Hungarian
Ügyszám:
.
IV/03346/2015
Első irat érkezett: 12/08/2015
.
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (pótmagánvádló vádindítvány benyújtására vonatkozó jogosultsága)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 04/18/2016
.
Előadó alkotmánybíró: Balsai István Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a és 43. § (1) bekezdése alapján - a Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. számú végzése, valamint a Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság 9.B.661/2015/4. számú elsőfokú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
A másodfokon eljárt bíróság az elsőfokú határozatot helyben hagyta és az indítványozó pótmagánvádló vádindítvány benyújtására vonatkozó jogosultságát megtagadta, arra hivatkozással, hogy a tárgyi bűncselekménynek nem sértettje, ezért pótmagánvádlóként fellépni nem jogosult.
Az indítványozó álláspontja szerint a másodfokon eljárt bíróság támadott határozatában úgy foglalt állást, hogy a tárgyi bűncselekménynek (hamis tanúzás) nincs sértettje, ezért a hamis tanúzás pótmagánvádlói fellépést lehetővé tevő sértetti pozíciót nem alapoz meg.
Az indítványozó álláspontja szerint az alkalmazott jogszabályok pótmagánvádas vádindítványa elfogadását és az eljárás lefolytatását nem zárták volna ki.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntések a fentiek okán sértik a jogorvoslathoz való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat..
.
Támadott jogi aktus:
    a Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. számú végzése
    a Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság 9.B.661/2015/4. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XV. cikk (1) bekezdés
XV. cikk (2) bekezdés
XXV. cikk
XXVIII. cikk (1) bekezdés
XXVIII. cikk (7) bekezdés
24. cikk (2) bekezdés d) pont

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_3346_11_2015_ind_kieg.pdfIV_3346_11_2015_ind_kieg.pdfIV_3346_13_2015_ind_kieg.pdfIV_3346_13_2015_ind_kieg.pdfIV_3346_8_2015_ind_kieg_javitott.pdfIV_3346_8_2015_ind_kieg_javitott.pdfIV_3346_7_2015_ind_kieg.pdfIV_3346_7_2015_ind_kieg.pdfIV_3346_0_2015_inditvany.pdfIV_3346_0_2015_inditvany.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3207/2016. (X. 17.) AB végzés
    .
    Az ABH 2016 tárgymutatója: pótmagánvád
    .
    A határozat kelte: Budapest, 10/11/2016
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2016.10.11 9:00:00 1. öttagú tanács
    .
    A határozat szövege (pdf):
      .
      A határozat szövege:
      .
      A határozat szövege:
        Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
        v é g z é s t:

        Az Alkotmánybíróság a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 9.B.661/2015/4. számú végzése, valamint a Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. és 25.Beüf.10.450/2015/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
        I n d o k o l á s

        [1] 1. Az indítványozó magánszemély az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
        [2] Az indítványozó arra tekintettel kérte a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 9.B.661/2015/4. számú végzése, valamint a Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. és 25.Beüf.10.450/2015/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, mert álláspontja szerint a megjelölt döntések sértik az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.

        [3] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó pótmagánvádlóként hamis tanúzás bűntette miatt vádindítványt terjesztett elő egy, az ügyében eljáró gyámügyi tisztviselővel szemben.
        [4] Az elsőfokú bíróság a vádindítványt elutasította és a végzés indokolásában megállapította, hogy a hamis tanúzás bűntettének nincs sértettje, az indítványozó sértetti minősége tehát fogalmilag kizárt, így pótmagánvádlóként sem léphet fel.
        [5] Az indítványozó fellebbezése folytán eljáró Fővárosi Törvényszék 25.Beüf.10.450/2015/2. számú végzése az elsőfokú döntést helybenhagyta, a kerületi bíróság pótmagánvádló legitimációjának hiányára vonatkozó érvelését megalapozottnak találta.
        [6] Az indítványozó a jogerős, másodfokú végzés ellen is fellebbezett, azonban a törvényszék a törvényben kizárt fellebbezést 25.Beüf.10.450/2015/6. számú végzésével elutasította. Az indítványozó indítvány-kiegészítés keretében kérte alkotmányjogi panaszának e végzésre történő kiterjesztését is.

