A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kpkf.II.41190/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Ábrahám Dániel ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, kérve a Kúria mint másodfokú bíróság Kpkf.II.41190/2021/2. számú és a Fővárosi Törvényszék 6.K.704.999/2021/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[2] Az ügy előzménye az indítvány, annak kiegészítése és a bírósági végzések alapján az alábbiak szerint foglalható össze.
[3] Az indítványozó nigériai állampolgárként tartózkodási kártya birtokában élt Magyarországon magyar állampolgár feleségével és két gyermekével. Ellene büntetőeljárás indult, amelynek folyományaként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (a továbbiakban: OIF vagy alaperes) visszavonta az indítványozó tartózkodási kártyáját. Az eljárásban a BRFK azt állapította meg, hogy az indítványozó veszélyt jelent a közbiztonságra, az Alkotmányvédelmi Hivatal véleménye szerint pedig a nemzetbiztonságra. Az indítványozó az OIF határozatát bíróság előtt támadta meg. Az indítványozó előadása szerint jogi képviselője két módon (ÁNYK formanyomtatványon és e-Papíron) is előterjesztette a kereseti kérelmet.
[4] Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék a keresetlevelet visszautasította arra hivatkozással, hogy az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett indítványozó nem a törvényileg meghatározott formában terjesztette elő keresetlevelét. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 29. § (1) bekezdése az elektronikus ügyintésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait rendeli alkalmazni. A Pp. 608. § (1) bekezdése szerint az az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) alapján, az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) fő szabály szerint úgy rendelkezik, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv akkor köteles biztosítani az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványok befogadását, ha az adott ügytípusra nincs rendszeresített elektronikus űrlap (Vhr. 68. §). Ugyanakkor – a Vhr.-nek a keresetlevél benyújtásakor hatályos szövege szerint – nem vehető igénybe az e-Papír szolgáltatás (az így benyújtott kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni), ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (az ÁNYK keretprogram szerinti, vagy az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül) elektronikus nyomtatványt rendszeresített.
[5] Tekintettel arra, hogy a fentiek ellenére az indítványozó keresetlevelét – ugyan elektronikus úton, de – nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, azt a bíróság visszautasította.
[6] Fellebbezésében az indítványozó előadta, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással szemben, keresetlevelét mind az e-Papír, mind az ÁNYK szolgáltatáson keresztül előterjesztette, ezt képernyő-felvételekkel kívánta igazolni.
[7] A fellebbezés folytán másodfokon eljáró Kúria az elsőfokú végzést helybenhagyta. A Kúria álláspontja szerint a törvényszék helyesen állapította meg a tényállást, mely szerint a keresetlevél csak e-Papír útján került előterjesztésre. Az ÁNYK szolgáltatáson keresztül benyújtott űrlaphoz ugyanis az indítványozó jogi képviselője nem mellékelte a keresetlevelet, azaz az – a jogszabály által megkívánt módon – nem került előterjesztésre.
[8] 2. Alkotmányjogi panaszában az indítványozó először a tisztességes hatósági, majd főtitkársági hiánypótlásra felhívást követően, a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga sérelmét állította. Álláspontja szerint a képernyőfotók nem csak azt igazolják, hogy az ÁNYK szolgáltatáson keresztül csak egy űrlapot küldött be, hanem azt is, hogy annak melléklete is volt, maga a keresetlevél. Amennyiben nem érkezett meg a melléklet, annak oka csakis technikai hiba lehetett, a jogi képviselő épp ezért – ti. az ÁNYK rendszer működésével kapcsolatos negatív tapasztalatok miatt – terjesztette elő a keresetlevelet az e-Papír szolgáltatás útján is.
[9] A fentiek miatt nem csak tisztességtelen, hanem etikátlan is az olyan eljárás, amely a technikai hibákat az ügyfél terhére értékeli. Amennyiben az állam kötelezővé teszi az elektronikus kapcsolattartást, úgy biztonságosan működtetnie is kell az ennek hátterét adó informatikai rendszert. Az indítványozó a fentiekre tekintettel kérte a Fővárosi Törvényszék 6.K.704.999/2021/4. számú és a Kúria Kpkf.II.41190/2021/2. számú végzése megsemmisítését.
[10] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározottak alapján mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság tanácsban eljárva elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
[11] 3.1. Az indítványozó a bírósági eljárásban félként vett részt, így érintettsége megállapítható [Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pont]. A törvényes határidőn belül előterjesztett indítvány meghivatkozza az Alaptörvénynek és az Abtv.-nek az Alkotmánybíróság hatáskörét kijelölő rendelkezéseit, megjelöli a sérelmesnek talált bírósági döntéseket, az eljárás megindításának okait és indokolást tartalmaz az alaptörvény-ellenesség tekintetében is.
[12] 3.2. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság további feltételeként nevesíti, hogy a panasznak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést kell tartalmaznia.
[13] Az indítványozó mind az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésében, mind alkotmányjogi panaszában azt sérelmezi, hogy a bíróságok nem, vagy nem helyesen értékelték a bizonyítási indítványát és ezért helytelenül állapították meg a tényállást, ezért utasították vissza keresetlevelét.
[14] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az indítványozó által „megfogalmazott általános kritika nem teszi érdemben felülvizsgálhatóvá a panaszt pusztán azáltal, hogy az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére hivatkozik” {3203/2019. (VII. 16.) AB végzés, Indokolás [35]; 3172/2019. (VII. 10.) AB végzés, Indokolás [9]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint tartózkodik az indokolásban megjelenő érvek megalapozottságának vizsgálatától, mert a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése az eljárásjogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat {3119/2016. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [30]; 3309/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [5]}.
[15] 3.3. Az indítványozó a támadott kúriai végzés alaptörvény-ellenességét egyebekben nem indokolta, az Alkotmánybíróság nem talált olyan körülményt, amelyet a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben, alkotmányos jelentőségű eljárási szabályok érvényesülését érintő, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként vagy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességként lehetne értékelni.
[16] 4. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt – az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1) és (2) bekezdése alapján eljárva – az Abtv. 29. §-ára, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontjaira tekintettel visszautasította.
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
. |
Dr. Juhász Imre s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
. | Dr. Juhász Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Réka s. k.,
alkotmánybíró
. |
. |