Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01150/2022
Első irat érkezett: 05/11/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Pfv.V.21.212/2021/8. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (felülvizsgálati illeték)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/13/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria Pfv.V.21.212/2021/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az ügy alapjául szolgáló tényállás szerint az indítványozó, mint felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati eljárási illetékre kiterjedő személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét visszautasította és felhívta a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az indítványozó a végzés átvételét követően az illetéket megfizette a Pécsi Törvényszék illetékbevételi számlájára, és az illeték átutalásáról szóló igazolást csatolta a Kúriának címzett beadványához. A Kúria a támadott végzésében rögzítette, hogy a 44/2004. PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 6/A. § (3) bekezdése értelmében az illetéket annak az bíróságnak az illetékbevételi számlájára kell megfizetni, amely bírósági eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezett. Az indítványozó azonban a PM rendeletet 6/A. § (4) bekezdésében foglalt speciális szabályt alkalmazta és a felülvizsgálati illetéket az elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszéknek, azaz a Pécsi Törvényszék illetékbevételi számlájára utalta el. A Kúria megállapította, hogy az indítványozó az illeték Pécsi Törvényszék illetékbefizetéséi számlájára történő átutalásával nem tett eleget a Kúria hiánypótlási felhívásának, ezért a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a 44/2004. PM rendelet nem megfelelő rendelkezését alkalmazta, ami által sérültek az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogai..
.
Indítványozó:
    Czero Tanácsadó és Kereskedelmi Kft.
Támadott jogi aktus:
    Kúria Pfv.V.21.212/2021/8. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
R) cikk (2) bekezdés
T) cikk (1) bekezdés
T) cikk (2) bekezdés
I. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1150_5_2022_ind_egys_anonim.pdfIV_1150_5_2022_ind_egys_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3492/2022. (XII. 20.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 11/29/2022
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2022.11.29 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3492_2022 AB végzés.pdf3492_2022 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.V.21.212/2021/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. A gazdasági társaság indítványozó jogi képviselője (dr. Balás Ákos ügyvéd) útján terjesztett elő alkotmány­jogi panaszt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján, amelyben kérte a Kúria Pfv.V.21.212/2021/8. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítvány szerint a végzés – az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésére, R) cikkének (2) bekezdésére, T) cikkének (1) és (2) bekezdésére, I. cikkének (1) bekezdésére, és a 28. cikkére figyelmemmel – sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát.
      [2] Az indítványozó mint felperes keresetét a Komlói Járásbíróság ítéletével elutasította, majd a fellebbezése alapján eljáró Pécsi Törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta.
      [3] Az ezt követően előterjesztett indítványozói felülvizsgálati kérelem kapcsán a Kúria 2022. január 27-én hozott Pfv.V.21.212/2021/6. számú végzésével – figyelemmel arra, hogy megállapítása szerint az indítványozó nem a 2. sorszámú végzésében foglaltak szerint teljesítette hiánypótlási kötelezettségét –, visszautasította az indítványozó felülvizsgálati eljárási illetékre kiterjedő személyes költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét és egyidejűleg felhívta az indítványozót 756 100 Ft felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. A Kúria végzésének indokolásában felhívta az indítványozó figyelmét továbbá arra, hogy a megfizetés részletes szabályait az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 6/A. § (3) bekezdése tartalmazza.
      [4] A Kúria a 2022. február 17-én hozott Pfv.V.21.212/2021/8. számú végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmét visszautasította és egyben rendelkezett a felülvizsgálati illeték visszaigénylési jogosultságról. Végzésének indokolásában a Kúria kifejtette, hogy a PM rendelet 6/A. § (3) bekezdése szerint átutalás esetén az illetéket annak a bíróságnak az illetékbevételi számlájára kell megfizetni, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik, márpedig jelen esetben ez a Kúria. Mivel az indítványozó az illetéket a Pécsi Törvény­szék illetékbevételi számlájára fizette meg, a Kúria álláspontja szerint nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 415. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.

      [5] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való joga sérelmét állította. Álláspontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmét Pfv.V.21.212/2021. szám alatt már befogadta, ezt támasztja alá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja is, amely szerint illetékmentes a felülvizsgálati kérelem, ha azt a Kúria visszautasítja, viszont őt felhívták a felülvizsgálati illeték megfizetésére, így egyértelmű, hogy felülvizsgálati kérelme a törvényi feltételeknek megfelel. Ennek az indítványozó szerint azért van jelentősége, mert így a felülvizsgálati kérelem kapcsán „feléledt” a jogorvoslathoz való joga.
      [6] Az indítványozói álláspont szerint a Kúriának az ügyében eljáró tanácsa megsértette a PM rendelet 6/A. § (4) bekezdés c) pontját, amely kógens szabályként rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárás illetékét az első fokú eljárás helye szerint illetékes törvényszék számlájára kell befizetni. A Kúria által felhívott jogszabályhely, a PM rendelet 6/A. § (3) bekezdése a lex generalis, míg az általa alkalmazott (4) bekezdés c) pont szerinti rendelkezés a felülvizsgálat esetén alkalmazandó lex specialis. Ezt támasztja alá az indítványozó szerint a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.032/2021/5. számú határozata is, amely egyértelműen kimondja, hogy a jogegységi panasz eljárást a felülvizsgálati eljárástól nemcsak rendszertanilag, hanem az illetékfizetés vonatkozásában is el kell határolni, az nem vonható a PM rendelet 6. § (4) bekezdésének szabályozási körébe, mert a jogegységi panasz eljárás illetékét a Kúria illetékbevételi számlájára kell megfizetni.
      [7] Mindebből az indítványozó szerint egyértelműen következik, hogy a felülvizsgálati eljárás illetékét a PM rendelet 6/A. § (4) bekezdés c) pontja alapján a törvényszék számlájára kellett megfizetni, ennek ő eleget tett, a Kúria visszautasító döntése ezért sérti a jogorvoslathoz való jogát.

      [8] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak alapján tanácsban eljárva vizsgálat tárgyává tette, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz befogadására vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.

      [9] 3.1. Az indítványozó a Kúria végzését 2022. március 11-én vette át, az alkotmányjogi panaszt 2022. május 10-én – az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül – nyújtotta be. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a sérelmezett bírói döntést, az Alaptörvény meg­sérteni vélt rendelkezését [XXVIII. cikk (7) bekezdés], és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, valamint az alkotmányjogi panasz kifejezett kérelmet tartalmaz a végzés megsemmisítésére. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés alapjául szolgáló polgári peres eljárásban felperes volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőségét kimerítette.

      [10] 3.2. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja alapján a kérelem – egyéb feltételek mellett – akkor tekinthető határozottnak, ha tartalmazza annak indokolását, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
      [11] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában arra hivatkozva állította a jogorvoslathoz való joga sérelmét, hogy a Kúria az illetékfizetés kapcsán a PM rendelet 6/A. § (3) bekezdésének alkalmazását kérte rajta számon, erre hivatkozva utasította vissza a felülvizsgálati kérelmét, holott – indítványozói álláspont szerint –, a felülvizsgálati eljárás illetékét jelen esetben a PM rendelet 6/A. § (4) bekezdés c) pontja szerint kellett megfizetni a Pécsi Törvény­szék illetékbevételi számlájára, amelyet az indítványozó egyébként meg is tett.
      [12] Ugyanakkor azonban az Alkotmánybíróság – legutóbb a 3464/2021. (XI. 3.) AB végzésben összefoglalt – következetes gyakorlata szerint „[a]z Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági (más közigazgatási) döntésekre terjed ki, tartalmát tekintve pedig azt kívánja meg, hogy valamennyi, az érintett jogát vagy jogos érdekét (helyzetét) érdemben befolyásoló érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni” {3064/2014. (III. 26.) AB határozat, Indokolás [15]}. Az egyes eljárási törvények­ben biztosított rendkívüli jogorvoslatok azonban, mint amilyen a felülvizsgálati kérelem is, kívül esnek az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésének védelmi körén {lásd pl. 3120/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [22]}. A jogorvoslathoz való alkotmányos követelmény kizárólag a rendes jogorvoslatra terjed ki, ebből következően a felülvizsgálat az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog tartalmával nem áll alkotmányjogi összefüggésben {lásd: 3242/2015. (XII. 8.) AB végzés, Indokolás [24]}” (Indokolás [39]).
      [13] Megjegyzi egyebekben az Alkotmánybíróság, hogy kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással az alkotmány­jogi panaszban foglaltaktól eltérő alapjogi hivatkozás esetén sincs lehetősége – törvényességi, szakjogi kérdésben – a bíróságok jogértelmezését felülbírálni. Ahogyan arra már számos alkalommal rámutatott, hogy „[a] bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi – vélt, vagy valós – jogsérelem orvoslása eszközének, ellenkező esetben az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna. A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb eszközzel már nem orvosolható.” {Lásd például: 3145/2015. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [55]}

      [14] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz befogadására nincs lehetőség, mivel az nem felel meg az Abtv. 52. § (1b) bekezdésének e) pontjában foglalt feltételeknek. Az Alkotmány­bíróság ezért a kérelmet az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdésének h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Sulyok Tamás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes s. k.
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre s. k.
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Horváth Attila s. k.
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász Miklós s. k.
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          05/11/2022
          .
          Number of the Decision:
          .
          3492/2022. (XII. 20.)
          Date of the decision:
          .
          11/29/2022
          .
          .