A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Győri Törvényszék 1.Pkf.50.430/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján (Bánki és Társai Ügyvédi Iroda, 1051 Budapest, Dorottya u. 1. III. em.) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben kérte a Győri Törvényszék 1.Pkf.50.430/2015/2. számú végzése és a közjegyző 21017/Ü/421/2015/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó kérelmét az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének sérelmére alapította.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy lényege, hogy az indítványozó mint hitelező kölcsönszerződést kötött egy részvénytársasággal. A felek közjegyzői okiratba foglaltan a kölcsönszerződés biztosítékául keretbiztosítéki jelzálogot alapítottak egy harmadik személy tulajdonában álló belterületi ingatlanra. Az ingatlan tulajdonosa zálogkötelezettként kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az indítványozó mint kölcsönadó az ingatlanból kielégítést kereshet. A jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezésre került. Mivel az adós a kölcsöntartozását többszöri felszólítás ellenére sem törlesztette, az indítványozó a szerződést felmondta, ami által a keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapján megnyílt a zálogtárgyból való kielégítési joga. A jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés felmondását követően azonban a zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonjogát apport jogcímen egy Kft. szerezte meg, a zálogszerződés kötelezettjét pedig felszámolták.
[3] Az indítványozó ezt követően a közjegyzőtől a zálogszerződés végrehajtási záradékkal történő ellátását, és a zálogkötelezettség tekintetében a jogutódlás megállapítását kérte. A közjegyző megállapította, hogy a szerződésbe foglalt követelés zálogkötelezettjének az ingatlanra bejegyzett zálogjog tekintetében az új tulajdonos a jogutódja.
[4] Az új tulajdonos e döntés ellen fellebbezett, melynek eredményeként a Győri Törvényszék a közjegyző végzését megváltoztatta, és az indítványozónak a jogutódlás megállapítása iránti kérelmét elutasította.
[5] A bíróság döntése alapján a közjegyző a jogutódlás megállapítása nélkül, a zálogjog érvényesítésére irányulóan a szerződést végrehajtási záradékkal látta el. Az ingatlan új tulajdonosa ezt követően arra hivatkozva kérte ennek a végrehajtási záradéknak a törlését, hogy ő a zálogszerződésben kötelezettként nem szerepelt, és így a kötelezett jogutódjának sem tekinthető. A közjegyző a törlési kérelmet elutasította, amely döntés ellen az új tulajdonos fellebbezett.
[6] A Győri Törvényszék a közjegyző végzését hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új határozat hozatalára utasította azzal, hogy mivel az ingatlan új tulajdonosa a közokiratba foglalt zálogszerződésben félként nem szerepelt, és a tulajdonjog megszerzésével sem vált az alaphitel és a zálogszerződés alanyává, így a végrehajtási eljárásban jogutódnak nem minősülhet. A bíróság megítélése szerint a közjegyző a szerződésnek a jogutódlás megállapítása nélkül történt végrehajtási záradékkal való ellátása során elmulasztotta vizsgálni a végrehajtási záradék kiállításának a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-ában foglalt feltételeit.
[7] A közjegyző a végrehajtási záradékot törölte, mely döntés ellen a végrehajtást kérő fellebbezett. Az indítványozó a végrehajtási záradék hatályának fenntartását kérte arra hivatkozva, hogy a zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa mint zálogkötelezett köteles tűrni a jelzálogjoggal terhelt ingatlanból történő kielégítést, mivel a zálogjog bejegyzése után történő tulajdonosváltás a zálogjogosult jogait nem csorbíthatja.
[8] A másodfokon eljáró Győri Törvényszék – az alkotmányjogi panasszal támadott – döntésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A bíróság megállapította, hogy a zálogtárgy tulajdonátszállása nem sértheti a végrehajtást kérő jogát és nem hiúsíthatja meg a végrehajtás célját. Az új tulajdonos azonban nem válhat az alapjogviszony adósává, kizárólag a követelésnek az ingatlanból való kielégítés tűrésére köteles. Önmagában a tulajdonjog apport útján történő megszerzése nem eredményezett szerződéses jogutódlást, azt nem lehet eljárásjogi jogutódlással pótolni. A közjegyzői záradékoláshoz nincs olyan okirat csatolva, amely az új tulajdonos tekintetében megteremtené a szerződéses jogutódlás anyagi jogi feltételét, ezért a végrehajtást kérő indítványozó az ingatlanból történő kielégítés tűrése iránti külön peres eljárás útján érvényesítheti igényét.
