A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.474/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó panaszában a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.474/2019/2. számú végzése, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság 97/2019. (X. 18.) számú határozata, valamint Rakamaz Város Helyi Választási Bizottságának 58/2019. (X. 14.) számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint a végzés és a határozatok ellentétesek az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésével, XXIII. cikk (8) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel.
[3] Az alkotmányjogi panasz előzményei – a bíróság végzésében és a választási bizottság határozataiban megállapított tényállás és az indítványozó előadása alapján – a következőképpen foglalhatók össze.
[4] Rakamaz Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 58/2019. (X. 14.) számú határozatával megállapította, hogy Rakamaz városban a polgármester-választás eredményes volt, és megnevezte a megválasztott polgármestert.
[5] A határozattal szemben az indítványozó fellebbezést terjesztett elő, amelyben a választási eredmény megsemmisítését kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban írt alapelvek sérelmére hivatkozással. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 97/2019. (X. 18.) számú határozatával az indítványozó fellebbezését érintettség hiányában érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[6] A TVB határozatával szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjában írt jogszabálysértésre hivatkozással. A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.474/2019/2. számú végzésével a TVB határozatát megváltoztatta, tekintettel arra, hogy a fellebbezés érintettség hiányában történt érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nem volt helye, és a HVB határozatát helybenhagyta.
[7] Az ítélőtábla végzésében rögzítette, hogy az indítványozó érintettsége már a fellebbezés előterjesztésekor sem volt kétséges. Az indítványozó fellebbezésével kapcsolatban az ítélőtábla megállapította, hogy az csak a szavazólapok hiánya esetében tartalmaz olyan jogszabálysértésre való utalást, amely a fellebbezéssel indult eljárásban értékelendő a Ve. szerint. Így az ítélőtábla érdemben csak ezzel kapcsolatban foglalt állást, és megállapította, hogy az előfordult szavazólaphiány a választási alapelvek sérelmét nem valósította meg.
[8] Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, és alkotmányjogi panaszában a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.474/2019/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert ellentétesnek tartja Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésével, XXIII. cikk (8) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseivel.
[9] Álláspontja szerint a TVB megsértette az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése, a XXIV. cikk (1) bekezdése, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdései szerinti alkotmányos jogait azzal, hogy a fellebbezési kérelmét jogszerűtlenül utasította el.
[10] Ugyancsak sérti az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdését, a XXIV. cikk (1) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit, hogy az indítványozó álláspontja szerint az ítélőtábla jogszabálysértő módon és helytelen indokolással hozta meg a végzését. Az indítványozó kiemelte, hogy az előbbi alaptörvényi rendelkezések sérelmét jelenti, hogy az ítélőtábla nem értékelte az általa hivatkozott valamennyi tényt, nem indokolta megfelelően vagy nem megfelelő jogszabályi hivatkozással indokolta az értékelés elmaradását, a rendelkezésre álló tényeket nem egyenként és összességében értékelte.
[11] Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésének sérelmével kapcsolatban önálló, értékelhető indokolást nem terjesztett elő az indítványozó.
[12] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt befogadhatósági feltételeknek.
[13] A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A (2) bekezdés kimondja, hogy az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.
[14] Az indítványozó határidőben megküldött alkotmányjogi panaszában megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörét és az indítványozó jogosultságát megalapozó törvényi rendelkezést, az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezéseit [IX. cikk (3) bekezdése, XXIII. cikk (8) bekezdése, XXIV. cikk (1) bekezdése, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése], a támadott bírói döntést, a Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.474/2019/2. számú végzését, továbbá az alaptörvény-ellenességre vonatkozó okfejtést, valamint kifejezett kérelmet a bírói döntés megsemmisítésére. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, valamint jogosultsága és érintettsége egyértelmű, mivel saját egyedi ügyével összefüggésben terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.
[15] Az indítványban kifejtett indokolás teljes egészében az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerint tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét fogalmazza meg. Így az indítvány nem tartalmaz indokolást az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdésével, XXIII. cikk (8) bekezdésével, a XXIV. cikk (1) bekezdésével, valamint a XXVIII. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint pedig az indokolás hiánya {lásd pl.: 3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]; 3245/2016. (XI. 28.) AB végzés, Indokolás [10], [13]} az ügy érdemi elbírálásának akadálya.
[16] 3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így fennállásukat az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
[17] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmével kapcsolatban az Alkotmánybíróság hangsúlyozza azt a következetes gyakorlatát, hogy az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján az ítéleteknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálata során van jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére, azonban nincs hatásköre a rendes bíróságok jogalkalmazásának felülbírálatára {3212/2015. (XI. 10.) AB határozat, Indokolás [11]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában „a tisztességes eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket.” {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}
[18] Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme körében arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla nem adta kellő indokát annak, hogy az indítványozó érveit hogyan értékelte, illetve miért nem értékelte azokat. E hivatkozás kapcsán az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a támadott végzés indokolásának jó része ezzel kapcsolatban tartalmaz okfejtést (elsőként az indítványozó érintettségéről, majd az indítványozó érvei alapján a választási eredmény elleni jogorvoslatról, végül a szavazólaphiányról).
[19] Egyebekben pedig az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy gyakorlata szerint „[a] bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása. A jogszabályok végső soron és kötelező erővel történő értelmezése egyébiránt a bíróságok feladata.” {30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}
[20] Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a XXVIII. cikk (1) bekezdésének állított sérelme vonatkozásában nem veti fel a támadott bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem, ennek megfelelően az alkotmányjogi panasz e vonatkozásban nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek.
[21] Fentiekre figyelemmel az indítvány nem tartalmaz olyan érvet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését.
[22] A fentiek alapján az alkotmányjogi panasz nem felel meg részben az Abtv. 27. §-ában, részben az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételeknek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
Dr. Balsai István s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Horváth Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |