A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 24/A. § (1) és (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó Becze Viktor az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése alapján 2016. december 30-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, és kérte a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 24/A. § (1) és (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének a megállapítását és a megsemmisítését.
[2] Az indítványozót a Kiskunhalasi Járásbíróság 2015. december 8-án kelt 9.B.474/2013/153. számú ítéletében bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 367. § (1) bekezdés] és ezért 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.
[3] Az indítványozó az elsőfokú bírósági eljárásban több kizárási indítványt terjesztett elő a Kecskeméti Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Szegedi Törvényszék, a Gyulai Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla büntető ügyszakos bíráinak – beleértve a Szegedi Ítélőtábla elnökét is – a kizárása céljából. A kizárási indítványokról a Kúria 2016. október 19-én kelt, Bkk.II.1604/2016/3. számú végzésében döntött és a Kecskeméti Törvényszéket az ügyből kizárta, de a Gyulai Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla kizárását megtagadta. A Kúria a másodfokú eljárásra a Gyulai Törvényszéket jelölte ki és egyben tájékoztatta az indítványozót arról, hogy a végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, de a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.
[4] A másodfokú eljárásban az indítványozó a Gyulai Törvényszék tanácselnöke, valamint a Törvényszék elnöke és elnökhelyettese, továbbá a Szegedi Ítélőtábla bírái ellen újabb kizárási indítványokat nyújtott be. A Kúria Bkk.III.316/2017/3. számú 2017. június 28-án kelt végzésében megtagadta a Gyulai Törvényszék és a Szegedi Ítélőtábla kizárását az eljárásból és egyben kizárta a végzés elleni fellebbezés lehetőségét.
[5] Időközben a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 2017. február 1-jén jogerőre emelkedett 9.Bf.389/2016/52. számú ítéletével a Kiskunhalasi Járásbíróság 9.B.474/2013/153. számú ítéletét helybenhagyta a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejének kivételével, amelynek időtartamát 4 évre felemelte. Az indítványozó a jogerős bírósági ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
[6] A Kúria tájékoztatása szerint a felülvizsgálati eljárás Bfv.III.321/2017. számon jelenleg is folyamatban van.
[7] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Be. 24/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak ellen nyújtotta be.
[8] A Be. 24/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint abban az esetben, ha a bíróság azért nem járhat el, mert – a Kúriát kivéve – az elnökével vagy az elnökhelyettesével szemben abszolút kizárási ok [Be. 21. § (1) bekezdés a)–c) pont] merült fel, vagy a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, akkor a kizárásról a másodfokú bíróság határoz. Ha a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróságra – vagy arra is – vonatkozik, akkor arról a harmadfokú bíróság dönt. Ha a harmadfokú bíróságra – vagy arra is – vonatkozik a kizárási bejelentés, akkor a kizárásról a Kúria határoz. A Be. 24/A. § (2) bekezdésének első mondata szerint a bíróság a kizárásról tanácsülésen dönt.
[9] Az indítványozó álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésébe ütközik ez a szabályozás. Abban az esetben ugyanis, ha a kizárási bejelentés ügyében a Kúria jár el, akkor nincs magasabb fokú bíróság, amelyhez fordulhat, továbbá csak a kizárást megtagadó határozat ellen van helye jogorvoslatnak, a helyt adó döntés ellen nincs. Véleménye szerint a kizárás iránti kérelmek pártatlan elbírálása ebben a szabályozási konstrukcióban nem biztosított. A tanácsülésen történő elbírálás pedig nem kontradiktórius jellegű, a tanúk meghallgatását nem teszi lehetővé, így nem jelent tényleges jogorvoslatot.
[10] Az Alkotmánybíróság felhívására 2017. január 14-én benyújtott kiegészítő beadványában lényegében az alkotmányjogi panaszban foglalt indokait részletesebben megismételte.
[11] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében előírtak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért tanácsban eljárva mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 26 § (1) bekezdésében foglalt befogadhatósági feltételeknek.
[12] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint azonban a jogorvoslati lehetőség kimerítéséből, vagy a jogorvoslat kizártságából az is következik, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele az ügy jogerős lezárása, vagyis az, hogy a bíróság az ügyet érdemben, további jogorvoslattal nem támadható módon fejezze be {3246/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [16]}. Az Alkotmánybíróság az indítvány vizsgálata során észlelte, hogy az indítványozó a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 9.Bf.389/2016/52. számú jogerős ítéletét a Kúria előtt felülvizsgálati kérelemmel támadta meg. A Kúria tájékoztatása szerint a felülvizsgálati eljárás Bfv.III.321/2017. számon jelenleg is folyamatban van.
[13] Az Ügyrend 32. § (3) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el. Ebben az esetben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható {3255/2016. (XII. 6.) AB végzés, Indokolás [6], 3189/2016. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [4]–[6]}.
[14] Tekintettel arra, hogy az érdemi ügy miatt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás során hozott döntés kihatással lehet az indítványozó által támadott – az eljáró bíróságok kizárására vonatkozó – jogszabályi rendelkezések alkalmazására, így az Alkotmánybíróság kizárólag a büntetőeljárás érdemi és további jogorvoslattal nem támadható módon történő befejezése után tudja az alkotmányjogi panaszban foglaltakat megvizsgálni.
[15] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Kúria döntését követően – az Abtv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az alkotmányjogi panasz indítvány előterjesztésének lehetősége továbbra is nyitva áll [Ügyrend 32. § (4) bekezdés].
[16] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 32. § (3) bekezdése alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (3) bekezdésében előírtakra is, az indítványt visszautasította.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Balsai István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Czine Ágnes s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró |
. |