Az indítvány lényege:
Az indítványozók - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.SZTKbkf.12/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa - a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 5.SZTKbf.10/2020/17. számú ítéletével - 2020. december 18-án jogerőre emelkedett SZTKb.II.6-59825-II/2014. számú ítéletében az indítványozót folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésül, mint bűnszervezetben elkövetőt, 7 évi fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 108 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az ítéletében nem rendelkezett vagyonelkobzásról.
A költségvetési csalás miatt benyújtott vádiratban a Központi Nyomozó Főügyészség indítványt tett a vagyonelkobzásra. A Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.16/2018/66. számú ítéletével az indítványozót felbujtóként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt 7 évi fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 330 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Az egyéb érdekeltként megnevezett indítványozó vonatkozásában egyszerűsített felülvizsgálatot rendelt el.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a fentiek alapján két indítványt készített az egyszerűsített felülvizsgálat lefolytatására. Az egyik vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42.SZTKbfe.15/23-3/2022. számú végzése elutasította az ügyészség indítványát. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.SZTKbkf.12/2022/3. számú végzése az elsőfokú döntést megváltoztatta és vagyonelkobzást rendelt el.
Az indítványozók előadása szerint az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a bíróság végzése bűnszervezeten alapul, holott az alapügyben megállapított bűnszervezetet nem vizsgálták, az alapügyben eljáró bíróság a vádhoz kötöttség megsértésével állapította meg a bűnszervezetet. Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a bíróság helyt adott a KNYF indítványának, ezzel megsértette a ne bis in idem elvét, a vagyonelkobzás elrendelésével vikárius felelősséget teremtve, megsértve a tisztességes bírósági eljáráshoz, védelemhez, indokolt bírói döntéshez, pártatlansághoz, hatékony jogorvoslathoz való alapjogot valamint a fegyverek egyenlőségének elvét. .
. |