Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01382/2014
Első irat érkezett: 08/11/2014
.
Az ügy tárgya: a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.24.300/2013/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (ági öröklés)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 10/13/2014
.
Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.24.300/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az eljáró közjegyző az elhunyt hagytékát ideiglenes hatályú hagytékátadó végzéssel - végrendelet és törvényes örökös hiányában - a Magyar Államnak adta át. Egyben felhívta az indítványozót, hogy öröklési igényét peres úton érvényesítheti. A megadott határidőig keresetet nem terjesztett elő az indítványozó, ezért a közjegyző az ideiglenes hatályú hagytékátadó végzést teljes hatályúvá minősítette.
Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Törvényszék végzésében helybenhagyta a közjegyző végzését.
Az indítványozó álláspontja szerint a közjegyző eljárása és a Törvényszék végzése sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz és örökléshez való jogát, valamint a XXVIII. cikkben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.24.300/2013/2. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (1) bekezdés
I. cikk (2) bekezdés
I. cikk (3) bekezdés
II. cikk
VI. cikk (1) bekezdés
XIII. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (1) bekezdés
XXIV. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
26. cikk (1) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1382_2_2014_ind_kieg_anonim.pdfIV_1382_2_2014_ind_kieg_anonim.pdfIV_1382_0_2014_inditvany_anonim.pdfIV_1382_0_2014_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3320/2014. (XI. 28.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/3089
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban); öröklési rend
    .
    A határozat kelte: Budapest, 11/24/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.11.24 13:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.24.300/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó jogi képviselője útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Budapest Környéki Törvényszék 3.Pkf.24.300/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés az Alaptörvény alábbi rendelkezéseit sérti:
      – az I. cikk alapvető jogok védelmére vonatkozó szabályait;
      – a II. cikkben rögzített emberi méltósághoz való jogot;
      – a VI. cikk (1) bekezdése által meghatározott, a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot;
      – a XIII. cikk (1) bekezdése által védett tulajdonhoz való jogot;
      – a XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, valamint a (2) bekezdés szerint a hatóságok által jogellenesen okozott kár megtérítése iránti jogot;
      – a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése által biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot, továbbá
      – a 26. cikkben írt, a bírák törvénynek való alárendeltségét kimondó alaptörvényi rendelkezést.
      [2] Hiánypótlásra történő főtitkári felszólítást követően előterjesztett beadványában hivatkozik még az indítványozó az Alaptörvény 28. cikkére is, amely szerint a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezniük.

      [3] 2. A hiánypótlásra történő felszólítás után előterjesztett, kiegészített indítvány és a mellékelt bírósági határozat alapján az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapította meg.
      [4] Az örökhagyó 2011. szeptember 2. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül hunyt el, leszármazói nem voltak, felmenői már korábban meghaltak. Az indítványozó és nagybátyja a hagyatéki eljárásban öröklési igényt jelentettek be arra hivatkozva, hogy ők az örökhagyó nagyszülője testvérének leszármazói, így az elhunyt legközelebbi élő rokonai, továbbá öröklési igényük megalapozásaként bejelentették, hogy a hagyatékba tartozó ingatlanok az örökhagyó ági vagyonába tartoznak.
      [5] Az eljárt közjegyző – az öröklési jogi vitára figyelemmel – a hagyatékot ideiglenes hatállyal a Magyar Állam részére adta át, egyúttal felhívta az öröklési igényt bejelentő indítványozót és nagybátyját, hogy igényüket polgári peres úton érvényesíthetik, igényük érvényesítését pedig a megadott határidőn belül igazolják. Az érdekeltek igényük érvényesítése érdekében a megadott határidőben keresetet nem nyújtottak be, így a közjegyző megállapította, hogy az ideiglenes hatályú hagyatékátadás teljes hatályúvá vált.
      [6] A teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel szemben az indítványozó fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte a végzés méltányosságból történő megváltoztatását, és a hagyaték részére történő átadását. Hivatkozott arra, hogy a 2014. március 15-től hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az eddigi parentéláris öröklés rendjét azzal tartja fenn, hogy az oldalági törvényes öröklést a dédszülői leszármazókra is kiterjeszti, így az új törvény szerint már lehetősége lenne az öröklésre.
      [7] A Budapest Környéki Törvényszék támadott végzése a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzését helyben hagyta.

      [8] 3. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy álláspontja szerint a közjegyző eljárása során indokolás nélkül mellőzte annak érdemi vizsgálatát, hogy ő és édesapja (az indítvány előzőleg az indítványozó nagybátyjáról, itt viszont édesapjáról beszél), akiket a közjegyző formálisan örökösnek tekint és nevez végzéseiben és jegyzőkönyveiben, igazolta oldalági rokonsági kapcsolatát az örökhagyóval, és ugyanígy nem vizsgálta azt sem, hogy a hagyaték tárgyát képező ingatlanok az örökhagyó ági vagyonába tartoznak-e. Az eljárt közjegyző elmulasztotta annak megállapítását, hogy az ingatlanok mint az örökhagyó ági vagyonába tartozó vagyontárgyak nem esnek egy tekintet alá az örökhagyó egyéb vagyonával, hanem az ági öröklés rendje szerint visszaháramlanak azon családi ágra, amelyről azokat az örökhagyó származtatta. Nézete szerint nem kisebbítheti az eljárt közjegyző mulasztását az a körülmény sem, hogy bírósági útra kívánta terelni az öröklési igényt. Mulasztásával indokolatlanul akadályozta az indítványozót és édesapját abban, hogy az Alaptörvényben meghatározott tulajdonhoz és örökléshez való jogát gyakorolja.
      [9] Az indítványozó álláspontja szerint tehát a Törvényszéknek „a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzését helyben hagyó, támadott végzése az ügy érdemére kihatóan az Alaptörvénybe ütköző, illetve jogszabálysértő, mivel eljárása során nem tett eleget tényállás felderítési, valamint a bizonyítás körében az ügy összes körülményének vizsgálata iránti kötelezettségének, ezzel az Alaptörvénybe ütközően megsértette a panaszos tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, szembehelyezkedve az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely rögzíti, hogy a bírák a törvénynek alárendelve végzik tevékenységüket.”
      [10] Az indítványozó nézete szerint a Törvényszék egyúttal megakadályozta azt is, hogy a panaszos gyakorolhassa az őt megillető jogorvoslathoz való jogát azáltal, hogy szentesítette az eljárt közjegyző jogszabálysértő eljárását, ezzel indokolatlanul és megalapozatlanul elzárta a teljes hatályú hagyatékátadó végzés tényleges, érdemi felülvizsgálatának lehetőségétől.

      [11] 4. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság formai feltételeinek megfelel. A bírósági végzést az indítványozó 2014. június 5-én vette át, az alkotmányjogi panasz pedig 2014. június 25-én érkezett a Budapest Környéki Törvényszékre.

      [12] 5. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság tanácsa mérlegelési jogkörben vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. § szerinti feltételeket.
      [13] Az Abtv. 27. §-ában meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az alkotmányjogi panasszal támadott végzést az eljáró Törvényszék az indítványozó fellebbezése alapján hozta meg. A panasz az Abtv. 27. § b) pontjában foglaltaknak is eleget tesz: a támadott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

      [14] 6. Az alkotmányjogi panasz az Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt feltételeknek csak részben felel meg. Az Abtv. 52. § (1) bekezdése szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia, az (1b) bekezdés e) pontja szerint pedig a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével.

      [15] 7. Az adott ügyben az alkotmányjogi panasszal támadott végzés a hagyatéki ügyben eljárt közjegyző hagyatékátadó végzése elleni fellebbezés alapján született. A hagyatéki eljárás során a közjegyző az örökhagyó hagyatékát az ügyben alkalmazandó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 599. § (3) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal a Magyar Állam részére adta át, az öröklési igényt érvényesítő indítványozót és társát pedig polgári peres eljárásra utasította. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 114. §-a szerint a hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani. A per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával, vagy más hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell. A Hetv. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik, ha a hagyatéki per megindítását a jogosult nem igazolja. A fellebbezés a közjegyző azon végzése ellen irányult, amely a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását állapította meg.
      [16] Az indítvány által támadott végzésből megállapíthatóan fellebbezésében az indítványozó a közjegyző végzésének méltányosságból történő megváltoztatását, és a hagyaték részére történő átadását kérte. Hivatkozott arra, hogy 2014. március 15-től hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az addigi parentéláris öröklés rendjét azzal a változtatással tartja fenn, hogy az oldalági törvényes öröklést a dédszülői leszármazókra is kiterjeszti, így az új törvény szerint már lehetősége lenne az öröklésre.
      [17] A támadott végzés megállapította, hogy a peres eljárás megindításának hiányában a közjegyző megalapozottan állapította meg az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását, és ezért az ezt megállapító közjegyzői végzést hatályában fenntartotta. Kiemelte, hogy a Ptk. öröklési jogi rendelkezéseit csak a hatályba lépését követően megnyílt hagyatékok tekintetében kell alkalmazni, valamint azt, hogy a fellebbezéssel érintett körben nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné az alkalmazott jogszabályoktól való, méltányosságból történő eltérést.
      [18] Az indítvány által támadott végzésben – és az alapjául szolgáló fellebbezésben – sem az eljáró bíróság, sem pedig a fellebbezést benyújtó indítványozó nem ejt szót az alkotmányjogi panaszban részletezett ági öröklés lehetőségéről vagy indokairól. Ugyanakkor azonban az alkotmányjogi panasz sem tesz említést arról, hogy az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés a perindítás elmulasztása folytán vált végleges hatályúvá.

      [19] 8. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panaszban előterjesztett tényálláshoz kapcsolódó, állított alapjogi sérelmek nem állnak kapcsolatban a támadott bírói döntés tartalmával, vagyis az alkotmányjogi panasz tartalma és a felsorolt (hivatkozott) alaptörvényi rendelkezések között össze­függés nem állapítható meg. A közvetlen összefüggés hiánya így nem teszi lehetővé az indítványban megjelölt alaptörvényi sérelmek és az alkotmányjogi panasszal támadott végzés érdemi vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány által hivatkozott alaptörvényi rendelkezések és a támadott bírói döntés közötti összefüggés hiánya az indítvány befogadásának tartalmi akadályát jelenti {3130/2013. (VI. 24.) AB végzés, Indokolás [17], 3151/2014. (V. 9.) AB végzés, Indokolás [19]}.

      [20] 9. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerinti tanácsban eljárva dönt az alkotmányjog panasz befogadásáról, amikor is mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit.
      [21] Az előző pontban foglaltakra tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 52. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, és az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjában foglalt követelmények hiánya miatt az Abtv. 56. § (2)–(3) bekezdése, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/11/2014
          .
          Number of the Decision:
          .
          3320/2014. (XI. 28.)
          Date of the decision:
          .
          11/24/2014
          .
          .