English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01036/2022
Első irat érkezett: 04/25/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy, választás érvénytelensége, érvénytelen személyi igazolvány)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/25/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló – már hatályon kívül helyezett – 1989. évi XXXII. törvény 48. § (1) bekezdése, valamint az Abtv. 27. §-a alapján – nyújtott be alkotmányjogi panaszt a Kúria Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzése(https://kuria-birosag.hu/hu/valhat/kvki3943020222-szamu-hatarozat) ellen.

Az indítványozó 2022. április 6-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifejtette, hogy a helyi választási bizottság és szavazatszámláló bizottság is a jogszerűtlen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapján alakult meg. Álláspontja szerint jogszerűen az Alaptörvény sem létezik, így arra nem lehet esküt tenni, amelynek következtében a megnevezett bizottságok működése sem lehet jogszerű. Továbbá kifejtette, hogy a jogszerűen nem létező Ve. rendelkezései nem jelenthetik egy jogszerű választás alapját. Előadta, hogy a választáson nem élhetett választójogával, mert személyi igazolványa 2020. március 11-e előtt lejárt, így a szavazatszámláló bizottság nem engedte szavazni. Kifejtette, hogy azért nincsen érvényes személyi igazolványa, mert a Magyar Állam nem ad neki, ezzel pedig jogtalanul megfosztja a választójogától. Álláspontja szerint a régi Ve. alapján nem kell érvényesnek lennie az igazolványnak, valamint a személyi azonosság igazolása és a lakcím igazolása vagylagos kapcsolatban állnak. A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra hivatkozva, hogy a kérelmező a lakcímét hiányosan tüntette fel, illetve a szavazatszámláló bizottság sérelmezett tevékenységével kapcsolatos állítások alátámasztására bizonyítékot nem mellékelt. Az indítványozó e határozat ellen – a régi Ve. alapján, személyesen, jogi képviselő meghatalmazása nélkül – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Legfelsőbb Bíróságnak címezve, amelyet a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasított a jogi képviselet hiánya alapján.

Az indítványozó a fentiekkel összefüggésben indítványában kifejti, hogy a már hatályon kívül helyezett törvényekre való hivatkozással a kifogásában, felülvizsgálati kérelmében, illetve az alkotmányjogi panaszában a megsértett jogszabályokat megjelölte. Álláspontja szerint az Alaptörvény és az alkalmazott jogszabályok nem léteznek, emellett alkotmányellenes, hogy a bírósági felülvizsgálat során kötelező az ügyvédi képviselet, és ez alapján korlátozzák jogérvényesítésében. Kifejtette, hogy a rövid határidő miatt teljesíthetetlen a jogi képviselet, és irreális elvárás a jogalkotó részéről. Az indítványozó továbbá vitatja, hogy a személyi azonosság igazolása szükségességét a jogalkotó alátámasztotta volna. Erre tekintettel a választójog gyakorlásának érvényes személyi igazolványhoz kötését szükségtelen alapjog-korlátozásnak minősíti, amely sérti az információs önrendelkezéshez való jogát. Ezek alapján a Kúria döntése sérti a jogbiztonságot és a tisztességes és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint kizárja az érdemi jogorvoslatot..

.

Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
T) cikk (3) bekezdés
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
XXIII. cikk (1) bekezdés
XXIII. cikk (4) bekezdés
XXIII. cikk (6) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
2. cikk (1) bekezdés
Záró és vegyes rendelkezések 24. pont (1) bekezdés
Záró és vegyes rendelkezések 24. pont (2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1036_0_2022_inditvany_anonim.pdfIV_1036_0_2022_inditvany_anonim.pdf
.
A döntés száma: 3234/2022. (V. 11.) AB végzés
.
A döntés kelte: Budapest, 04/26/2022
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2022.04.26 14:00:00 3. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3234_2022 AB végzés.pdf3234_2022 AB végzés.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzése, az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és annak különösen 224. § (5) bekezdése, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 78. § (4) bekezdése, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. A személyesen eljáró indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: régi Abtv.) 48. § (1) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján, melyben a Kúria Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzése, az Alaptörvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és annak különösen 224. § (5) bekezdése, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 78. § (4) bekezdése, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló eljárás során megállapított tényállás szerint az indítványozó 2022. április 6. napján 3 óra 22 perckor elektronikus úton a Zala Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni ­Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 77. § (1) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást terjesztett elő. Kifogásában egyebek között sérelmezte, hogy a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság a jogszerűen nem létező Ve. alapján alakult meg, jogszerűen és joghatályosan az Alaptörvény sem létezik, így arra nem lehet esküt tenni, eskü hiányában pedig egyik bizottság sem működhet. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a jogszerűen nem létező helyi választási bizottság tagjait a joghatályos normaként álláspontja szerint ugyancsak nem létező, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény miatt jogszerűen szintén nem létező Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése választotta meg. Mindezen szempontok miatt az indítványozó azt állította, hogy jogszerűen nem létező alaptörvényi és törvényi rendelkezések alapján jogszerű választás nem tartható.
    [3] Az indítványozó a fentieken túl azt is előadta, hogy a szavazáson az álláspontja szerint jogilag nem létező szavazatszámláló bizottság nem engedte szavazni, arra hivatkozással, hogy a 2020. március 11. napja előtt lejárt személyi igazolványa érvénytelen. Előadta, hogy azért nincs érvényes személyi igazolványa, mert az előző, 2015. március 1-jén lejárt személyi igazolványa helyett a magyar állam csak olyan személyi igazolványt kíván számára biztosítani, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Álláspontja szerint éppen ezért neki nem felróható okból nincs érvényes személyi igazolványa, ilyen okból pedig a választójoga gyakorlása nem korlátozható. Kifogásában arra is hivatkozott, hogy a Ve. rendelkezései egyébként sem követelik meg, hogy a személyi igazolványa érvényes legyen, ekként a választójoga gyakorlásához a törvényben előírt feltételeket az indítványozó saját megítélése szerint teljesítette.

    [4] 1.2. Az indítványozó kifogását az OEVB a 32/2022. (IV. 08.) számú határozatával a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert az indítványozó a lakcímét hiányosan tüntette fel [Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontja], a szavazatszámláló bizottság sérelmezett tevékenységével kapcsolatos állításai alátámasztására pedig semmifajta bizonyítékot nem mellékelt [Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja]. Az OEVB határozatában arra is utalt, hogy a kifogásban részletezett jogszabályok megalkotása jogszerűségének, továbbá a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata az Abtv. rendelkezései alapján nem az OEVB, hanem az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozik.

    [5] 1.3. Az indítványozó 2022. április 11. napján 15 óra 57 perckor a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. cikke, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikke, valamint a véleménye szerint jelenleg is joghatályos régi Ve. 77. § (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be a véleménye szerint nem jogszerűen létező és működő OEVB határozatával szemben. Álláspontja szerint a jogorvoslathoz való jogát, és ezzel a tisztességes eljáráshoz való jogát is sérti az OEVB eljárása, szavazati jogát pedig jogellenesen vonták el.
    [6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2022. április 13. napján hozott 361/2022. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ugyanis azt állapította meg, hogy az indítványozó a fellebbezésében nem jelölte meg a Ve.-ben meghatározott konkrét jogszabályhelyeket, amelyekre figyelemmel jogszabálysértőnek tekinti az OEVB döntését. Az NVB határozatában azt is rögzítette, hogy az OEVB a kötelező tartalmi elemek hiánya miatt egyébként jogszerűen utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kifogást.

    [7] 1.4. Az indítványozó 2022. április 16. napján 15 óra 58 perckor elektronikus úton „kifogás” megnevezéssel bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a régi Ve. 80. § (4) bekezdése alapján kifejezetten a Legfelsőbb Bírósághoz címzetten az NVB határozatával szemben. Előadta, hogy az NVB által hiányolt tartalmi elemeket a fellebbezése valójában tartalmazta, beadványában megjelölte a jogszabálysértéseket, a bizonyítékokat pedig már az OEVB eljárásában megjelölte. Mindezen szempontokra figyelemmel az indítványozó kérte az NVB és az OEVB határozatainak megsemmisítését és a szavazatszámláló bizottság jogellenes eljárásának megállapítását. Az indítványozó a bírósági felülvizsgálati kérelmét személyesen eljárva nyújtotta be, kérelmében kifejtve, hogy a rendelkezésre álló rövid jogorvoslati határidőben ügyvédet nem lehet találni, továbbá tapasztalatai szerint a jogi képviselők választási ügyeket nem is vállalnak.
    [8] A Kúria 2022. április 20. napján meghozott Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzésével az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria végzésében rögzítette, hogy a Ve. 224. § (5) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, a Ve. 231. § (2) bekezdése értelmében pedig a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A Kúria végzésében azt is rögzítette, hogy az NVB támadott határozatának jogorvoslati záradéka megfelelő tájékoztatást tartalmazott a kötelező jogi képviselet kérdésében (Kúria végzése, Indokolás [7]–[8]). A Kúria végzésében megállapította, hogy az indítványozónak a bírósági felülvizsgálati eljárásban nem volt jogi képviselője, a saját ügyében való eljárás feltételét (a jogi szakvizsga meglétét) nem igazolta, a jogi képviselő megbízásának nehézségei pedig a Ve. szabályai alól nem adnak mentesítést (Kúria végzése, Indokolás [9]–[10]).

    [9] 1.5. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő a részben az Abtv. 26. § (1) bekezdésén és 27. §-án, részben – meggyőződése szerint helyesen – a régi Abtv. 48. § (1) bekezdésén alapuló alkotmányjogi panaszát, melyben a Kúria Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzése, valamint az Alaptörvény, a Ve. és annak különösen a 224. § (5) bekezdése, a régi Ve. 78. § (4) bekezdése, az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint az Abtv. alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdését, XXVIII. cikk (1) bekezdését és XXVIII. cikk (7) bekezdését, továbbá a régi Alkotmány 57. § (1) és (5) ­bekezdéseit, 8. § (1) és (2) bekezdéseit, valamint a 70/A. § (1), (2) és (3) bekezdését, tekintettel arra, hogy a kötelező jogi képviselet Kúria általi megkövetelése érdemben megakadályozza és kizárja a választási eljárás jogsértéseinek orvoslását.
    [10] Az indítvány szerint az Alaptörvény és a támadott jogszabályok eredendően közjogilag érvénytelenek (a panasz megjelölése szerint közjogilag alkotmányellenesek), és megalkotásuk körülményeire tekintettel ellentétesek az Alaptörvény I. cikk (1) és (3) bekezdéseivel, a XV. cikk (1), (2) és (4) bekezdéseivel, továbbá a régi Alkotmány 8. § (1) és (2) bekezdéseivel, az 56. §-ával, az 57. § (1) és (5) bekezdéseivel, valamint a 70/A. § (1), (2) és (3) bekezdéseivel. Ugyancsak ellentétes az alkotmányjogi panasz szerint a fenti alaptörvényi rendelkezésekkel a régi Ve. 78. § (4) bekezdése, mely rendelkezést az indítványozó álláspontja szerint az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben valójában alkalmazni kellett. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában annak kimondását is kérte, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések közjogi érvénytelensége miatt jelenleg is hatályos az 1997. évi C. törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény, az 1997. évi LXVI. törvény, az 1997. évi LXVII. törvény és az 1989. évi XXXII. törvény.

    [11] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

    [12] 2.1. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kúria a végzését 2022. április 20-án küldte meg az indítványozónak, aki alkotmányjogi panaszát 2022. április 23-án 16 órakor, határidőben terjesztette elő. Az indítványozó jogosultnak és érintettnek tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.

    [13] 2.2. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, míg a d) pont alapján a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az Alkotmánybíróságnak sem az Alaptörvény, sem az Abtv. alapján nincs hatásköre a már nem hatályos Alkotmány rendelkezéseivel való összhang vizsgálatára {legutóbb hasonlóan például: 3167/2022. (IV. 12.) AB végzés, Indokolás [10]}. Az Alkotmánybíróság eljárása továbbá nem kezdeményezhető a már nem hatályos régi Abtv. rendelkezéseire történő hivatkozással, az Alkotmánybíróság eljárása ugyanis az Abtv. rendelkezésein (és nem pedig a már nem hatályos régi Abtv. rendelkezésein) alapul. Az Alkotmánybíróság határozatainak lehetséges jogkövetkezményeit pedig az Abtv. 39–46. §-ai tartalmazzák, mely jogkövetkezményektől eltérő jogkövetkezmények alkalmazására (így például annak megállapítására, hogy egy már nem hatályos jogszabályi rendelkezést valójában nem helyeztek hatályon kívül) az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az alkotmányjogi panasz ezen elemei éppen ezért érdemi elbírálásra alkalmatlanok.

    [14] 2.3. Az Alkotmánybíróság elsőként az indítványozó Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszát vizsgálta meg, és az alábbi következtetésekre jutott. Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal összefüggésben az Alkotmány­bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy a Kúria Kvk.I.39.430/2022/2. számú végzése az indítványozó bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a kötelező jogi képviselet hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti eljárásában a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességét vizsgálhatja, melyre tekintettel az Alkotmánybíróság a Kúria végzésének állított alaptörvény-ellenességét kizárólag a kötelező jogi képviselet követelményével összefüggésben vizsgálhatta, tartalma szerint pedig (figyelemmel arra, hogy a kötelező jogi képviselet követelménye az OEVB és az NVB eljárásában nem érvényesült) az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszként értékelte.
    [15] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így azok fennállását az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
    [16] A Ve. 224. § (5) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, mely rendelkezéstől eltérés kizárólag a saját ügyében eljáró, jogi szakvizsgával rendelkező személy esetében van lehetőség (a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolása esetén). A Ve. 224. § (5) bekezdése e körben a Kúria számára mérlegelést nem enged, mely kötelezően alkalmazandó és mérlegelést nem tűrő előírásokra figyelemmel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye sem az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével, sem pedig az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben nem merül fel, és e körben az alkotmányjogi panasz alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem fogalmaz meg. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz nem teljesíti az Abtv. 29. §-a szerinti vagylagos befogadási feltételek egyikét sem.

    [17] 2.4. Az Alkotmánybíróság ezt követően az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt vizsgálta meg, és az alábbi következtetésekre jutott.
    [18] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz keretében az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének vizsgálata kérhető. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben nem a régi Ve., hanem a Ve. szabályai kerültek alkalmazásra, ezért az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a régi Ve. 78. § (4) bekezdése nem teljesíti az Abtv. 26. § (1) bekezdéséből fakadó követelményeket.
    [19] Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő alkotmányjogi panaszt – egyéb feltételek megléte mellett – az Alkotmánybíróság abban az esetben fogadja be, amennyiben az határozott kérelmet tartalmaz. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pontja értelmében a kérelem akkor határozott, ha megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, az e) pont értelmében pedig a kérelemnek egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.
    [20] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó az Alaptörvény egésze, a Ve., az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint az Abtv. esetében sem azon jogszabályhelyeket nem jelölte meg, melyek az alkotmányjogi panaszra okot adó egyedi ügyben alkalmazásra kerültek, sem pedig alkotmányjogilag értékelhető indokolást nem adott elő arra vonatkozóan, hogy ezen jogszabályok miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az indítványozó közjogi érvénytelenséggel kapcsolatos érveivel összefüggésben pedig az Alkotmánybíróság arra mutat rá, hogy állandó gyakorlata szerint „az indítványozó elsősorban egyéni jogsérelmére alapozva kérheti a norma vizsgálatát, a jogalkotási eljárás vélt vagy valós hiányosságaira, közjogi érvénytelenségre hivatkozással – Alaptörvényben biztosított jog egyéni jogsérelme nélkül – közvetlenül nem” {3149/2013. (VII. 24.) AB határozat, Indokolás [19]; legutóbb: 3152/2022. (IV. 12.) AB határozat, Indokolás [26]}. Mindezen szempontok miatt az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány ezen elemeiben nem teljesíti a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontja követelményét.
    [21] Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az indítványozó az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszában konkrét, az alkotmányjogi panaszra okot adó ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezéseként ugyan megjelölte a Ve. 224. § (5) bekezdését, azonban az alkotmányjogi panasz nem tartalmaz arra vonatkozó indokolást, hogy ez a jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény (egyébiránt az alkotmányjogi panaszok elbírálása szempontjából Alaptörvényben biztosított jogot sem tartalmazó) I. cikk (1) és (3) bekezdéseivel és XV. cikk (4) bekezdésével, illetőleg az egyébként Alaptörvényben biztosított jognak minősülő XV. cikk (1) és (2) bekezdéseivel, ekként az alkotmányjogi panasz ebben az elemében sem felel meg a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) és e) pontja követelményének.

    [22] 3. Az Alkotmánybíróság a fenti szempontokra figyelemmel az Abtv. 26. § (1) bekezdése, illetőleg 27. §-a ­szerinti alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva – az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében foglaltakra is, visszautasította.
        Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szabó Marcel s. k.,
        előadó alkotmánybíró
        .
        Dr. Salamon László s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Szalay Péter s. k.,
        alkotmánybíró
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        04/25/2022
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint submitted against the ruling No. Kvk.I.39.430/2022/2 of the Curia (election case, invalidity of election, invalid ID-card)
        Number of the Decision:
        .
        3234/2022. (V. 11.)
        Date of the decision:
        .
        04/26/2022
        .
        .