Hungarian
Ügyszám:
.
III/02095/2016
Első irat érkezett: 12/23/2016
.
Az ügy tárgya: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése elleni bírói kezdeményezés (kormánytisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése)
.
Eljárás típusa: Bírói kezdeményezés (egyedi normakontroll eljárás)
.
Indítványozók típusa:bíró
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 01/11/2017
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó bíró - az Abtv. 25. §-a alapján, az eljárás felfüggesztése mellett - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése vonatkozásában alkalmazási tilalom megállapítását kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, az előtte folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett.
Az indítványozó rámutat, hogy az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a jelen ügyben támadott jogszabályi rendelkezést, és ebből következően a megsemmisített rendelkezés 2016. január 30-tól hatálytalan.
Az indítványozó álláspontja szerint a perbeli felperes kormánytisztviselő jogviszonya 2011. október 19. napjával szűnt meg, tehát azt megelőzően, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság határozata folytán hatályát vesztette volna. A Budapest Környéki Törvényszék közbenső ítéletében megállapította a felperes kormánytisztviselői jogviszonyának jogellenes megszüntetését, a jogellenesség jogkövetkezményei, illetve a követelés összege tekintetében az indítványozó bírónak kell határozatot hoznia.
Az indítványozó álláspontja szerint miután az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályi rendelkezést nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg, így azt a jelen perbeli igények elbírálásakor irányadónak kellene tekinteni, ez azonban ellentétes a jogbiztonság követelményével, ezért kéri az alkalmazása kizárását..
.
Támadott jogi aktus:
    a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B) cikk (1) bekezdés
.
Anonimizált indítvány (pdf):
III_2095_0_2016_indítvány_anonim.pdfIII_2095_0_2016_indítvány_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3067/2017. (IV. 4.) AB határozat
    .
    Az ABH 2017 tárgymutatója: alkalmazási tilalom bírói kezdeményezések esetén; jogbiztonság mint visszaható hatályú jogalkotás tilalma
    .
    A határozat kelte: Budapest, 03/28/2017
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    .
    Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
    B) cikk (1) bekezdés
    .
    Összefoglaló a döntésről:
    Összefoglaló a döntésről:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa március 28-án megállapította, hogy a közszolgálati
    tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát
    vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló
    2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Közigazgatási és
    Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő konkrét ügyben nem alkalmazható. Az
    indítványozó bíró közvetlen előzményként az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.)
    AB határozatára hivatkozott, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy
    a Tv. 3. § (5) bekezdése a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú
    jogalkotás tilalmába ütközik, és megsemmisítette azt. A határozatban a testület
    arról is rendelkezett, hogy a hatályát vesztő rendelkezés az Alkotmánybíróság
    eljárásául szolgáló egyedi ügyekben nem alkalmazható. Az érintett indítványozók
    valódi alapjogi védelmét nem a megsemmisítés, hanem az alkalmazási tilalom
    kimondása eredményezte. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján, ha a
    bírónak olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét
    az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, kezdeményezheti az
    Alkotmánybíróságnál az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
    Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megalapozottnak találta a bírói
    kezdeményezést. A testület megállapította, hogy a munkáltatói intézkedés és a
    kereset benyújtása is a Tv. 3. § (5) bekezdése hatályba lépése előtt történt,
    így rendelkezés alkalmazásával megvalósulna a hátrányos tartalmú,
    visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály alkalmazás, mely
    alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne.
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2017.03.28 10:00:00 3. öttagú tanács
    .

    .
    A határozat szövege (pdf):
    3067_2017 AB határozat.pdf3067_2017 AB határozat.pdf
    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
      h a t á r o z a t o t:

      Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 3. § (5) bekezdése a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 8.M.285/2016. számú ügyben nem alkalmazható.
      I n d o k o l á s
      I.

      [1] 1. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája a magánszemély felperes által (a továbbiakban: felperes) a Pest Megyei Kormányhivatal alperes (a továbbiakban: alperes) ellen közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított, és 8.M.285/2016. számon folyamatban lévő per vonatkozásában – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 25. §-a alapján – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett bírói kezdeményezéssel fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. § (5) bekezdésének az adott ügyben történő alkalmazásának kizárását kérte.

      [2] 2. Az indítványozó bíró a bírói kezdeményezés közvetlen előzményeként az Alkotmánybíróság 1/2016. (I. 29.) AB határozatára hivatkozott (a továbbiakban: Abh.), melyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Tv. 3. § (5) bekezdése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe (a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába) ütközik, és megsemmisítette azt. Az egyesített indítványok alapján meghozott határozat további jogkövetkezményeként az Abh. arról is rendelkezett, hogy a közzétételét követő napon hatályát vesztő törvényi rendelkezés az Alkotmánybíróság eljárásául szolgáló egyedi ügyekben, így a két bírói kezdeményezésben, továbbá az alkotmányjogi panaszban nem alkalmazható. Tekintettel arra, hogy az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását. Az indítványozó bíró az előtte 8.M.285/2016. számon folyamatban lévő ügyben a Tv. 3. § (5) bekezdése alkalmazásának kizárását kezdeményezte.

      [3] 3. A perbeli ügyben az alperesi munkáltató a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 8. § (1) bekezdés c) pontja alapján – 2011. október 19-én kelt intézkedésével – felmentéssel megszüntette. A felmentés indokolása szerint átszervezés következtében a felperes munkaköre feleslegessé vált. Ezen intézkedést sérelmezve a felperes 2011. november 15-én terjesztett elő keresetet a felmentés jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
      [4] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.1517/2011/16. számú ítéletével a keresetet döntő többségében elutasította, mely döntést a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 8.Mf.21.802/2013/4. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította.
      [5] A megismételt eljárásban a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.M.245/2014/31. számú ítéletével a keresetet ismételten elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljáró Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a 8.Mf.20.476/2015/8. számon meghozott közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát. A közbenső ítélet határozott arról is, hogy a követelés összegére nézve az elsőfokú bíróságnak a tárgyalást folytatnia kell és ebben a körben határozatot kell hoznia.
      [6] Az indítványozó bíró a – közbenső ítélettel megállapított – jogellenesen megszüntetett kormánytisztviselői jogviszony jogkövetkezményei tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztett elő bírói kezdeményezést az Alkotmánybírósághoz.

      [7] 4. Az indítványozó bíró észlelte, hogy az Alkotmánybíróság az Abh.-val megsemmisítette a Tv. 3. § (5) bekezdését, mert az a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközött. Az indítványozó előadta, hogy a Tv. 3. § (5) bekezdése akként rendelkezett, hogy a Kttv. 193. és 194. §-át a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell. A bírói kezdeményezés ismerteti, hogy az előtte a jogellenesség következményeinek megállapítása tárgyában folyamatban lévő perben, a jogellenes felmentésre alapított anyagi igények elbírálásakor olyan jogszabályi rendelkezést kellene alkalmaznia, amelyet az Alkotmánybíróság az Abh.-ban alaptörvény-ellenesnek minősített. Az indítványozó bíró kifejti, hogy az előtte folyamatban lévő perben a Tv. 3. § (5) bekezdésének alkalmazásával a felperes hátrányosabb helyzetbe kerülne a jogviszony megszüntetésekor, illetve a kereset benyújtásakor érvényesíthető jogkövetkezményekhez képest.
      II.

      [8] 1. Az Alaptörvénynek az indítvánnyal érintett rendelkezése:

      „B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”

      [9] 2. A Tv.-nek az indítvány által támadott, az alkalmazási tilalommal érintett rendelkezése:

      „3. § (5) A Kttv. 193. és 194. §-át a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell.”
      III.

      [10] A bírói kezdeményezés megalapozott.

      [11] 1. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a bírói kezdeményezés megfelel az Alaptörvényben, illetve az Abtv.-ben előírt formai és tartalmi feltételeknek, érdemi elbírálásra alkalmas.