        [7] 2. A panaszos álláspontja alapján a bíróságok szűken értelmezték és tévesen alkalmazták a Be. 51. § (1) bekezdése szerint meghatározott sértett fogalmát, amelynek következtében elzárták a hatékony jogorvoslati lehetőség, a pótmagánvádas eljárás lefolytatásától. A megjelölt döntések ezért nézete szerint megvalósítják az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog sérelmét.
        [8] Az indítványozó úgy véli, ugyancsak e szűkítő értelmezés révén van elzárva attól, hogy pótmagánvádas perben a sértetti és pótmagánvádlói jogait törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el, ami sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
        [9] Az indítványozó érvelése szerint a bíróságok jogértelmezése szerint „a ténylegesen sértett pótmagánvádlók nem minősülnek egyenlőnek a Be.-ben meghatározott sértettekkel, […] jogorvoslathoz való jogukat elvonják, megkülönböztetésnek esnek áldozatul bizonyos helyzetben való különbség tétel útján.” Az indítványozó által diszkriminatívnak tartott bírói jogértelmezés sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését.

        [10] 3. Az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz alkalmas-e az érdemi elbírálásra, azaz megfelel-e a befogadási feltételeknek. Ennek alapján arra a megállapításokra jutott, hogy az indítvány az alábbiak szerint nem befogadható.

        [11] 3.1. Az Abtv. 27. §-a szerint előterjesztet alkotmányjogi panaszt a sérelmezett bírósági döntést követő 60 napon belül nyújtották be [Abtv. 30. § (1) bekezdés]. Az indítvány tartalmazza azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza [Abtv. 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alkotmánybíróság által az indítványozó szerint vizsgálandó bírói döntéseket [Abtv. 52. § (1b) bekezdés c) pont]. Az indítvány tartalmazza az Alaptörvénynek az indítványozó véleménye szerint megsértett rendelkezéseit [Abtv. 52. § (1b) bekezdés d) pont]. Az indítvány tartalmaz érdemi indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett bírói végzések miért ellentétesek az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítvány tartalmaz kifejezett kérelmet a bírói döntések megsemmisítésére [Abtv. 52. § (1b) bekezdés f) pont]. Az alkotmányjogi panasz megfelel annak a tartalmi feltételnek, mely szerint az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, az indítvány fellebbezés folytán született másodfokú bírói döntés ellen is irányul [Abtv. 27. § b) pont]. Az indítványozó jogosultnak tekinthető [Abtv. 51. § (1) bekezdés]. Az indítványozó érintettnek tekinthető [Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pont].

        [12] 3.2. Az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
        [13] A pótmagánvád az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatában olyan, a vádkorrektívumok rendszerébe tartozó jogintézményként jelenik meg, amely az ügyész közvádlói monopóliumának gyakorlása eredményeként bizonyos, a sértetteket hátrányosan érintő következmények kiküszöbölésére szolgálhat [14/2002. (III. 20.) AB határozat, ABH 2002, 101, 113.; 42/2005. (XI. 14.) AB határozat, ABH 2005, 504, 522.; megerősítve: 3014/2013. (I. 28.) AB végzés, ABH 2013, 1201, 1202.]. Az Alkotmánybíróság leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogból nem vezethető le olyan, a sértettet megillető alapjog, amely alapján a büntető igény bíróság általi elbírálása kikövetelhető, vagy kikényszeríthető lenne. [40/1993. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1993, 288, 290.; 42/1993. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1993, 300, 303.; megerősítve: 3014/2013. (I. 28.) AB végzés, ABH 2013, 1201, 1202.] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a pótmagánvád jogintézménye és a hátrányos megkülönböztetés alaptörvényi tilalmát megfogalmazó szabály közötti összefüggés nem értékelhető olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként sem, amely érdemi alkotmánybírósági eljárást indokolna {3014/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [4]}.
        [14] A fentieken túl jelen esetben megállapítható, hogy az indítványozó elsődlegesen a bíróság jogszabály-értelmezési tevékenységét támadja, érvelése pedig a döntés tartalmi kritikáját foglalja magában, a jogszabályok értelmezése azonban a bíróságok, nem pedig az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Az Alkotmánybíróság továbbá már a 3325/2012. (XI. 12.) AB végzésben kifejtette, ezzel kapcsolatos gyakorlata pedig azóta is töretlen, hogy „[a]z Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. […] [A]z Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban […] a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak” {3268/2012. (X. 4.) AB végzés, Indokolás [28]}.

        [15] 4. Fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben nem merült fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, így az alkotmányjogi panasz az Abtv. 29. §-ban foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel az alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította.
            Dr. Juhász Imre s. k.,
            tanácsvezető alkotmánybíró
            .
            Dr. Balsai István s. k.,
            előadó alkotmánybíró

            Dr. Salamon László s. k.,
            alkotmánybíró
            Dr. Czine Ágnes s. k.,
            alkotmánybíró

            Dr. Sulyok Tamás s. k.,
            alkotmánybíró

            .
            English:
            .
            Petition filed:
            .
            12/08/2015
            .
            Number of the Decision:
            .
            3207/2016. (X. 17.)
            Date of the decision:
            .
            10/11/2016
            .
            .