Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria Kfv.VI.37.296/2022/2. számú végzése és a Fővárosi Törvényszék 28.K.704.457/2021/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az alperesi kormányhivatal az indítványozó tulajdonában álló ingatlanra az árverés kitűzésének tényét feljegyezte az ingatlan-nyilvántartásba. Az indítványozó keresetében azt sérelmezte, hogy az árverés tényét az alperes a hirdetmény érintettekkel történt közlésének hiányában, a közlés igazolása nélkül jegyezte fel. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadta.
Az indítványozó szerint amíg az árverés kitűzéséről szóló önálló bírósági végrehajtó által hozott hirdetmény kézbesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 143-145. §-ai alapján nem kerül sor az érintett személyek részére, valamint nem kerül sor az érintett szerveknél a kifüggesztésre és záradékolásra, addig a végrehajtó az árverés tényének feljegyezését az ingatlan-nyilvántartási hatóságnál nem kérelmezheti. Az ilyen végrehajtói eljárás sértené az árverés alá eső ingatlan tulajdonosának és a bent lakóknak az emberi méltósághoz való jogát, a tulajdonhoz való jogát, magán és családi életének, otthonának tiszteletben tartásához való jogát, az otthon nyugalmát amiatt, hogy az ingatlan árverése kapcsán az érdeklődő vevők már hamarabb információhoz jutnak az árverésről, mint maga a tulajdonos. Nem tekinthető tisztességesnek az olyan bírósági eljárás, mely az árverés tényének feljegyzéséről rendelkező közigazgatási határozatot törvényesnek tekinti anélkül, hogy a végrehajtótól az árverési hirdetmény kézbesítésével kapcsolatos iratok bekérésére vonatkozó felperesi indítványt teljesítené. Sérti ezen közigazgatási eljárás továbbá a jogorvoslathoz való alapjogát, hiszen a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, döntése ellen jogorvoslatnak nincsen helye. .
. |