Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Pfv.V.20.636/2020/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A perújító felperes - indítványozó - a Magyar Állam tulajdonát képező szántó művelési ágú földterület nyilvános árverezése során elővásárlásra volt jogosult, mint helyben lakó földműves, szomszéd. Az indítványozó elővásárlási jogával élt, azonban az árverési vevők javára a tulajdonjogot bejegyezték, mely miatt az indítványozó keresetet terjesztett elő.
Az alapügyben eljáró elsőfokú és másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperesek által kötött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan, melyet a másodfokú bíróság kiegészítéssel helybenhagyott. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. A felperesi indítványozó perújítási kérelmet terjesztett elő, melyet a Pécsi Járásbíróság alaposnak tekintett, amit a Pécsi Törvényszék pontosítással helybenhagyott. A Kúria Pfv.V.20.636/2020/5. számú ítélete a Pécsi Törvényszék jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, és az alapügyben a felülvizsgálati eljárás során eljáró Kúria Pfv.VI.22.445/2017/23. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az indítványozó előadása szerint az állam tulajdonában álló földterület elidegenítéséhez nincsen szükség mezőgazdasági szerv jóváhagyására, az elővásárlásra jogosultak között rangsorolást ilyen jogügyleteknél az NFA/NFK végzi. Az ingatlanügyi hatóságnak ilyen esetekben nincsen hatásköre azt vizsgálni, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szabályokat betartották-e. A felperes sehonnan sem tud tudomást szerezni arról, hogy az elővásárlási ajánlatát figyelmen kívül hagyták, ugyanis az árverési vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba kerül bejegyzésre, amiről a felperest nem értesítik. A felperesi igényérvényesítés határidejének pedig a tudomásszerzéstől kellene indulnia. Az elővásárlásra jogosultat azonban az NFA nem tájékoztatta 5 napos közlési határidővel az elbírálás eredményéről.
Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való alapjog nem érvényesül, amennyiben a bíróság a jogbiztonsághoz, a jogszabályok mindenkire kötelező jellegét és az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazását kifejezetten mellőzi és ezzel megakadályozza - többek között - a jogszabály céljának érvényülését, a polgárok igényérvényesítését is. .
. |