      [12] 2. Az Alkotmánybíróság nélkülözhetetlennek tartja felidézni az Abh. – jelen ügy szempontjából – releváns megállapításait és az ügy sarokpontjait. Hangsúlyozza az Alkotmánybíróság, hogy az Abh. meghozatala során egyesített ügyekben hozott döntést: az Abtv. 58. § (2) bekezdése és az Ügyrend 34. § (1) bekezdése alapján két bírói kezdeményezést és egy alkotmányjogi panaszt egyesített és bírált el érdemben. Az Abh. megállapította, hogy a Tv. 3. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenes, azt ex nunc hatállyal megsemmisítette, és mind a három eljárásban alkalmazási tilalmat rendelt el, azzal, hogy az indokolásban felhívta a figyelmet arra, hogy a sikeres alkotmányjogi panasz orvoslásának további eljárási eszközét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 360. § a) pontja alapján a Kúriának kell megállapítania.
      [13] Az egyesített ügyek érdemét illetően az Abh. megállapította, hogy „a Tv. 3. § (5) bekezdése hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást valósít meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe ütköző módon azáltal, hogy a folyamatban lévő perekben a munkavállalót megillető átalány-kártérítés megítélhető legnagyobb összegét harminchatról huszonnégy havira csökkentette” ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az alaptörvény-ellenesség megállapítása kapcsán elvi éllel mutatott rá az Alkotmánybíróság arra is, „hogy a jogalkotó nem magánfelek közötti peres ügyekbe avatkozott bele, hanem olyan közszolgálati, foglalkoztatási jogviszonyt érintő perekben csökkentette le a megítélhető átalány-kártérítés összegét, ahol szükségszerűen és végeredményében az állam a másik peres fél. Ezáltal nem csupán hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú szabályozást hozott létre, hanem a saját nézőpontjából kedvezőbb szabályozást teremtett meg folyamatban lévő perekben.” (Abh., Indokolás [61])

      [14] 2.1. Az Abtv. 45. § (1) bekezdése főszabályként rendelkezik arról, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályi rendelkezés, az erről szóló alkotmánybírósági határozat hivatalos lapban való közzétételét követő napon veszti hatályát és e naptól nem alkalmazható. Ettől a főszabálytól azonban az Alkotmánybíróság az Abtv. és a kialakult gyakorlat alapján is eltérhet. Ezen főszabály szerinti, ex nunc hatályú megsemmisítéstől való eltérést az Abh. meghozatala során sem az Alaptörvény védelme, sem a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményezők különösen fontos érdeke nem indokolta, ezt maguk az indítványozók sem kérték.
      [15] Az Abh.-val érintett indítványozók valódi alapjogi védelmét nem a megsemmisítés, hanem az alkalmazási tilalom kimondása eredményezte. Az Abtv. 45. § (2) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható. Ezért az Abh. rendelkező része az ex nunc hatályú megsemmisítés mellett mindhárom ügyre egyedi alkalmazási tilalmat állapított meg. A Tv. alaptörvény-ellenesnek ítélt 3. § (5) bekezdése a Kttv. 193. és 194. §-ának a folyamatban lévő perekben történő alkalmazását rendelte el. Azonban az Alkotmánybíróságnak az Abh. meghozatala során figyelemmel kellett lennie arra, hogy a Kttv. 193. és 194. §-a egy szabályösszesség, amelynek nem minden eleme valósítja meg szükségszerűen a visszamenőleges hatályú jogalkotáson túlmenően a hátrányos tartalmú visszamenőleges hatályú jogalkotást is. Ez utóbbi indokolta azt, hogy az Abh. nem általános alkalmazási tilalmat rendelt el, hanem az eljárására okot adó ügyekben rendelt el egyedi alkalmazási tilalmat.

      [16] 2.2. Az Abh. meghozatalát követően a Budapest Környéki Törvényszék bírói tanácsa hat, míg a Fővárosi Törvényszék két tanácsa is az előttük folyamatban lévő ügyekben is kezdeményezték az Alkotmánybíróság eljárását annak érdekében, hogy ezekben a peres eljárásokban a Tv. 3. § (5) bekezdésének alkalmazása kizárásra kerüljön. Az Alkotmánybíróság mind a nyolc bírói kezdeményezést érdemben vizsgálta, és – az ügyek egyesítésének mellőzésével – megállapította, hogy ezekben a folyamatban lévő ügyekben sem alkalmazható a Tv. 3. § (5) bekezdése [3131/2016. (VI. 29.) AB határozat; 3132/2016. (VI. 29.) AB határozat; 3133/2016. (VI. 29.) AB határozat; 3134/2016. (VI. 29.) AB határozat; 3135/2016. (VI. 29.) AB határozat; 3136/2016. (VI. 29.) AB határozat; 3267/2016. (XII. 20.) AB határozat; 3268/2016. (XII. 20.) AB határozat]. Ügyről-ügyre vizsgálva állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy a jogellenes munkáltatói intézkedések és a keresetlevelek benyújtása a Tv. 3. § (5) bekezdésének hatálybalépése előtt történtek, és döntött arról, hogy ez utóbbi alkalmazásával ezekben az ügyekben is megvalósult volna az alaptörvény-ellenes hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály-alkalmazás.

      [17] 3. Ebben a nyolc korábbi döntésében rámutatott az Alkotmánybíróság arra, hogy a bíró az elé tárt jogvitát alkotmányos jogszabály alapján köteles eldönteni, és amennyiben az alkalmazandó jog alkotmányellenességét észleli, köteles az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni. A bírói kezdeményezések alapján indult konkrét normakontroll eljárásokban az azonos ténybeli alapú, azonos jog alapján megítélendő ügyekben az Alkotmánybíróság megállapíthatja az általa alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály általános alkalmazási tilalmát. Hangsúlyozta az Alkotmánybíróság azonban azt is, hogy ha nem általános, hanem csak konkrét alkalmazási tilalmat rendel el egy adott ügyben, akkor később – újabb bírói kezdeményezés esetén – is lefolytatja a kizárólag alkalmazási tilalom elrendelése iránti bírói indítvánnyal kapcsolatos eljárást. Az Abtv. 25. §-a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során teszi lehetővé, hogy olyan jogszabály alkalmazásának kizárását kezdeményezze, amelynek az alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már korábban megállapította. Az újabb alkalmazási tilalmat akkor lehet elrendelni az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján, ha ez a jogbiztonságot és a törvény előtti egyenlőséget, vagyis a hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok bíróság előtti hasonló elbírálását szolgálja {3131/2016. (VI. 29.) AB határozat, Indokolás [16]}. Az Abh. meghozatala után indult nyolc bírói kezdeményezés során az Alkotmánybíróság mindezek alapján elrendelte a Tv. 3. § (5) bekezdésének alkalmazási tilalmát.

      [18] 4. Jelen bírói kezdeményezés kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy hasonlóan az Abh.-ban elbírált bírói kezdeményezésekhez, a munkáltatói intézkedés (2011. október 19.) és a kereset benyújtása (2011. november 15.) is a Tv. 3. § (5) bekezdése hatálybalépése előtt (2012. március 1.) történt, így a Tv. 3. § (5) bekezdésének alkalmazásával jelen ügyben is megvalósulna a hátrányos tartalmú, visszamenőleges hatályú jogalkotás miatti jogszabály alkalmazás, mely alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezne. Az Abh. alapjául szolgáló bírói kezdeményezésekkel hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok úgy nyerhetnek el hasonló elbírálást a rendes bíróság előtt, ha az Alkotmánybíróság az utóbb benyújtott bírói kezdeményezés alapján is kimondja az alaptörvény-ellenesnek minősített és megsemmisített jogszabály alkalmazásának tilalmát.

      [19] 5. A fentiekre tekintettel az Alaptörvény – B) cikk (1) bekezdése – védelmének érdekében az Alkotmánybíróság az Abtv. 45. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 8.M.285/2016. számú ügyben a jelen határozat rendelkező része szerinti alkalmazási tilalmat rendelt el.
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szabó Marcel s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          12/23/2016
          .
          Number of the Decision:
          .
          3067/2017. (IV. 4.)
          Date of the decision:
          .
          03/28/2017
          .
          .