English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00155/2021
Első irat érkezett: 01/28/2021
.
Az ügy tárgya: A Győri Törvényszék 4.Bf.116/2020/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (büntetőügy; sikkasztás; pótmagánvád)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/31/2021
.
Előadó alkotmánybíró: Czine Ágnes Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Győri Járásbíróság 3.361/2018/49. számú ítélete és a Győri Törvényszék 4.Bf.16/2020/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó néhai édesapja a tulajdonában álló szántó értékesítéséből származó összeget unokájára bízta, hogy segítségére legyen a pénz kezelésében. A gondozásra szoruló édesapa ápolására az indítványozó az apa nyugdíját és a földpénzt kívánta felhasználni, azonban ahhoz nem jutott hozzá; gyanúja szerint az unoka az összeget sajátként kezelve elsikkasztotta. Az indítványozó ezért sikkasztás bűntette miatt feljelentést tett, a nyomozást a nyomozóhatóság két alkalommal is megszüntette. Az indítványozó a megszüntető határozat ellen panaszt jelentett be, panaszát a főügyészség elutasította arra hivatkozva, hogy a kérdéses összeg ügyvédi letétbe került, így a jogtalan elsajátítás vagy sajátként rendelkezés kizárt. Az indítványozó pótmagánvádat nyújtott be, az elsőfokú bíróság a vádlottakat a sikkasztás miatt emelt vád alól felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a büntetőeljárásban a szakértők kirendelése, meghallgatása, a szakértői vélemények értékelése aggályos volt, az általa indítványozott tanúk meghallgatását és általában bizonyítási indítványait a bíróságok elutasították, ami a tisztességes eljáráshoz való alapjoga sérelméhez vezetett..
.
Támadott jogi aktus:
    A Győri Járásbíróság 3.361/2018/49. számú ítélete és a Győri Törvényszék 4.Bf.16/2020/7. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XXVIII. cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_155_2_2021_Indkieg_egys.szerk_anonim.pdfIV_155_2_2021_Indkieg_egys.szerk_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3455/2021. (XI. 3.) AB végzés
    .
    A döntés kelte: Budapest, 10/19/2021
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2021.10.19 9:00:00 1. öttagú tanács
    .

    .
    A döntés szövege (pdf):
    3455_2021 AB végzés.pdf3455_2021 AB végzés.pdf
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.116/2020/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Deák Andrea ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdés alapján a Győri Járásbíróság B.361/2018/49. számú ítélete, a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.116/2020/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
      [2] Az indítványozó pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be két terhelt ellen. A Győri Járásbíróság 2020. január 15-én kelt B.361/2018/49. számú ítéletében az I. rendű terheltet az ellene a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 372. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette, valamint a II. rendű terheltet az ellene a Btk. 372. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
      [3] A Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 2020. október 15-én jogerős 4.Bf.116/2020/7. számú végzésével az elsőfokú ítéletet mindkét terhelt tekintetében helybenhagyta.
      [4] Az indítványozó jogi képviselője útján az első fokon eljáró bíróságnál elektronikus úton 2020. december 11-én az Abtv. 27. § (1) bekezdés alapján alkotmányjogi panaszt nyújtott be, majd 2021. március 17-én az Alkotmánybírósághoz érkezett beadványában indítványát kiegészítette. Az alkotmányjogi panaszban a Győri Járásbíróság B.361/2018/49. számú ítélete, valamint a Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.116/2020/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésben foglalt jogainak sérelme miatt.

      [5] 2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára vonatkozó kritériumoknak.
      [6] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése értelmében az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani az ügyben első fokon eljáró bírósághoz címezve. Az indítványozó jogi képviselője a Győri Törvényszék támadott végzését 2020. október 28-án vette át és az Abtv. 27. § (1) bekezdés szerinti panaszt 2020. december 11-én – határidőben – nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz.
      [7] A panasz részben eleget tesz az Abtv. 52. § (1), illetve (1b) bekezdésében foglalt, a határozott kérelemre vonatkozó követelményeknek. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [az Abtv. 27. § (1) bekezdés], a támadott bírósági határozatok megjelölését (Győri Járásbíróság B.361/2018/49. számú ítélete, Győri Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.116/2020/7. számú végzése), az Alaptörvény sérülni vélt rendelkezését [az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés], valamint indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az indítvány kifejezett kérelmet tartalmaz továbbá abban a tekintetben, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a támadott bírósági határozatok alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.
      [8] Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Az indítványozó az alkotmányjogi panasznak alapul szolgáló büntető ügyben pótmagánvádló volt, így az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint érintettnek tekinthető {legutóbb pl. 3127/2019. (VI. 5.) AB határozat, Indokolás [21]; 3245/2018. (VII. 1.) AB határozat, Indokolás [14]}. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket kimerítette.
      [9] A panasz részben nem tesz eleget a befogadhatóság követelményeinek, mert az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás vonatkozásában fogalmazza meg a tisztességes eljárás követelményét, tehát a panasszal támadott bírósági határozatok és ezen alaptörvényi rendelkezés között nincs alkotmányjogi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ennek következtében a panasznak ez az eleme érdemben nem vizsgálható {például: 3179/2013. (X. 9.) AB végzés, Indokolás [6]; 3122/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [12] és 3124/2017. (V. 30.) AB végzés, Indokolás [13]}.

      [10] 3. Az Abtv. 29. §-a alapján az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának további feltétele, hogy az a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}. A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
      [11] Az indítványozó szerint a támadott bírósági határozat az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésbe ütközik. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok nem voltak pártatlanok, mivel a pótmagánvádló bizonyítási indítványainak (igazságügyi szakértő kirendelésére, valamint a sértett egyes tanúinak kihallgatására vonatkozó indítványok) nem adtak helyt és erre vonatkozó döntéseiket nem indokolták megfelelően.
      [12] Az Alkotmánybíróság utal következetes gyakorlatára, amely szerint az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdésének értelmében az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírói döntéseket az alkotmányosság szempontjából ellenőrizheti, vagyis jogköre a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vizsgálatára és kiküszöbölésére korlátozódik, ezért a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének és értékelésének, illetve a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára nem rendelkezik hatáskörrel {elsőként lásd: 3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]; ezt követően megerősítette például: 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]; 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]}. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésből levezetett bírói indokolási kötelezettséggel kapcsolatban rögzítette, hogy abból nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {30/2014. (IX. 30.) AB határozatban, Indokolás [89]}.
      [13] Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a bizonyítékok bírói értékelését (igazságügyi szakértő kirendelésére, valamint a sértett egyes tanúinak kihallgatására vonatkozó indítványok elutasítását) és az ennek alapján megállapított tényállást, valamint annak indokolását kifogásolja. Az alkotmányjogi panaszban törvényességi és nem alkotmányossági jellegű kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket a büntetőeljárásban igénybe vett jogorvoslati eljárás során már felvetett, és amelyet a bíróságok már megvizsgáltak. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban nem jelöl meg olyan tényt vagy körülményt, amely az alaptörvény-ellenesség kételyét felvetné vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést alapozna meg.

      [14] 4. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság – az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Juhász Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Czine Ágnes
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Juhász Imre
          alkotmánybíró
          .
          Dr. Horváth Attila
          alkotmánybíró

          Dr. Sulyok Tamás
          alkotmánybíró
          .

          .
          English:
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          01/28/2021
          Subject of the case:
          .
          Constitutional complaint against the ruling No. 4.Bf.116/2020/7 of the Győr Regional Court (criminal case; embezzlement; supplementary private prosecution)
          Number of the Decision:
          .
          3455/2021. (XI. 3.)
          Date of the decision:
          .
          10/19/2021
          .
          .