A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Fővárosi Törvényszék 104.Kpk.750.204/2021/5. számú végzése, valamint az Országos Roma Önkormányzat 102/2021. (XI. 9.) és 105/2021. (XI. 9.) Közgyűlési számú határozatai alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisíti.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. Az indítványozó1. és az indítványozó2. meghatalmazott jogi képviselőjük (dr. Mester György ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő a Fővárosi Törvényszék 104.Kpk.750.204/2021/5. számú végzése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 117/A. §-ával és 117/B. §-ával szemben.
[2] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az indítványozó1., míg az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz az indítványozó2. vonatkozásában értelmezhető, ezért az Abtv. 58. § (3) bekezdése és az Ügyrend 34. § (4) bekezdése alapján a két panaszt elkülönítve vizsgálja meg, illetve bírálja el. Jelen eljárás kizárólag az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti panasz vizsgálatára terjed ki, ezért a továbbiakban indítványozó alatt az indítványozó1.-et kell érteni. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti panaszt az Alkotmánybíróság elkülönítve, a IV/4730/2021. ügyszámon bírálja el.
[3] 1.1. Az indítványozó az Országos Roma Önkormányzat (a továbbiakban: ORÖ) közgyűlésének tagja, nemzetiségi önkormányzati képviselő, az alkotmányjogi panasz előzményeként szolgáló nemperes eljárás kérelmezője. Az indítványozó előadta, hogy az ORÖ 2021. november 9-i közgyűlésén minősített többséggel elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SzMSz) a nemzetiségi listaállítás belső eljárásrendjéről szóló 7. mellékletét. A Közgyűlés a módosított SzMSz alapján a 102/2021. (XI. 9.) Közgyűlési számú határozatában ugyancsak minősített többséggel döntött a 2022-es országgyűlési választásokra való listaállításról és a listára kerülő jelöltek számáról, végül zárt ülésen, titkos szavazást követően a 105/2021. (XI. 9.) Közgyűlési számú határozatában a jelöltek személyéről és sorrendjéről. Az indítványozó az általa tapasztalt jogsértések miatt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez az ORÖ fenti döntéseket tartalmazó határozatai ellen.
[4] 1.2. A Törvényszék a felülvizsgált határozatokat helybenhagyta. A bíróság a támadott végzésben az indítványozó kérelmének elutasítását részben arra alapította, hogy a nemzetiségi listaállítás belső eljárásrendjének megsértésére, így a szavazás titkosságának, valamint a döntés befolyásmentességének sérelmére vonatkozó állítását a kérelmező indítványozó bizonyítékokkal nem támasztotta alá. Kiemelte a bíróság, hogy a közgyűlés a sérelmezett határozatokat minősített többséggel hozta, illetve hogy az SzMSz nem jogszabály, alkalmazása nem közzétételhez kötött, megalkotásához és módosításához a jogszabályalkotáshoz szükséges formakényszer nem társul. Megállapította a bíróság, hogy az SzMSz kifogásolt módosításával összefüggésben jogszabálysértést nem észlelt, továbbá hogy a jelöltek kiválasztásáról és sorrendjükről a közgyűlés szabadon dönt, jogsértő cselekmény e vonatkozásban sem merült fel.
[5] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszban kifejtett álláspontja szerint a bíróság az általa tapasztalt jogsértések tekintetében nem folytatta le megfelelően a bizonyítási eljárást, ami sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. Ennek alapjaként azt jelölte meg, hogy a zárt ülésre tekintettel a nemzetiségi lista megalkotására irányuló eljárás során történtek jogellenességének bizonyítására az érdekelteknek nincs valódi lehetősége, az eljáró bíróságnak azonban módjában állt volna az állítások valóságát hivatalból vizsgálni. Kiemelte, hogy a közgyűlési döntéshozatalban méltatlanság okán arra nem jogosult személyek is részt vettek, de a bíróság a bizonyítékok nem megfelelő értékelése miatt erre nem volt tekintettel. E mulasztás a közhivatal viseléséhez való jog kiüresítése mellett az indítványozó szerint a hátrányos megkülönböztetés Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerinti tilalmának sérelmét is eredményezi, mivel a közhivatal viselésére jogosultak homogén csoportjának jogait e csoportba nem tartozó személyek is gyakorolhatták. A bíróság továbbá nem orvosolta – az indítványozó szerint – az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe ütköző határozatok által okozott alapjogsérelmét. Hivatkozik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság sérelmére is, mivel a passzív választójoggal rendelkezők a jelölés és a választás szabályrendszerét kellő időben nem ismerhették meg, ahogyan a jelölésre jogosult ORÖ közgyűlési tagoknak sem volt lehetőségük a lehetséges jelöltekkel való egyeztetésre. Így a passzív választójoggal rendelkezők köre de facto a jelenlévő közgyűlési képviselőkre szűkült, az SzMSz módosított szabályainak megismerésére tehát a kellő felkészülési idő nem volt biztosított. Hangsúlyozta, hogy az SzMSz 7. számú melléklete 2021. november 9-ét megelőzően hatályos szövege a listaállítással kapcsolatban érdemi szabályt nem tartalmazott. Álláspontja szerint a közgyűlés összehívásának módja, a meghívó megküldése és a közgyűlés megtartása közötti csekély idő, de még inkább a jelölés és a választás szabályrendszerének megismerhetősége, elfogadása és alkalmazása közötti időszakok rövidsége ezen jogosítványokat és jogos érdekeket érdemben korlátozták.
II.
[6] Az Alaptörvénynek az indítvány által felhívott rendelkezései:
„B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”
„XV. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
„XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”
„XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”
III.
[7] 1. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján az ügyben tanácsban járt el.
[8] 2. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A Fővárosi Törvényszék végzését az indítványozó korábbi jogi képviselője 2021. november 25-én vette át, alkotmányjogi panaszindítványát 2021. november 28-án, határidőben terjesztette elő.
[9] Az indítványozó jogi képviselője meghatalmazását csatolta.
[10] Az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt ismérveinek kizárólag az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból fakadó kellő felkészülési idő, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog állított sérelmének körében tesz eleget. Az Alaptörvény XXIV. cikke bírósági eljárásra nem vonatkoztatható, az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének sérelmére pedig kizárólag az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésén keresztül hivatkozik, az indítványozó arra önálló érdemi indokolást nem terjesztett elő.
[11] Az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegeléssel állapítja meg, hogy az indítványozó teljesítette-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, így különösen az Abtv. 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint az Abtv. 29–31. § szerinti feltételeket.
[12] Megállapítható, hogy az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó az Alaptörvényben biztosított jogainak sérelmére hivatkozással az ügy érdemében hozott, további jogorvoslattal nem támadható fővárosi törvényszéki végzéssel szemben élt alkotmányjogi panasszal, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek.
[13] 3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
[14] 3.1. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét elsősorban arra alapozta, hogy a bíróság az indítványozónak a közgyűlésen megvalósult szavazás módját, valamint a szavazásban részt vevő személyeket érintő kifogásait nem találta bizonyítottnak.
[15] A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást fogalmazza meg, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. Az eljárás tisztességességének a vizsgálata során az Alkotmánybíróság nem azt vizsgálja, hogy az indokolásban megjelölt bizonyítékok és a megjelenő érvek megalapozottak-e, mint ahogy azt sem vizsgálja, hogy a jogalkalmazó helytállóan értékelte-e az eljárásban beszerzett bizonyítékokat és az előadott érveket, vagy azt, hogy a konkrét ügyben a bírói mérlegelés eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {legutóbb pl. 3481/2021. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [21]}.
[16] Mindezen szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése állított sérelmével összefüggésben valójában a bírói bizonyítékértékelés helyességét, valamint a bíróság által mindezek eredményeként levont következtetéseket vitatja. Ezek az érvek azonban sem külön-külön, sem pedig összességükben vizsgálva nem vetettek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét. Az alkotmányjogi panasz az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése állított sérelmével összefüggésben nem teljesíti az Abtv. 29. §-a szerinti vagylagos befogadási feltételek egyikét sem.
[17] 3.2. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tartja annak vizsgálatát, hogy a Fővárosi Törvényszék végzésével felülvizsgált ORÖ közgyűlési határozatok elfogadásával összefüggésben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiságból fakadó kellő felkészülési idő követelménye teljesült-e.
[18] 4. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 31. § (6) bekezdése alkalmazásával, külön befogadási eljárás lefolytatásának mellőzésével – érdemben bírálta el.IV.
[19] 1. Az Njtv. 21/A. §-a szerint a nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben: a) nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselő, b) nemzetiségi szószóló láthatja el. Az Njtv. 50. § b) pontja szerint az egyes nemzetiségek közvetlen választással országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. Az Njtv. 52. § e) pontja értelmében az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.
[20] Az Njtv. 88/A. §-a szerint a nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az Njtv. 113. § a) pontja alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat – jogszabályi keretek között – át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül.
[21] Az Njtv. 117. § (1) bekezdése alapján az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak szerint meghatározza törvényes működése feltételeit. A 117/A. § (1) bekezdése szerint az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követő húsz naptári napon belül, át nem ruházható hatáskörében határozatban dönt a nemzetiségi lista állításáról. A 117/A. § (3) bekezdése a) pontja szerint a döntésnek – a törvényben megjelölt egyéb feltételeken túl – tartalmaznia kell a jelöltek nevét és a listán elfoglalt helyük sorszámát.
[22] 2. Az fenti rendelkezések alapján megállapítható, hogy az Országos Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: ONÖ) nemzetiségi képviselője – az országgyűlési választáson a nemzetiségi listára leadott szavazatok szerint, az ott elért eredmény alapján – adott esetben országgyűlési képviselőként részt vehet az Országgyűlés munkájában. Erre a körülményre tekintettel egyfelől az ONÖ nemzetiségi listán szereplő tagjairól, másfelől a tagok sorrendjéről való döntésnek is országos – végső soron akár az Országgyűlés összetételére is kiható – jelentősége lehet. Mindezek miatt e választással összefüggésben a választási eljárással kapcsolatos garanciális rendelkezéseknek fokozott jelentősége van.
[23] Jelen esetben az ORÖ egyetlen ülésen döntött az SzMSz választási eljárással is összefüggő módosításáról, majd ugyanazon az ülésen – lényegében az ülés folytatásaként – döntött az önkormányzati listát vezető jelöltről, illetve a képviselők listás sorrendjéről is.
[24] 3. Az Alkotmánybíróság legutóbb a 9/2021. (III. 17.) AB határozatában foglalta össze az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett kellő felkészülési idővel kapcsolatos gyakorlatát. „Az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata szerint a jogállamiságból és az annak részét képező jogbiztonság követelményéből fakadó elv a kellő felkészülési idő biztosítása, amelynek értelmében a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a címzettek számára a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. E követelményt megismétli a Jat. [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény] 2. § (3) bekezdése is.
A kellő felkészülési idő Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből következő lényegi eleme, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek mindazok a címzettjei, akik részére a jogszabály új, illetve többletkötelezettséget ír elő – legyenek akár a jogszabály végrehajtásáért felelős (jogalkalmazó) szervek, akár az önkéntes jogkövetés szempontjából érintett egyéb személyek és szervek –, a kötelezettségeiket potenciálisan teljesíteni tudják, és akaratuk ellenére ne kövessenek el kötelezettségszegést, ne valósítsanak meg jogellenes magatartást. Mind a jogalkalmazásnak, mind pedig a jogkövető magatartásnak feltétele a jogszabály megismerése, ebből a szempontból tehát a szabály alkalmazására való felkészülés és a jogszabály megismerése a cél-eszköz viszonyban áll egymással {6/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [233]–[236]; 24/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}. A jogszabály alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő megállapítása és biztosítása a jogalkotó felelősséggel terhelt mérlegelésének és döntésének függvénye, mellyel összefüggésben alaptörvény-ellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya esetén állapítható meg {3209/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [51]}. Az Alkotmánybíróság hatásköre ennek megfelelően a felkészülési idő követelményével összefüggésben nem terjedhet ki annak vizsgálatára, hogy egy konkrét jogszabály esetében pontosan mennyi idő szükséges a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, az ugyanis nem alkotmányjogi kérdés; az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó felkészülési idő követelményével összefüggésben csak azt értékelheti, ha a felkészülési idő elmarad, vagy annyira kirívóan rövid, hogy nyilvánvaló, hogy a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni {24/2019. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.” {9/2021. (III. 17.) AB határozat, Indokolás [61]–[62]}
[25] 4. Az ORÖ vizsgált közgyűlési határozatai a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (3) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat módosított SzMSz-én mint normatív határozatnak minősülő közjogi szervezetszabályozó eszközön alapulnak, mivel a nemzetiségi listán való jelöltállítást és a jelöltek sorrendjét meghatározva a nemzetiségi önkormányzat tevékenységére vonatkoznak. Az Njtv. 117/A. § (1) bekezdése értelmében ugyanis az ORÖ közgyűlésének – a megjelölt törvényi határidőn belül – át nem ruházható hatáskörben döntenie kell a nemzetiségi lista állításáról. Törvényi rendelkezés határozza meg tehát azt a konkrét tevékenységet, amit a közjogi szervezetszabályozó eszközön alapuló normatív határozatban kell szabályoznia az ORÖ-nak. A nemzetiségi lista állításához pedig szükségszerűen szabályozni kell annak az eljárási rendjét, és részletszabályait is. Az Alkotmánybíróság e közjogi szervezetszabályozó eszközökön alapuló közgyűlési határozatokat a választójoggal mint politikai alapjoggal való szoros összefüggés miatt a vizsgált esetben olyan normatív tartalmú határozatoknak tekinti, amelyeknek szintén meg kell felelniük a kellő felkészülési idővel szemben támasztott jogállami követelményeknek. Az alapjogi érintettség (aktív és passzív választójog), és annak garanciális szabályai (jelölés, nemzetiségi listaállítás, listán szereplő jelöltek sorrendje) érvényesülése, valamint a választás országos jelentősége indokolja, hogy e normatív határozatok esetében is alkalmazandó a kellő felkészülési idő követelménye, mint az alapjogi kihatással bíró döntés meghozatala és annak alkalmazása közötti „megfelelő idő”.
[26] Alaptörvény-ellenességet okoz, ha a felkészülési idő oly mértékben rövid, hogy a megváltozott szabályozáshoz való alkalmazkodás lehetetlen, vagy felkészülési idő egyáltalán nincs biztosítva. Ezen alkotmányos korlát kiemelt jelentőséggel bír függetlenül attól, hogy egy újonnan létrejövő szabályozásról, vagy a korábbi szabályozás módosításáról van szó.
[27] Jelen esetben az a körülmény, hogy az ORÖ közgyűlése az SzMSz 7. számú mellékletét – amely a választási eljárást közvetlenül érintette – érdemben módosította, majd ezt követően azonnal – felkészülési idő biztosítása nélkül – alkalmazta, olyan körülmény, amely a szavazást, és így a jelöltállítást érdemben befolyásolta, a módosított szabályozáshoz való alkalmazkodást lényegében ellehetetlenítette. Sem az ORÖ jelen levő tagjainak, sem pedig a jelen nem lévő, de aktív választójoggal rendelkező tagoknak nem volt lehetőségük arra, hogy a módosítással kapcsolatban kialakult álláspontjuk alapján közvetlenül részt vegyenek a szavazásban. Emellett a romák országos közösségéhez tartozó választópolgároknak sem nyílt lehetősége arra, hogy a módosításról véleményüket kialakítva tájékoztassák képviselőiket a jelöltállítással összefüggő álláspontjukról, akik aztán e vélemények alapján saját meggyőződésüket kialakítva szavazhattak volna a jelöltek sorrendjéről. Mindez olyan mértékben sérti a jogbiztonságnak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti követelményét, hogy emiatt a listaállítás elrendelését, és a szavazás aktusát deklaráló közgyűlési határozatok, valamint az azok jogszerűségét felülvizsgáló bírósági döntés is alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság jelen üggyel összefüggésben megállapította, hogy alapjogi érintettségű, országos jelentőségű választási ügyekben az önkormányzati SzMSz-nek a választási eljárást érintő érdemi módosítása és a módosított szabályok alapján lefolytatott szavazás között olyan megfelelő időnek kell eltelnie, amely kielégíti a kellő felkészülési idő alaptörvényi követelményét oly módon, hogy arra az önkormányzat képviselői felkészülhessenek.
[28] 5. Nem foghat helyt a Fővárosi Törvényszék azon megállapítása, hogy „jogsértő cselekmény hiányában az Alaptörvény B) cikkében meghatározott jogbiztonság követelménye nem sérülhetett”.
[29] A kellő felkészülési idő követelményének sérelmére nemcsak jogszabálysértésből lehet következtetni, az ugyanis magából az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből ered, ezért a törvénysértés hiányából önmagában még nem vonható le okszerű következtetés az alkotmánysértés hiányára is. Az indokolás ezen eleme alapján egyértelműen megállapítható, hogy a bíróság az ügy alapjogi összefüggését nem ismerte fel, azt nem az Alaptörvénnyel összhangban értékelte.
[30] A bíróságnak – a választási ügyekben irányadó rendkívül rövid határidő ellenére – minden olyan körülményt vizsgálnia kellett volna, amely egy országos jelentőséggel is bíró választás tisztaságát bármilyen módon hátrányosan befolyásolhatta.
[31] 6. Az Alkotmánybíróság a fentiek szerint megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék 104.Kpk.750.204/2021/5. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján megsemmisítette.
[32] Az Abtv. 43. § (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is. Az adott ügyben az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy mivel a kellő felkészülési idő hiánya közvetlenül az ORÖ 102/2021. (XI. 9.) és 105/2021. (XI. 9.) Közgyűlési számú határozataival van összefüggésben, és mivel e választási ügyben született döntések joghatásukban a hatósági döntésekkel azonos megítélés alá esnek, ezért azok megsemmisítése is indokolt.
Dr. Juhász Miklós s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Czine Ágnes
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Juhász Imre
alkotmánybíró helyett
. | Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Horváth Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Miklós s. k.
tanácsvezető alkotmánybíró
az aláírásban akadályozott
dr. Sulyok Tamás
előadó alkotmánybíró helyett
. |
. |