A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. III.10.450/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] 1.1. Az indítvány arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. III.10.450/2013/5. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azt.
[3] Kérelme indokolásában hivatkozott az Alaptörvény jogállami klauzulájára [B) cikk (1) bekezdés], az emberi méltóság sérthetetlenségére (II. cikk), a bírósághoz való jogra és a tisztességes eljárás követelményére [XXIV. cikk (1) bekezdés, illetve XXVIII. cikk (1) bekezdés].
[4] Ügye előzményeként előadta, hogy 2007. szeptember 4-én 67%-os mértékű munkaképesség csökkenést állapítottak meg nála. Majd a jelen eljárás alapjául szolgáló további körülményeket ismertette, amelyek szerint az egészségkárosodási értékeket a szakértők indokolatlanul alacsony értéken állapították meg. A csatolt iratokból megállapítható, hogy a panaszos rokkantsági nyugellátását a nyugdíjbiztosítási igazgatóság 2010. október 1. napjától megszüntette, mert a törvényben meghatározott legalább 50%-os mértéket egészségkárosodása nem érte el. A fellebbezés nyomán hozott határozat az első fokú határozatot helybenhagyta. Ezt követően került sor a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatára, amelynek eredményeképpen a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a panaszos keresetét elutasította.
[5] A bíróság a perben felperesi indítványra az egészségkárosodás mértékének megállapítása végett igazságügyi szakértői vélemény beszerzését rendelete el. A szakértő megállapította, hogy a panaszos össz-szervezeti egészségkárosodása az első- és másodfokú határozatok meghozatala időpontjában 45%-os volt. A panaszos a szakvéleményben foglaltakat nem fogadta el, amelyre tekintettel a bíróság elrendelte a szakértői vélemény kiegészítését. Az egészségkárosodás mértékét a kiegészítésben a szakértő 47%-ra emelte azzal, hogy ez az érték a szakértő által végzett vizsgálat időpontjától irányadó. A felperes (azaz a jelen alkotmánybírósági eljárás panaszosa) további észrevételeket terjesztett elő. Ezt követően a bíróság egy új szakértőt rendelt ki, aki 46%-os értéket állapított meg. A felperes eme újabb szakértői véleményt sem fogadta el, kezdeményezte a szakértővel szemben elfogultság megállapítását, illetve a szakvélemény figyelmen kívül hagyását. A bíróság az orvosszakértő perből való kizárását megtagadta, továbbá a szakértők meghallgatását és a szakvélemények kiegészítését szükségtelennek találta, és a keresetet elutasította.
[6] A jogerős ítélet ellen a panaszos felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál. A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos, ezért az ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria indokolásában rámutatott, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv kijavítására irányuló kérelmet elutasító végzés nem tartozik a felülvizsgálható döntések körébe. Ezért a Kúria csak azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet megfelel-e a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályoknak. Ennek nyomán megállapította, hogy a panaszos a jogszabályi előírásoknak megfelelő kizárási okot nem jelentett be, a szakvélemények tárgyilagosságának megkérdőjelezésére alkalmas kifogásokat nem adott elő. A Kúria a bíróság eljárási szabálysértéseit nem találta az ügy érdemére kiható körülményeknek. A Kúria ítéletében hangsúlyozta, hogy töretlen gyakorlata értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A jogerős ítélet ilyen jellegű eljárási fogyatékosságban nem szenved.
[7] 1.2. Az Alkotmánybíróság főtitkára az Abtv. 52. § (1) és 1b) bekezdéseire hivatkozással tájékoztatta az indítványozót, hogy indítványa hiányos, határozott kérelmet nem tartalmaz. Az indítvány hiányos volt továbbá azért is, mert a panaszos nem terjesztett elő kellő indokolást arra nézve, hogy a Kúria ítélete mennyiben és miért sérti az Alaptörvényben biztosított jogait. A felhívás nyomán az indítványozó alkotmányjogi panaszát kiegészítette. Ebben hivatkozott az Abtv. 52. § (1b) bekezdésére, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontjára, miszerint az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. Felhívta továbbá az Abtv. 27. §-át, amely részletezi, hogy ilyen eljárás lefolytatására milyen feltételekkel nyílik lehetőség.
[8] Indokolását az alábbiak szerint egészítette ki. A jogállamiság elve szerinte azért sérül, mert az eljáró hatóságok nem tartották be a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat, a bíróság pedig nem észlelte, hogy gyakorlatilag nem volt államigazgatási eljárás. Az is sérti szerinte a jogállamiságot, hogy a Kúria az igazságügyi orvosszakértői végzettséggel rendelkező ügyvéd laikus mivoltát megállapította.
[9] Az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben a panaszos kifejtette, hogy sérti az alapvető jogot, ha az egyén kiszolgáltatott helyzetével más vagy mások visszaélnek. Szerinte az Alaptörvény által felállított rostán az emberi méltósághoz kapcsolt tilalmak megsértése nagy valószínűséggel fennakad.
[10] A tisztességes bírói eljárás követelményét több helyen sérülni látta, mert a bíró nem független szakértőt rendelt ki; nem vizsgáltatta meg egészségi állapotának változását; elfogadta nem pszichiáter végzettségű szakértő idevonatkozó értékelését; nem értékelte a ténylegesen meglévő egészségkárosodását; elmulasztotta tisztázni a szakvélemények ellentmondásait; a jegyzőkönyvben nem azt rögzítette, ami a tárgyaláson elhangzott; a panaszos által becsatolt bizonyítékokat nem értékelte; a felajánlott szemletárgyat nem szemlélte meg. Összegzése szerint mindezen hiányosságok a törvényességi problémákon túlmutató jogsértéseket valósítottak meg, így alaptörvény-ellenesek.
[11] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz az alábbiak miatt nem fogadható be.
[12] Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[13] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség esetén. A bírói döntés irányának, önmagában a bírósági joggyakorlat tartalmának (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban nem rendelkezik hatáskörrel.
[14] Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította, hogy az indítványozó a bíróság, illetve a Kúria eljárásával, valamint az ítéletek érdemével kapcsolatosan sem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel. Így az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, annak befogadására nincs lehetőség.
[15] 3. Mivel a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. III.10.450/2013/5. számú ítéletével összefüggésben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a, továbbá az 56. § (2) és (3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Lévay Miklós s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |