyan jogorvoslat, amelynek benyújtására és elbírálására a Ve. – vagy népszavazási eljárás során az Nsztv. – nem állapít meg határidőket.
[20] A Kúria felidézte az Abtv. 53. § (2) bekezdését, ami egyértelműen úgy szabályoz, hogy az alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.
[21] 5. Az indítványozó a Kúria Kvk.IV.37.796/2017/3. számú végzésével szemben is alkotmányjogi panasszal fordult – a Kúria útján eljárva – az Alkotmánybírósághoz.
[22] Álláspontja szerint az NVB határozata és az azt helybenhagyó kúriai végzés sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében foglalt helyi népszavazáshoz való jogát, mert az FVB elnöke alaptörvény-ellenesen megakadályozta mulasztásával, hogy az alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz kerülhessen.
[23] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított érdemi és hatékony jogorvoslathoz való jogát azért véli sérülni, mert álláspontja szerint egyrészt az FVB-nek határozati döntést kellett volna hoznia az alkotmányjogi panasz továbbításának megtagadásáról, amely döntés ellen a fellebbezési lehetőséget biztosítani kellett volna; másrészt az FVB mulasztása elleni jogorvoslati kérelmét az NVB nem utasíthatta volna el érdemi vizsgálat nélkül.
[24] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes és pártatlan bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét is állította, arra való hivatkozással, hogy a Kúria indokolása szelektív, nem végezte el teljes körűen az indítványozó valamennyi érvének elbírálását.
[25] Az indítványozó azt is kérte alkotmányjogi panaszában, hogy az Alkotmánybíróság állapítson meg alkotmányos követelményt arra vonatkozóan, hogy a hatóságokhoz az Alkotmánybíróságnak címezve benyújtott beadványokat, indítványokat a hatóságnak – az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt – nem részrehajló, tisztességes és időszerű eljárásra tekintettel az Alkotmánybírósághoz kell továbbítania.
[26] 6. Az alkotmányjogi panaszok benyújtásának rendjét az Abtv. szabályozza. Az Abtv. 53. § (2) bekezdése értelmében – a jogbiztonság követelményét is szem előtt tartva – az alkotmányjogi panasz iránti indítványt – a 26. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. Amely ügyek esetében a bírósági szakasz egyfokú, ott értelemszerűen az egyedüliként eljárt bíróságnál kell ezt megtenni.
[27] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem indokolt ezen szabályozás Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata, különösen annak tudatában, hogy maga az indítványozó a Kúriánál is benyújtotta az FVB-től továbbítani várt alkotmányjogi panaszt.
[28] 7. Az Abtv. 59. §-a alapján az Alkotmánybíróság – ügyrendjében meghatározottak szerint – kivételesen a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.
[29] Az Ügyrend 67. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság az Abtv. 59. §-a alapján végzésben megszüntetheti az eljárást a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén, a (2) bekezdés pedig példálózó felsorolását adja, hogy mely esetekben válik az indítvány okafogyottá.
[30] Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja kimondja, hogy okafogyottá válik az indítvány különösen, ha az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált.
[31] Az indítványozó lényegében azt tekintette alaptörvény-ellenesnek, hogy az FVB elnöke a Kúria Kpkf.IV.37.347/2017/3. számú végzésével szemben készített alkotmányjogi panaszát nem küldte meg az Alkotmánybíróság részére. Jelen indítványának további részei, illetve az alkotmányos követelmény megállapítására irányuló kérelme is ezen a vélt jogsérelmén alapulnak.
[32] Tekintettel azonban arra, hogy az indítványozó által a Kúria Kpkf.IV.37.347/2017/3. számú végzésével szemben 2017. augusztus 7-én benyújtott alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárás folyamatban van, a jelen alkotmányjogi panasz alapján indult eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn.
[33] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 67. § (2) bekezdés e) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 59. §-ára az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárást megszüntette.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |