A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 417. § (1) bekezdés I. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó (Becze Viktor) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
[2] Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó rágalmazás vétsége miatt kezdeményezett magánvádas eljárást egy magánszeméllyel szemben. A Kiskunhalasi Járásbíróság a 7.Bpk.1247/2015/3. számú végzésével a büntetőeljárást megszüntette, az indítványozó fellebbezése folytán másodfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék a 2.Bpkf.476/2015/5. számú végzésével pedig helybenhagyta az elsőfokú bíróság említett végzését. Az indítványozó a jogerős bírósági döntés ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be a vádlott terhére, amelyet a Kúria a Bfv.II.1117/2016/2. számú végzésében – mint nem jogosulttól származót – elutasított. A Kúria végzése indokolásában utalt arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 417. § (1) bekezdés I. pontja értelmében a terhelt terhére kizárólag az ügyész jogosult felülvizsgálati indítvány benyújtására, a magánvádlót ilyen jogosultság nem illeti meg.
[3] 2. Az indítványozó ezt követően fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, amelyet a főtitkár hiánypótlási felhívására kiegészített, pontosított. Az indítványozó panasza indokolásában kifejtette, hogy a Kúria Bfv.II.1117/2016/2. számú végzésében alkalmazott Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogával. Az indítványozó álláspontja szerint az ügyében az okoz alkotmányossági problémát, hogy a kifogásolt rendelkezés teljes mértékben elzárja attól, hogy magánvádas eljárásban – mint magánvádló – felülvizsgálati indítványt terjesszen elő, míg ez a lehetőség a terhelt számára nyitva áll. Indokolása szerint a vázolt jogi helyzet egyfelől azért jár a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmével, mert sérül az említett alapjog egyik részjogosítványa, a fegyverek egyenlőségének elve. Másfelől kifogásolta, hogy támadott rendelkezés a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának egy másik részjogosultságát is sérti, nevezetesen a pártatlan bírósághoz való jogát, mivel a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja értelmében attól a lehetőségtől is elesik, hogy olyan kizárási okot jelentsen be, ami csak a jogerős döntés meghozatalát követően jutott a tudomására.
[4] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte a Be. 417. § (1) bekezdés I. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[5] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie.
[6] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszát határidőn belül terjesztette elő.
[7] Az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdésében előírt feltételeinek az alábbiak szerint felel meg. Az indítvány az Alkotmánybíróság hatáskörére és az indítványozó jogosultságára vonatkozó hivatkozást tartalmaz, felhívja az Alaptörvény megsértett rendelkezéseit és megjelöli a sérelmezett jogszabályi rendelkezést és kifejezetten kéri annak megsemmisítését. Ezenkívül megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog lényegét és megfelelő indokolást is tartalmaz, így eleget tesz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglaltaknak.
[8] 3.2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján a továbbiakban azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. § (1) bekezdésében, valamint az Abtv. 29–31. §-aiban foglalt tartalmi feltételeket kimeríti-e. Az egyedi ügyben való érintettség megállapítható, mivel az indítványozó a panasszal támadott ügyben magánvádlóként járt el. Megállapítható továbbá, hogy az indítványozónak a támadott határozattal szemben további jogorvoslati lehetősége nem állt fenn.
[9] Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további tartalmi feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
[10] Az Alkotmánybíróság a 3245/2018. (VII. 11.) AB határozatban kifejtette, hogy a büntetőeljárásnak a vádban foglalt cselekmény jogerős elbírálását követő, rendkívüli jogorvoslati szakaszában a jogalkotónak alkotmányos lehetőségében áll a védelem és a terhelt számára többletjogosítványok biztosítása a vádlóval szemben. Ugyanis míg a terhelt jogerős elítélésével szükségszerűen együtt járó (alapjog)korlátozás megfelelő indoka lehet annak, hogy a jogalkotó bizonyos törvénysértések felmerülése esetén lehetőséget adjon a jogerős döntések további vitatására, addig ilyennek nem tekinthető a sértett azon igénye, hogy a terhelt jogerős felmentését vagy az eljárás jogerős megszüntetését követően is kikényszeríthesse a bíróságtól a büntetőjogi felelősség megállapítását olyan ügyekben, amelyekben a büntetőigényről a közvádló korábban – eleve (magánvádas eljárás), vagy az addig lefolytatott büntetőeljárás eredményeként (pótmagánvádas eljárás) – lemondott.
[11] 4. A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó panaszában a kifogásolt bírósági ítéletekben foglaltakkal kapcsolatosan nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, így nem teljesítette az Abtv. 29. §-ában meghatározott befogadhatósági feltételt.
[12] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdéseire is, az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
Dr. Schanda Balázs s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Pokol Béla s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
előadó alkotmánybíró | Dr. Stumpf István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Zs. András s. k.,
alkotmánybíró |
. |