[9] 1.2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó azt sérelmezi, hogy a bíróság a zálogtárgy új tulajdonosát nem tekinti a korábbi tulajdonos jogutódjának, aminek következtében az új tulajdonos ellen csak a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére irányuló külön peres eljárás eredményeként lehet végrehajtást elrendelni. Az indítványozó szerint ez a jogértelmezés hibás, a közjegyzőnek a szerződést végrehajtási záradékkal kell ellátnia. Véleménye szerint a bíróság kiüresíti a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalását, és lehetővé teszi, hogy a kötelezett a zálogtárgy átruházásával, apportálásával meghiúsítsa a végrehajtást. Kifogásolja, hogy a bíróság végzésében szereplő jogértelmezés teljesen ellehetetleníti zálogjogának érvényesítését, és ennek következtében ő mint zálogjogosult a zálogtárgyból történő kielégítési jogát nem tudja gyakorolni, mely tulajdonhoz való jogát sérti. Az indítványozó – a főtitkárság hiánypótlásra történő felhívását követően – indítványát változatlan tartalommal fenntartotta.
[10] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról dönt, melynek során az eljáró tanács vizsgálja a befogadás formai és tartalmi feltételeinek meglétét.
[11] Az indítványozó jogi képviselője a támadott bírósági végzést 2015. december 29-én vette át és az alkotmányjogi panaszt ezen időponthoz képest, az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt 60 napos határidőn belül nyújtotta be.
[12] Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (Abtv. 27. §), a támadott bírói döntést (Győri Törvényszék 1.Pkf.50.430/2015/2. számú végzése), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [XIII. cikk (1) bekezdés], továbbá indokolta, hogy a bíróság döntését miért tekinti ellentétesnek az Alaptörvény felhívott rendelkezésével és határozott kérelmet terjesztett elő a támadott bírósági végzés megsemmisítésére. [Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdés a)–f) pontjai].
[13] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványt az Abtv. 27. §-a szerint benyújtásra jogosult és érintett nyújtotta be jogorvoslati jogának kimerítését követően.
[14] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
[15] Az indítványban és a támadott végzés indokolásában foglalt érvekre is figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügy kapcsán nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésnek volt tekinthető annak eldöntése, hogy a konkrét esetben az adós személyében történt-e jogutódlás és a zálogjogosult zálogjogát milyen módon (közjegyzői okirat záradékolásával vagy külön, tűrésre kötelezés iránti per megindításával) érvényesítheti.
[16] Az alkotmányjogi panasszal támadott bírói döntés megállapította, hogy a végrehajtás elrendelésének kizárólag a végrehajtás alapjául szolgáló közokiratban feltüntetett adóssal vagy jogutódjával szemben van helye, de jelen ügyben az adós személyében nem történt a Vht. 39. §-a szerinti jogutódlás. A bíróság kimondta, hogy a zálogtárgy tulajdonátszállása nem sértheti a végrehajtást kérő jogát, és nem hiúsíthatja meg a végrehajtás célját, azonban mivel a zálogtárgy új tulajdonosa nem vált az alaphitel és a zálogszerződés alanyává, így vele szemben a zálogjog nem az alapszerződés végrehajtási záradékkal történő ellátása, hanem más módon, az ingatlanból történő kielégítés tűrése iránti peres eljárás útján érvényesíthető.
[17] A fent kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság döntésében elismerte a zálogjog fennállását, és nem tette lehetetlenné annak érvényesítését sem.
[18] Mindezek alapján az indítványozó által az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének sérelmével összefüggésben felvetett aggályok a támadott bírói döntés érdemi alkotmányossági vizsgálatát nem teszik lehetővé, mert az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ában meghatározott törvényi feltételek egyikének sem felel meg. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 47. § (1) bekezdése, 50. §-a és az 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdései alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
[19] Mivel az Alkotmánybíróság az eljárást befejező, érdemi – a közjegyző végzését helybenhagyó – bírói döntés vonatkozásában a panaszt visszautasította, ezért a közjegyző 21017/Ü/421/2015/2. számú végzésére nem terjesztette ki vizsgálatát.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |