A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.697/2019/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. A gazdasági társaság indítványozó, csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselője dr. Székely Péter ügyvéd útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal élt a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.697/2019/10. számú ítélete, és – előzményeként – a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.515/2019/7. számú ítélete, a NAV Komárom-Esztergom megyei Adó és Vámigazgatósága 4312391567 iktatószámú határozata, valamint a NAV Fellebbviteli Igazgatósága 2234380193 iktatószámú határozata ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.
[3] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az adóhatóság általános adóellenőrzést tartott az indítványozónál, majd elsőfokú határozatával utólagos adómegállapítást tett. A határozat ellen az indítványozó fellebbezett, fellebbezésére a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős határozattal szemben az indítványozó bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, melynek nyomán a bíróság a keresetnek részben helyt adott, e részben a másodfokú határozatot az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisítette, és új adóigazgatási eljárást rendelt el. Ezt meghaladó részében a kereseti kérelmet elutasította. Az ítéletnek a keresetlevelet elutasító része ellen az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely nyomán a Kúria az ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartotta.
[4] 2. Az indítványozó ezt követően alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Álláspontja szerint a bíróság a jogvita tárgyát képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló keretszerződés ismerete nélkül hozott döntést, a keretszerződés keretei között megrendelt szolgáltatásokkal kapcsolatban semmilyen vizsgálatot nem folytatott, jóllehet az egész eljárás során kérte az indítványozó, hogy a szolgáltatások eredményjellegét azok konkrét elemzésével vizsgálják. A hatóságok és a bíróságok a tényállás tisztázási kötelezettségüknek nem tettek eleget, döntéseiket nem indokolták, az indítványozó által felvetett érvekre nem reagáltak. A hiánypótlási felhívásra kiegészített indítvány szerint ezáltal sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) bekezdése, 28. cikke, M) cikk (1) bekezdése, valamint „a tisztességes eljáráshoz való jog, a szabad szerződéskötési jog, és a józan ész követelménye megsértése együttesen és külön-külön is a jogállamiság követelményének” [B) cikk (1) bekezdés] sérelmét is okozzák.
[5] Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. §-a értelmében, tanácsban eljárva megvizsgálta az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényi feltételeit.
[6] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírósági döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az indítványozó a sérelmezett bírósági ítélettel zárult ügyben felperes volt, az Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében érintettsége fennáll, az alkotmányjogi panasz tekintetében indítványozói jogosultsággal rendelkezik. Jogorvoslati lehetőségét kimerítette.
[7] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül van lehetőség. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.697/2019/10. számú ítéletét az indítványozó jogi képviselője – a letöltési igazolás szerint – 2020. december 9-én vette kézhez, a panaszt 2021. február 7-én nyújtotta be, elektronikus úton, határidőben. Az ügyben rendkívüli jogorvoslati eljárás nincs folyamatban.
[8] Az Abtv. 52. §-a értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában megjelölte az Abtv. 27. §-át, amely alapján az alkotmányjogi panaszeljárást kezdeményezte, valamint a megsemmisíteni kért bírósági ítéleteket, és az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit. Beadványában előadta, hogy álláspontja szerint a bírósági ítéletek, és az azok előzményéül szolgáló hatósági határozatok miért ellentétesek az Alaptörvény felhívott rendelkezéseivel, ezzel részben eleget tett a határozott kérelem törvényi feltételeinek.
[9] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.
[10] Az indítványozó beadványában többek között az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvének sérelmét állította. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján alkotmányjogi panasz csak az Alaptörvényben biztosított alapjog sérelmére alapítható. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése tekintetében az abban megfogalmazott jogállamiság és jogbiztonság alkotmányos követelményére hivatkozásnak csak kivételesen, a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében van helye {3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [171]}. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése nem jogot, hanem olyan jogelvet tartalmaz, amelynek egyedi érintett vonatkozásában fennálló sérelme önmagában nem valósulhat meg, így arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3315/2014. (XI. 21.) AB végzés, Indokolás [11]}. Alkotmányjogi panasz esetében az Alaptörvény B) cikkére mindezek alapján nem lehet alappal hivatkozni, mert az nem alapjogi rendelkezés {3195/2015. (X. 14.) AB határozat, Indokolás [29]; 3090/2016. (V. 12.) AB határozat, Indokolás [46]; 3185/2020. (V. 27.) AB végzés, Indokolás [13]; 3403/2020. (X. 29.) AB végzés, Indokolás [12]}. Ezen túlmenően az indítványozó az Alaptörvény 28. cikke sérelmét is állította beadványában. Az Alkotmánybíróság több alkalommal is rámutatott arra, hogy az Alaptörvény 28. cikke nem alapjogot tartalmaz, hanem a bíróságok felé fogalmaz meg a működésükre irányulóan elvárásokat, így az abban foglaltak egyedi érintett vonatkozásában megvalósuló alapjogsérelemhez nem vezethetnek, arra alkotmányjogi panasz nem alapítható {3257/2016. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [13]; 3184/2016. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [25]; 3369/2018. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [9]}. Ezen túlmenően az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja, valamint az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróságnak a konkrét bírósági döntés alkotmányossági vizsgálatára van lehetősége, a bíróságok működésének vizsgálata viszont nem tartozik ebbe a körbe {3343/2019. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [17]} Az Alaptörvény indítványban megjelölt M) cikke szintén nem tekinthető az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának, ezért alkotmányjogi panasz erre sem alapítható {3108/2016. (VI. 3.) AB végzés, Indokolás [23]; 3256/2016. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [12]}
[11] Az indítványozónak jelen alkotmányjogi panasz beadványában az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése, és XXVIII. cikk (1) bekezdése tekintetében előadott érveit illetően az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok (alkotmányjogi panasz beadvány, bírósági ítéletek) alapján arra a megállapításra jutott, hogy az indítványozó valójában nem alkotmányossági problémát tárt fel. Az alkotmányjogi panasz arra irányult, hogy az Alkotmánybíróság a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződést, és a szerződés alvállalkozói teljesítésként való mikénti elfogadását, illetve ennek a hiányát az iparűzési adó (innovációs járulék) alapjának meghatározását illetően a hatóságoktól és a bíróságoktól eltérő módon értékelje, illetve a bíróság által elfoglalt jogi álláspontot felülvizsgálja.
[12] Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírósági döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálati eszközének, mivel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvény és az abban biztosított jogok védelmére hivatott {3111/2012. (VII. 26.) AB végzés, Indokolás [3]}. Ebből következően az Alkotmánybíróság a bírósági döntés irányának, a bizonyítékok körének, bírói mérlegelésének és értékelésének felül bírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; 3300/2018. (X. 1.) AB végzés, Indokolás [13]; 3369/2018. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [11]}. Az első fokon eljáró bíróság, valamint a Kúria is a munkaerő-kölcsönzési szerződést részletesen értékelte abból a szempontból, hogy azzal kapcsolatban az innovációs járulék alapja a konkrét esetben csökkenthető volt-e (különösen: kúriai ítélet [38]–[41] bekezdések).
[13] 3. Tekintettel arra, hogy a jelen ügyben nem merült fel olyan, a bírósági döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése értelmében, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel, az Abtv. 56. § (3) bekezdése alapján rövidített indokolással ellátott végzésben visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Handó Tünde s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Pokol Béla
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |