Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a és 26. § (1) bekezdése alapján - a Kúria Kfv.VII.37.817/2022/2. számú végzése és a Miskolci Törvényszék 101.K.701.443/2020/52. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal BO/05/01950-33/2020. számú határozatára kiterjedő hatállyal. Továbbá a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 37/B. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 80. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és a határozat kihirdetése utáni 30 nappal „pro futuro” megsemmisítését kérik.
Az indítványozók - mint felperesek - tulajdonát és haszonélvezetét képező „szántó” művelési ágú ingatlan rész tekintetében bánya bővítéséhez szükséges terület megszerzése érdekében, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § h) pontja alapján kisajátítás iránti kérelmet nyújtott be II. r. alperes a kormányhivatalhoz, mely határozatával az ingatlan részének kisajátításáról döntött, egyben az indítványozók javára kártalanítást állapított meg. A határozat ellen az indítványozók keresetet terjesztettek elő. A Miskolci Törvényszék ítéletével az indítványozók keresetét elutasította. Az indítványozók által előterjesztett felülvizsgálati kérelemre indult eljárásban a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta.
Az indítványozók álláspontja szerint többek között alkotmányjogi jelentőséggel bír az, hogy az ügyben megvalósult-e a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jog átfogó sérelme azzal, hogy az előzetesen kirendelt szakértő véleménye fenntartások nélkül elfogadható-e a közigazgatási perben, mikor a bizonyítási indítvány mellett másik szakértői vélemény is csatolásra került, ami a kártalanítási összeg közel kétszeresére értékelte az ingatlan valós forgalmi értékét. Továbbá az, hogy a kisajátítást kérő személy belátásra, döntésére van bízva a Kstv. 37/B. § alkalmazásával az eljárás, mert a jogszabály alapján az ingatlan tulajdonosainak mindennemű eljárási joga ki van zárva. A hatósági eljárásban tehát az ellenérdekű ügyfelek járnak el az ügyfélegyenlőség elvével „pro forma” zajlódó közigazgatási eljárásban. Az alkotmányjogi panaszban kifejtett indokolásuk szerint a bírósági döntések és jogszabályi rendelkezések az indítványozók véleménye szerint a tisztességes bírósági és hatósági eljáráshoz és a tulajdonhoz való alapjogukat sértik, továbbá hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütköznek..
. |