Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00245/2014
Első irat érkezett: 02/05/2014
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kfv.V.35.588/2012/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (illetékfizetési kötelezettség)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/09/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a Kúria Kfv.V.35.588/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozza.
Véleménye szerint a támadott döntés sérti tulajdonhoz való jogát [Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdés], tisztességes eljáráshoz való jogát [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés], a teherbíró képességnek megfelelő részvétel elvét a közös szükségletek fedezésében [Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdés], valamint azt az elvet, hogy a bíróságok a józan észnek megfelelő célt szolgálnak (Alaptörvény 28. cikk).
Álláspontja szerint a támadott bírósági döntés egy téves jogszabályértelmezésen alapuló illetve nyilvánvaló hibás matematikai művelet következtében előálló joggyakorlatot tükröz..
.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Kfv.V.35.588/2012/6. számú ítélete, Fővárosi Törvényszék 19.K.34.136/2011/4. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXX. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
245_2014_inditvany_anonim_kieg.pdf245_2014_inditvany_anonim_kieg.pdf245_2014_inditvany_anonim.pdf245_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3173/2014. (VI. 3.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2088
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §)
    .
    A határozat kelte: Budapest, 05/27/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.05.27 15:00:00 2. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.V.35.588/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé.
      [2] A panasz alapjául szolgáló ügy tényállása szerint az indítványozó 2011. április 6-án eladta budapesti ingatlanát, és 2011. április 15-én – az eladott ingatlanért kapott vételárnál alacsonyabb áron – megvásárolta egy másik budapesti ingatlan ˝-ed tulajdoni hányadát, majd az ingatlanvásárlást követően illetékkedvezmény iránti kérelmet nyújtott be az elsőfokú adóhatósághoz az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvénynek (a továbbiakban Itv.) a vagyonszerzéskor hatályos 21. § (5) bekezdése szerint. Ez a rendelkezés az ún. cserét pótló vétel esetére határozza meg a visszterhes vagyonátruházási illeték kedvezményes mértékét. Az elsőfokú adóhatóság a kérelemnek helyt adott, és az indítványozót vagyonszerzése után 64 000 forint kedvezményezett visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
      [3] Az indítványozó a fizetési meghagyás ellen fellebbezéssel élt, melyben arra hivatkozott, hogy vagyona nem gyarapodott, mert az eladott lakás forgalmi értéke nagyobb volt, mint a vásárolt lakásé, így az illetékalap negatív, ami után fizetési kötelezettséget nem lehet előírni. Álláspontja szerint az Itv. 21. § (5) bekezdését nem lehet úgy értelmezni, hogy az illetékkiszabás alapja az eladott és a vásárolt ingatlan vételára különbözetének abszolút értéke.
      [4] A másodfokon eljáró adóhatóság a fizetési meghagyást helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint az Itv. 21. § (5) bekezdése nem határoz meg a csökkentendő és a kivonandó számérték között sorrendiséget a kedvezményes illetékalap kiszámítására. Hangsúlyozta, hogy nem a vagyongyarapodás szolgáltatja az illetékkötelezettség jogalapját, hanem maga a visszterhes vagyonszerzés. Azt is kiemelte, hogy az Itv. 21. § (5) bekezdésének alkalmazása során a két összeg különbözeteként olyan összeg is adódhat, amely nagyobb a megvásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, és ebben az esetben az Itv. 21. § (6) bekezdésében írtak szerint az illeték alapja a megvásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
      [5] Az indítványozó keresetében az adóhatósági határozatok megváltoztatását és fizetési kötelezettsége törlését kérte annak megállapításával, hogy illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezett.
      [6] A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével a másodfokú adóhatósági határozatot, az elsőfokú adóhatósági határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Indokolása szerint bár az illetékfizetési kötelezettséget maga a vagyonszerzés keletkezteti, a jogalkotó az Itv. 21. § (5) bekezdésében meghatározott értékkülönbözettel a vagyongyarapodást tette az illetékkötelezettség mértéke alapjául. Az adóhatóság jogértelmezése és joggyakorlata a józan ésszel, a jogalkotói akarattal és céllal is ellentétes. Azt is rögzítette, hogy az adóhatóság az új eljárás során megfizetendő illetékösszeget nem írhat elő az indítványozónak.
      [7] A másodfokú adóhatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
      [8] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak találta, ezért a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A Kúria azt állapította meg, hogy az értékkülönbözet kialakulhat az eladott és vásárolt, illetve a vásárolt és eladott lakástulajdonok forgalmi értékeinek különbözetéből, de nem lehet nagyobb, mint a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

      [9] 2. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Kúria Kfv.V.35.588/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességét, és semmisítse azt meg.
      [10] Alkotmányjogi panaszában – melyet az Alkotmánybíróság főtitkárának hiánypótlási felhívására határidőben kiegészített – előadta, hogy a Kúria sérelmezett ítélete sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tulajdonhoz való jogát, a XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát és a XXX. cikk (1) bekezdésével (arányos közteherviselés klauzulája) is ellentétes. Kiemelte továbbá, hogy a Kúria „döntése a józan észnek és a közjónak sem megfelelő.”
      [11] Az indítványozó álláspontja szerint súlyosan sérti az esélyegyenlőség követelményét a téves jogértelmezésen alapuló és hibás matematikai műveletet alkalmazó joggyakorlat.
      [12] Az indítványozó alapjogsérelmeit példák szemléltetésével támasztotta alá, melyekben az eltérő módon előálló értékkülönbözetekből keletkező illetékfizetési kötelezettségek mértékét, és a mértékekben való eltéréseket mutatta be.

      [13] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

      [14] 3.1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 27. §-ára alapozza, amely szerint alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
      [15] Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, továbbá jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő az Abtv. 27. §-ára alapított alkotmányjogi panaszt.
      [16] A panaszos az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő az indítványt.
      [17] Az indítvány az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott feltételeknek az alábbiak szerint felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, megjelöli az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének lényegét és az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit. Megjelöli továbbá a sérelmezett bírói döntést és kifejezetten kéri annak megsemmisítését, illetve tartalmaz indokolást is arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

      [18] 3.2. Az Abtv. 29. §-a az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további, alternatív jellegű tartalmi feltételeiként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
      [19] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó panasza nem alkotmányossági, hanem törvényességi-jogalkalmazási kérdésre vonatkozik.
      [20] Az indítványozó a Kúria döntését és azáltal az Itv. 21. § (5) bekezdésének alkalmazásával összefüggő, általa tévesnek tartott bírói joggyakorlatot támadja.
      [21] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy korábban már több alkalommal vizsgálta az Itv. 21. § (5) bekezdését, melynek során a jogszabályhelynek a Kúria jogértelmezésével azonos értelmet tulajdonított, és az indítványokat minden esetben elutasította. {1136/B/1990. AB határozat [ABH 1994, 496.], 83/B/1995. AB határozat [ABH 1995, 760–763.] és 17/1999. (VI. 11.) AB határozat [ABH 1999, 131–136.]} Ezen vizsgálatai során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Itv. 21. §-a a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezmény-szabályokat tartalmaz, továbbá, hogy a tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség minden esetben tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg.
      [22] Az Alkotmánybíróság – a korábbi döntéseire is tekintettel – a jelen ügyben arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panasz sem a Kúria eljárásával, sem az ügyében hozott ítélet érdemével össze­függésben nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-­ellenesség merülne fel, és ezáltal az érdemi alkotmánybírósági eljárás megkezdésének alapjául szolgálhatna.
      [23] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként így arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában előírt törvényi követelménynek, ezért nem fogadható be.

      [24] 4. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, visszautasította.

      [25] 5. Az Alkotmánybíróság végül megjegyzi, hogy az Itv.-nek a 2012. évi CLXXVIII. törvény általi módosítása nem befolyásolta jelen ügy eldöntését. A módosítás következtében a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban már mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb.
          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szívós Mária s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          02/05/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3173/2014. (VI. 3.)
          Date of the decision:
          .
          05/27/2014
          .
          .