A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.681/2019/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
[1] 1. A jogi képviselővel (Litresits Ügyvédi Iroda, képviseli: dr. Litresits András ügyvéd) eljáró Magyar Szocialista Párt indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a, illetőleg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, melyben a Győri Ítélőtábla Pk.I.25.681/2019/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz előzményei – a Győri Ítélőtábla és a területi választási bizottság által megállapított tényállás, valamint az indítvány alapján – a következőképpen foglalhatóak össze.
[3] A 2019. évi polgármester-választás eredményét Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: HVB) 206/2019. (X. 14.) számú határozatával akként állapította meg, hogy a legtöbb szavazatot Borkai Zsolt polgármester-jelölt kapta 19.312 szavazattal, a második Glázer Tímea 18.671 szavazatot ért el, a harmadik Kovács László 3.677 szavazatot, a negyedik Balla Jenő pedig 1.906 szavazatot szerzett.
[4] A határozat ellen Glázer Tímea polgármesterjelölt terjesztett elő fellebbezést, melyben a Ve. 241. § (2) bekezdés a) és b) pontjaira hivatkozással a szavazatok újraszámolása útján kérte a határozat megváltoztatását. Jogsértésként arra hivatkozott, hogy a szavazólapok érvényességének, illetőleg érvénytelenségének megállapítására a Ve. 193. §-ának megsértésével került sor, ezért kérte valamennyi szavazatszámláló bizottság első két helyezett jelöltre vonatkozó szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító döntésének vizsgálatát.
[5] A Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a szavazatok újraszámolását követően elfogadott 79/2019. (X. 21.) számú TVB határozatával a HVB határozatát részben megváltoztatta, és a Glázer Tímeára leadott szavazatok számát 18.661-re, a Kovács Lászlóra leadott szavazatok számát 3.699-re, a Balla Jenőre leadott szavazatok számát 1.898-ra, a Borkai Zsoltra leadott szavazatok számát pedig 19.305-re módosította. A TVB a HVB határozatát a polgármester-választás eredményét megállapító részében helybenhagyta.
[6] 1.2. A TVB határozata ellen az indítványozó mint jelölő szervezet nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a győri polgármester-választás eredményének megsemmisítését és a polgármester-választás megismétlését, másodlagosan pedig azt kérte, hogy a Győri Ítélőtábla a TVB határozatát a HVB határozatára is kiterjedően a szavazatok újraszámlálásával változtassa meg. Az indítványozó a Ve. 225. §-a alapján új tényként és új bizonyítékként arra hivatkozott, hogy Győr Megyei Jogú Város aljegyzőjének nyilatkozata szerint az egyes szavazókörökbe kiszállított szavazólapokról darabszám szerinti (tételes) átadás-átvételi nyilvántartás nem készült, a kiszállított szavazólapok mennyisége legfeljebb a csomagolódoboz oldalán elhelyezett lista alapján lett volna azonosítható, a kiszállításhoz használt dobozok azonban nem kerültek vissza a HVB-hez. Rámutatott arra, hogy téves az aljegyző azon álláspontja, mely szerint a szavazókörökbe kiszállított szavazólapokról lista vagy nyilvántartás készítése a jogszabály értelmében nem kötelező, és kiemelte, hogy választási iratok 2020. január 13. napját megelőzően nem semmisíthetőek meg. Érvelése szerint azáltal, hogy a választási iratok már 2019 októberében részben megsemmisítésre kerültek, objektíve ellehetetlenült a korrekt újraszámlálás lehetősége, ugyanis a szavazólap-összesítők és a szállítódobozok hiányában nem lehetséges a szabályos újraszámlálás. Az indítványozó a másodlagos kérelmével összefüggésben arra hivatkozott, hogy a TVB határozatából nem állapítható meg, hogy az újraszámlálás során a TVB milyen szavazatokat és miért minősített másként, így az újraszámlálás indokoltságát az indokolási kötelezettség elmulasztása alapozza meg.
[7] A TVB észrevételében arra hivatkozott, hogy választási iratok jogszabálysértő megsemmisítésére nem került sor, és a felülvizsgálati kérelemben előadottak a szavazatok korrekt újraszámlálásának lehetőségét sem vonták el. Az észrevétel szerint a szállítódobozok nem minősülnek választási iratnak, azok használatára jogszabályi előírás nem létezik, a Választási Informatikai Rendszerből pedig egyértelműen megállapítható, hogy Győr Megyei Jogú Város szavazóköreibe szavazókörönként hány darab szavazólap került kiszállításra. A TVB kiemelte, hogy a helyi választási iroda a szavazást megelőző napon a 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet 5. § (2) bekezdés r) pontja alapján tételenként átadta a szavazatszámláló bizottságok elnökei, illetőleg elnökhelyettesei számára a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket, a tételenként történő átadás pedig nem jelenti azt, hogy a szavazólapokat darabszám szerint kellene átadni. Ezen átvételi elismervények megsemmisítésére nem került sor.
[8] 1.3. A Győri Ítélőtábla Pk.I.25.681/2019/4. számú végzésével a 79/2019. (X. 21.) számú TVB határozatot a HVB 206/2019. (X. 14.) számú határozatára kiterjedően akként változtatta meg, hogy Glázer Tímea polgármesterjelölt 18.662 szavazatot, míg Borkai Zsolt polgármesterjelölt 19.308 szavazatot szerzett, egyebekben a Győri Ítélőtábla a TVB határozatát helybenhagyta.
[9] A Győri Ítélőtábla az elsődleges felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben megállapította, hogy az indítványozó új, korábban az eljárás tárgyát nem képező jogsértés alapján, a korábban alkalmazni kért jogkövetkezménytől eltérő jogkövetkezmény alkalmazását kérte. Az ítélőtábla álláspontja szerint a Ve. 225. §-a lehetővé teszi új tény és új bizonyíték megjelölését, de ez kizárólag a támadott határozat által elbírált eredeti tényállás szerinti jogsértés alátámasztására szolgáló tényeket és bizonyítékokat jelenthet, az új tényeknek és bizonyítékoknak pedig oksági kapcsolatban kell állniuk a korábbi kifogás vagy fellebbezés tárgyával. A Ve. 225. §-a sem azt nem teszi lehetővé, hogy az indítványozó olyan jogsértésre hivatkozzon, amely nem volt a felülvizsgálat tárgyát képező választási bizottsági eljárás tárgya, sem pedig olyan intézkedés megtételét nem kérheti, amelyet a fellebbezés nem tartalmazott.
[10] A másodlagos felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben a Győri Ítélőtábla megállapította, hogy a felülvizsgálattal érintett határozat indokolása valóban hiányos volt, ugyanis önmagában a határozatból és táblázatos mellékletéből nem állapítható meg, hogy a szavazatszámokban tapasztalható, a korábbi számításhoz képest megjelenő eltérések mennyiben számszakiak, és mennyiben alapulnak a szavazatok eltérő minősítésén, eltérő minősítés esetén pedig mi volt az eltérő minősítés oka. Tekintettel azonban arra, hogy a TVB részletes jegyzőkönyveiből és a szavazólapokból megállapítható volt, hogy a TVB a szavazatok újraszámlálása során miért és mennyiben tért el a korábban megállapított eredménytől, ezért a Győri Ítélőtábla a valamennyi szavazatra kiterjedő újraszámlálás iránti igényt nem találta alaposnak. A Győri Ítélőtábla azt is rögzítette, hogy a szavazólapok átadás-átvételének hiányára az indítványozó a másodlagos felülvizsgálati kérelem körében nem hivatkozott, de ettől függetlenül is, a felülvizsgálati kérelem még utalást sem tartalmaz arra, hogy az állított jogszabálysértés mely szavazókörökben és milyen módon hatott közre a TVB által megállapított választási eredmény kialakulásában.
[11] 1.4. A Győri Ítélőtábla végzésével szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyben kérte a Győri Ítélőtábla végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, az ugyanis álláspontja szerint sérti az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, a XV. cikk (2) bekezdését, a XXIII. cikk (1) bekezdését, a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseit, a 2. cikk (1) bekezdését, valamint a 28. cikket.
[12] Az indítványozó érvelése szerint a Győri Ítélőtábla a Ve. 225. §-át olyan mértékben megszorítóan értelmezte, hogy azzal az Alaptörvény 28. cikkébe, XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdéseibe ütköző módon önkényesen kiüresítette az „új tények is felhozhatóak” fordulatot. Az indítvány szerint a Győri Ítélőtábla jogértelmezése nyilvánvalóan nem felel meg a józan észnek és a közjónak. Az alkotmányjogi panasz utal a 20/2017. (VII. 18.) AB határozatra, melynek értelmében a contra legem jogalkalmazás egyes esetekben elérheti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmének szintjét is, és érvelése szerint jelen esetben ez történt. Álláspontja szerint a kérelemhez kötöttség elve az egy eljárásban benyújtott jogorvoslati kérelmek tekintetében nem áll fenn, az ezzel ellentétes indokolás a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, illetőleg a jogorvoslathoz való jog szükségtelen, illetve aránytalan korlátozását eredményezi.
[13] Az indítvány szerint azáltal, hogy egy jogszabályban napra pontosan meghatározott határnap (2020. január 13.) előtt megsemmisítésre kerülnek választási iratok, nem biztosított sem a szavazás titkossága, sem pedig a választók akaratának szabad kifejezése, amely egyaránt sérti az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdését, a XV. cikk (2) bekezdését és a XXIII. cikk (1) bekezdését, valamint végső soron az R) cikk (2) bekezdését.
II.
[14] 1. Az Alaptörvény indítvánnyal érintett rendelkezései:
„R) cikk (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.”
„XV. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”
„XXIII. cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.”
„XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el.”
„XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.”
„2. cikk (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”
[15] 2. A Ve. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„225. § A fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.”
III.
[16] Az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság először az alkotmányjogi panasz befogadásáról döntött.
[17] Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének határidejét jelen alkotmányjogi panasszal összefüggésben a Ve. 233. §-a rögzíti. Eszerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A Győri Ítélőtábla Pk.I.25.681/2019/4. számú végzése 2019. október 29. napján kelt, és azon a napon került elektronikusan megküldésre az indítványozó részére, az indítványozó pedig alkotmányjogi panaszát 2019. november 1. napján 15 óra 58 perckor, határidőben nyújtotta be.
[18] A Ve. 233. § (2) bekezdése értelmében az Alkotmánybíróság a Ve. alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Abtv. 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt. Az alkotmányjogi panasz 2019. november 7. napján érkezett az Alkotmánybíróságra.
[19] Az indítványozó, mint a választási kampányban jelölő szervezet, jogosultnak és érintettnek minősül, a Győri Ítélőtábla az indítványozó által benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozta meg végzését. A jogi képviselővel eljáró indítványozó csatolta az eljáró jogi képviselő meghatalmazását. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így az indítvány e tekintetben is megfelel a törvényi feltételeknek.
[20] Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszában egyaránt megjelölte az Abtv. 26. § (1) bekezdését és 27. §-át, azonban az indítvány kizárólag a Győri Ítélőtábla végzésének alaptörvény-ellenességét állítja, és kizárólag erre vonatkozóan tartalmaz érvelést. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt ezért az indítvány tartalmának megfelelően, az Abtv. 27. §-a keretei között bírálta el.
[21] Az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz benyújtásának törvényi feltétele [Abtv. 27. § a) pont, 51. § (1b) bekezdés b) pont], hogy az indítványozó valamely Alaptörvényben biztosított joga sérelmére hivatkozzon. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 28. cikke nem az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát tartalmazza, ennek megfelelően ezen cikkek állított sérelme nem vetheti fel az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét sem {az R) cikk (2) bekezdésére és a 2. cikk (1) bekezdésére együttesen például: 3381/2018. (XII. 5.) AB végzés, Indokolás [7], a 28. cikkre például: 3152/2019. (VI. 26.) AB végzés, Indokolás [19]}. Az Alkotmánybíróság ezért megállapítja, hogy az indítvány e vonatkozásban nem teljesíti az Abtv. 27. § a) pontja szerinti követelményt.
