Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 102.K.706.995/2021/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó ukrán-magyar kettős állampolgár a külföldön engedélyezett névváltoztatásának hazai anyakönyvezését kérte. Kérelmét a kormányhivatal az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 44. § (3) bekezdése és 49. § (1) bekezdése, valamint a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.) 12. § (1) bekezdés és 16. § (5) bekezdése alapján elutasította. A kormányhivatal álláspontja szerint az irányadó külföldi jog alkalmazása mellőzhető, ha annak eredménye nyilvánvalóan és súlyosan sérteni a magyar jogrendszer alapvető érdekeit és alkotmányos elveit. A születési nemnek nem megfelelő utónév elismerése a magyar közrendbe ütközik, így a hazai anyakönyvi nyilvántartásba nem jegyezhető be. Hivatkozott még arra, hogy a bejegyezni kért név kizárólag a férfinevek között szerepel az MTA által közzétett, bejegyzésre alkalmasnak minősített utóneve jegyzékében. Az indítványozó keresetét a Fővárosi Törvényszék a panaszban sérelmezett ítéletével elutasította, a Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmét visszautasította. A Kúriai döntés elvi tartalma szerint a kérelmet vissza kell utasítani, ha nem tartalmazza az azt megalapozón jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság nem indokolta a közrendi záradék, mint generálklauzula alkalmazását; nem nevezte meg, hogy a kért utónév bejegyzése milyen alapvető érdeket, illetve alkotmányos elvet sértene. Hivatkozik az EUB gyakorlatára, ami alapján a közrend fogalmát szigorúan kell értelmezni, arra kizárólag mint alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és megfelelően komoly fenyegetés esetén lehet hivatkozni. Hivatkozik továbbá az Alkotmánybíróság gyakorlatára, így különösen a 27/2015. (VII. 21.) AB határozatra, valamint a 6/2018. (VI. 27.) AB határozatra, amelyben a testület megállapította, hogy a saját név a személy identitásának alapvető meghatározója, az önazonosságot kifejező saját névhez és annak viseléséhez minden embernek elidegeníthetetlen joga van. Álláspontja szerint a külföldön érvényesen bejegyzett utónevének magyarországi el nem ismerése sérti emberi méltóságát, magánéletét, a diszkrimináció tilalmát és az alapvető jog korlátozásának alaptörvényi feltételeit..
. |