[22] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány nem tartalmaz önálló, alkotmányjogilag értékelhető indokolást arra nézve, hogy a támadott bírói döntés miért ellentétes a XV. cikk (2) bekezdésével és a XXIII. cikk (1) bekezdésével. Az indítványozó ezen Alaptörvényben biztosított jogokkal összefüggésben nem a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességét állítja, hanem a véleménye szerint választási iratoknak minősülő dobozok és összesítők jogszabály- és végső soron alaptörvény-ellenesnek tartott megsemmisítését sérelmezi, mely kérdések egyébiránt kétségtelenül jelentőséggel bírhatnak a választás eredményének megállapításával összefüggésben. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-a szerinti eljárás keretei között ugyanakkor kizárólag a támadott bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálatára rendelkezik hatáskörrel, a Győri Ítélőtábla támadott végzésével összefüggésben pedig nem azt a kérdést kell az Alkotmánybíróságnak megítélnie, hogy a választási iratokra vonatkozó szabályokat kellett volna-e alkalmazni a dobozokra és összesítőkre. Az Alkotmánybíróság ezért megállapítja, hogy az alkotmányjogi panasz a XV. cikk (2) bekezdésével és a XXIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben nem teljesíti a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontja szerinti követelményt.
[23] Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be. E befogadhatósági feltételek vagylagos jellegűek, így azok fennállását az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálja {3/2013. (II. 14.) AB határozat, Indokolás [30]}.
[24] Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésével összefüggésben alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tekinthető a Ve. 225. §-a alapján a fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölhető új tények és bizonyítékok terjedelme a megelőző választási bizottsági eljáráshoz és határozathoz képest. Csak ezen alapvető alkotmányjogi kérdés megválaszolásával állapítható meg, hogy a támadott bírói döntés, amely a Ve. 225. §-ára hivatkozással nem tartotta érdemben vizsgálhatónak az indítványozó elsődleges felülvizsgálati kérelmét, sérti-e az indítványozó XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése szerinti Alaptörvényben biztosított jogait.
[25] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 31. § (6) bekezdését alkalmazva, külön befogadási eljárás mellőzésével, érdemben bírálta el.
IV.
[26] Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
[27] 1. Az alkotmányjogi panasz szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jog sérelmére vezet a Győri Ítélőtábla azon jogértelmezése, mely szerint a Ve. 225. §-a alapján új tények és új bizonyítékok megjelölésének lehetősége kizárólag a támadott határozat által elbírált eredeti tényállás szerinti jogsértés alátámasztására szolgáló tényekre és bizonyítékokra vonatkozik, melyeknek oksági kapcsolatban kell állniuk a korábbi fellebbezés tárgyával. A Ve. 225. §-a ugyancsak nem teszi lehetővé az ítélőtábla álláspontja szerint, hogy az indítványozó olyan jogsértésre hivatkozzon, amely nem volt a felülvizsgálat tárgyát képező választási bizottsági eljárás tárgya, és olyan intézkedés megtételét sem kérheti, amelyet a fellebbezés korábban nem tartalmazott. Az indítványozó érvelése szerint a Győri Ítélőtábla álláspontja nyilvánvalóan nem felel meg sem a józan észnek, sem pedig a közjónak, és szükségtelenül, illetőleg aránytalanul kiüresíti a Ve. 225. §-ának alkalmazhatóságát.
[28] 2. A Ve. 241. § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy pedig a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani. A Ve. 228. § (2) bekezdése értelmében a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell a Ve.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. § (5) bekezdése értelmében, ahol jogszabály a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályainak alkalmazását rendeli, ott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szabályait kell alkalmazni.
[29] 3. A Ve. a Kp. rendelkezéseihez képest több eltérést is tartalmaz a bírósági felülvizsgálati eljárásra vonatkozóan. Ilyen eltérés, hogy a 222. § (1) bekezdése alapján lehetséges, hogy más-más kérelmezők nyújtsák be a kifogást, a fellebbezést, illetőleg a bírósági felülvizsgálati kérelmet, amennyiben a kérelmezők érintettsége megállapítható. A fellebbezés, illetőleg a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján az eljáró választási bizottság, illetőleg bíróság a választási bizottság határozatának jogszerűségi felülvizsgálatát végzi, amely felülvizsgálat szempontjából nincs különös jelentősége annak, hogy a kifogást, a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet azonos kérelmező nyújtotta-e be, amennyiben a vizsgálat tárgya azonos.
[30] Amíg a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perrendtartás általános szabályaihoz képest lehetséges a kérelmezők körének kiterjesztő értelmezése, addig a Ve. 225. §-a a jogorvoslati kérelem tartalma vonatkozásában tartalmaz könnyítést. A Kp. 100. § (3) bekezdése értelmében a fellebbezésben új tény vagy bizonyíték előadására akkor van lehetőség, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Ehhez képest a Ve. 225. §-a akként rendelkezik, hogy a fellebbezésben, illetőleg a bírósági felülvizsgálati kérelemben – a tudomásszerzés időpontjára való utalás nélkül – új tények és bizonyítékok is megjelölhetőek, ami a Kp. 100. § (3) bekezdésével összevetve szükségképpen azt jelenti, hogy a választási jogorvoslati eljárásban, éppen az alkalmazandó rendkívül rövid határidőkre tekintettel nincs annak jelentősége, hogy az új tény vagy bizonyíték mikor jutott a jogorvoslati kérelmet benyújtó fél tudomására.
[31] A Ve. szerinti fellebbezési, illetőleg bírósági felülvizsgálati eljárás célja annak megállapítása, hogy a választási bizottságok eljárása és döntése megalapozott, jogszerű volt-e, a tényállás tisztázásának elsődleges terepe pedig a helyi, illetőleg területi választási bizottságok eljárása, és nem pedig a bírósági jogorvoslati eljárás. Választási eljárásban hosszadalmas bizonyítási eljárás ugyanakkor nem folytatható {21/2019. (VI. 26.) AB határozat, Indokolás [44]}. A Ve. 225. §-a a Kp. rendelkezéseihez képest nem megszorítást, hanem további könnyítést tartalmaz, mely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy az eljáró választási bizottságok, illetőleg bíróságok a lehető legteljesebb körben vizsgálhassák felül a választás eredményét megállapító döntéseket, anélkül azonban, hogy ez veszélyeztetné a választások jogerős eredménye rövid időn belül történő megállapításának igényét.
[32] A Ve. 225. §-a kifejezetten csak új tények és új bizonyítékok megjelölését teszi lehetővé, melyből következő módon a felülvizsgálati kérelemnek egyebekben a felülvizsgálni kért határozat és az annak alapját képező kifogás, illetőleg fellebbezés keretei között kell maradnia. Új, korábban meg nem jelölt jogsértés, illetőleg korábban nem nevesített jogkövetkezmény esetén azonban az eljáró választási bizottságnak, illetőleg bíróságnak olyan kérdésben kellene állást foglalnia, amely kérdés a felülvizsgálni kért határozatban egyáltalán nem szerepel. Ilyen esetekben egyébként az új jogsértéssel kapcsolatos tény és bizonyíték sem „új” bizonyíték lenne, hiszen az nem kiegészítené a korábban megjelölt tényeket és bizonyítékokat, hanem azok helyébe lépve válna „a” ténnyé és bizonyítékká.
[33] Az Alkotmánybíróság kiemeli: abban az esetben, ha a felülvizsgálati kérelemben kerülhetne sor új jogsértés megjelölésére, és új jogkövetkezmény alkalmazásának kérésére, melyet az eljáró bíróságnak érdemben el kellene bírálnia, alappal vetődhetne fel az ezt érdemben elbíráló bírói döntéssel szemben a jogorvoslat biztosításának kötelezettsége az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésével összefüggésben, hiszen ezen bírói döntés az új jogsértés, illetőleg új jogkövetkezmény megítélése szempontjából tartalmilag elsőfokú döntésnek minősülne.
[34] 4. Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a jogalkalmazói tevékenység során a jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]}. A Győri Ítélőtábla a Ve. 225. §-át a fentiek szerint az Alaptörvény által meghatározott értelmezési tartományon belül, az Alaptörvénnyel kifejezetten összhangban értelmezte.
[35] Mindezek alapján a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelme a támadott bírói döntéssel összefüggésben nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Dr. Szabó Marcel s. k.,
tanácsvezető, előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |