English
Hungarian
Ügyszám:
.
IV/00712/2022
Első irat érkezett: 03/16/2022
.
Az ügy tárgya: A Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (választási ügy; tiltott kampánytevékenység)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § ) (Ve. 233. § -- választási ügyben a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés ellen)
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 03/16/2022
.
Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó az Abtv. 27. § szerinti - a Ve. 233. § alapján előterjesztett - alkotmányjogi panaszában a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az alapul fekvő ügyben a kérelmezők (politikai pártok) kifogást nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) 2022. február 25-én megküldött, "A Kormány álláspontja az ukrán helyzetről" tárgyú e-mail (hírlevél) ellen. Álláspontjuk szerint a hírlevél "Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazán gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik" szövegrésze a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában biztosított alapelveket sérti és a Ve. 10. § és 141. §-a figyelembevételével alkalmas a választópolgárok választással összefüggő akaratának befolyásolására. A kifogás szerint a KTK a Kormány eszközeinek és erőforrásainak segítségével az ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött. Az NVB 120/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB határozatával szemben a kérelmezők felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A Kúria érintettként az indítványozót - a Miniszterelnöki Kabinetirodát - nyilatkozatra hívta fel. A nyilatkozatban az indítványozó a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte. A Kúria a sérelmezett végzéssel az NVB 120/2022. számú határozatának a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét megváltoztatta, és megállapította, hogy a hírlevél azzal a kijelentéssel, hogy "Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére" megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontját.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében meghatározott elvi tartalommal ellentétes döntést hozott; annak tartalmán túllépve, annak új elvi tartalmat adva új követelményeket határozott meg a KTK tájékoztató tevékenységével kapcsolatban. Érvelése szerint a Kormány feladata a lakosság tájékoztatása a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, amelynek célja az állampolgárok megnyugtatása; álláspontja szerint a Ve. szerinti kampányidőszak sem akadályozhatja meg a Kormányt, hogy az állampolgárokat érintő rendkívüli helyzetben tájékoztatást folytasson, a kiküldött hírlevél pedig a választói akarat befolyásolására nem volt alkalmas. Az indítványozó kifogásolja továbbá az ellenzék és a jelölő szervezetek érdemi vizsgálat nélküli automatikus azonosítását. A hírlevélnek az előzetesen önkéntes hozzájárulást adó polgárok számára történő megküldésével a Kormány nem a Ve. 140. § és 141. §-a szerinti tevékenységet folytatta, hanem a kormányzati tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, tevékenysége nem ment túl a Ve. 142. §-ban meghatározott követelményen. A Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjogát..
.
Indítványozó:
    Miniszterelnöki Kabinetiroda
Támadott jogi aktus:
    a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzése
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
IX. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
15. cikk (1) bekezdés
15. cikk (2) bekezdés
28. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_712_0_2022_indítvány_anonim1.pdfIV_712_0_2022_indítvány_anonim1.pdf
.
A döntés száma: 3151/2022. (IV. 12.) AB határozat
.
Az ABH 2022 tárgymutatója: választási kampány; demokratikus közvélemény; tisztességes eljáráshoz való jog mint contra legem jogalkalmazás tilalma; indítványozói jogosultsága közhatalmat gyakorló indítványozónak; jogértelmezés alkotmányossági követelményei
.
A döntés kelte: Budapest, 03/22/2022
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései a döntésben:
B) cikk (1) bekezdés
C) cikk (1) bekezdés
D) cikk
G) cikk
Q) cikk
I. cikk (3) bekezdés
I. cikk (4) bekezdés
IX. cikk (2) bekezdés
XXVIII. cikk (1) bekezdés
15. cikk (1) bekezdés
15. cikk (2) bekezdés
28. cikk

.
Összefoglaló a döntésről:
Összefoglaló a döntésről:
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a
Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú ügyben hozott döntését. Az eljárás alapjául
szolgáló ügyben a kérelmezők (politikai pártok) kifogást nyújtottak be a
Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK)
által 2022. február 25-én megküldött, „A Kormány álláspontja az ukrán
helyzetről” tárgyú e-mail (hírlevél) ellen. Álláspontjuk szerint a hírlevél
„Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki
álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna
területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk
gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik” szövegrésze sérti a
választási eljárásról szóló törvényben (Ve.) biztosított alapelveket, és
alkalmas a választópolgárok választással összefüggő akaratának befolyásolására.
A kifogás szerint a KTK a Kormány eszközeinek és erőforrásainak segítségével az
ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött. Az NVB a
kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB határozatával szemben a
kérelmezők felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. A Kúria a támadott
végzésével az NVB határozatának a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét
megváltoztatta, és megállapította, hogy a hírlevéllel a KTK valóban megsértette
a Ve.-ben foglalt választási alapelveket. Az indítványozó álláspontja szerint a
Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, valamint a
demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjogát. Az Alkotmánybíróság
határozatában megállapította, hogy a Kúria a támadott döntését az
Alkotmánybíróság által utóbb (IV/665/2022. számú ügyben hozott döntésével)
megsemmisített előzményi végzésre alapította. Ahogy az előzményi ügyben, úgy
ebben az ügyben született támadott döntésben sem vette a Kúria kellő súllyal
figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, így nem értékelte azt, hogy
az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány
feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített
kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs
közlésre rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az
állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor. A Kúria jogértelmezésekor
tehát nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével
tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, az Alkotmánybíróság így
megállapította, hogy a Kúria támadott végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt
megsemmisítette.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2022.03.22 9:30:00 1. öttagú tanács
.

.
A döntés szövege (pdf):
3151_2022 AB határozat.pdf3151_2022 AB határozat.pdf
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    h a t á r o z a t o t:

    Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti.
    I n d o k o l á s

    I.

    [1] 1. Magyarország Kormánya nevében a kormányzati kommunikációért felelős miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke nevében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda meghatalmazott jogi képviselője útján (dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda, képviseli: dr. Kovátsits László ügyvéd) az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 233. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

    [2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló előzményi ügy kérelmezői és további két kifogást tevő egy közös beadványban 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő. Előadták, hogy Magyarország Kormánya és az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében működő Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 25-én „A kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárgyú e-mailt (a továbbiakban: e-mail, vagy hírlevél) küldött azon állampolgárok számára, akik a vakcinaregisztráció során az adataik kapcsolattartási célú felhasználásához hozzájárultak. A hivatkozott e-mailt a kifogástevők a beadványhoz mellékelték. Az e-mailben a következő szöveget kifogásolták: „Éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.” A kifogást tevők szerint az e-mail kiküldésével Magyarország Kormánya, illetve az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda, továbbá az annak részét képező Kormányzati Tájékoztatási Központ megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelveket és az e-mail kampányeszközként a Ve. 140–141. §-ok figyelembevételével a választópolgárok választással összefüggő akaratának befolyásolására alkalmas volt. Álláspontjuk szerint a Kormány és az annak érdekében eljáró Miniszterelnöki Kabinetiroda keretében működő Kormányzati ­Tájékoztatási Központ a választópolgárok nagy csoportjához juttatta el azt a kampányüzenetet, amely a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos „ellenzéki álláspontot” negatív színben feltüntetve.

    [3] 1.2. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az NVB 120/2022. számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján. A kifogás I. részeként a Kormány személyes adatokhoz való hozzájárulásának módját és felhasználását azonosította, és azt állapította meg, hogy a kifogás tényleges iránya az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti, ún. hozzájáruláson alapuló adatkezelés jogszerűségének vizsgálata, amelyre nem terjed ki a Ve. hatálya, azért azt a hatáskör hiányára utalással érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A kifogás II. részeként az üzenet alapjogi jogsértő jellegét azonosította, melynek érdemi vizsgálatát kizárta a bizonyíték hiányára, valamint a konkrét alapjogi sérelemmel kapcsolatos okfejtés hiányára hivatkozással.

    [4] 1.3. Az NVB határozatával szemben a kérelmezők terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet.
    [5] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elbíráló döntésében hivatkozott a Kúria egy másik tanácsa által meghozott, 2022. március 5-én kelt Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésben (a továbbiakban: előzményi végzés) foglaltakra, mely előzményi végzésében a Kúria másik tanácsa szerint a hírlevélben megjelölt tartalom azáltal lépte át a Ve. 142. §-a kereteit, hogy nem tartozik jogszabály által kijelölt feladatellátás körébe az ellenzék vélt, vagy valós álláspontjának kritizálása. Az előzményi végzés értelmében a választói akarat befolyásolásának megkísérlése céljából felhasznált kampányeszköz is kampánytevékenységnek minősül a Ve. 140. § és 141. §-a szerint, ezért az ellenzék álláspontját felelőtlennek állító kommunikáció alkalmas lehet a választói akarat befolyásolásának megkísérlésére, ezért megállapítható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvének, valamint az e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme.
    [6] A Kúria hangsúlyozta, hogy az előzményi végzésnek a jelen ügyre is irányadó megállapításaitól azonos ­ténybeli és jogi megítélésű ügyben nem térhetett el, azokat a jelen ügyben is irányadónak tekintette.
    [7] Mindezek alapján – figyelemmel az előzményi végzésben foglaltakra – a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú (jelen alkotmányjogi panasszal támadott) végzésével az NVB 120/2022. számú határozatának a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét megváltoztatta és megállapította, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a 2022. február 25-én és az info@kormany.hu e-mail címről küldött hírlevele azzal a kijelentéssel, hogy
    „[é]ppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére” megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés
    c) pontja szerinti esélyegyenlőség elvét és az e) pontja szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
    [8] A Kúria döntésének elvi tartalma szerint kormányzati kommunikáció során kampányidőszakban a jelölő szervezetek tevékenységét minősítő kijelentés sértheti az esélyegyenlőség elvét, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

    [9] 2. Az indítványozó alkotmányjogi panaszban kifejtett álláspontja szerint az állampolgárokat megilleti a tájékoztatáshoz való jog, amelyet jelen ügyben az állampolgár kifejezett, erre irányuló kérése esetén a kormányzati kommunikáció biztosít. Magyarország Kormányának nem joga, hanem kötelezettsége az Alaptörvény D), G) és Q) cikkeiben foglaltak megóvása, amelynek többek között az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése alapján, azaz a tájékoztatáshoz való jogon keresztül tud eleget tenni. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésének, valamint az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdésének együttes értelmezése alapján a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeinek biztosítása azon túl, hogy a Kormány feladata, egyben Alaptörvényben biztosított joga is, hiszen a feladat ellátásához szükséges jogosultság megvonása esetén a feladat ellátása meg sem valósulhat, annak legitimációja kérdésessé válik. Az állampolgárok felé megvalósuló ­tájékoztatás a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága keretében tud érvényesülni. A Kúria döntése tehát alaptörvény-ellenes, mert az túlzott mértékben korlátozza a Kormány tájékoztatási jogát, a kormányzati kommunikációt.
    [10] Az indítványozó szerint a Kúria végzése sérti a Kormány tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a Kúria az eljárása során nem vizsgálta és mérlegelte a Kormány fentiek szerinti tájékoztatási kötelezettségét. Hangsúlyozta, hogy a tájékoztató hírlevél nem a Ve. szerinti (egyéb) kampányeszköz, hanem társadalmi célú üzenet, a ­Kormány álláspontjáról szóló tájékoztatás volt. A Kormány tevékenységével nem a Ve. 140. § és 141. § szerinti tevékenységet folytatta, hanem a kormányzati tájékoztatási kötelezettségének tett eleget a kormányzati állásponttól eltérő vélemények cáfolatával, ezzel a lakosság és a gazdasági élet szereplőinek hiteles megnyugtatását célozta, vagyis tevékenysége nem ment túl a Ve. 142. §-ban meghatározott követelményen. A kormányzati állásponttól eltérő vélemények cáfolata nélkül a Kormány nem tudná ellátni a hiteles tájékoztatási feladatát, vagyis a ­Kormánynak azonnal be kellene szüntetnie a tájékoztató tevékenységét, ami odáig vezetne, hogy kampányidőszakban a Kormány nem teljesíthetné a jogszabályban előírt kötelezettségét. Nincs olyan tételes jogi rendelkezés, amely tiltaná a Kormány tájékoztató tevékenységének kampányidőszakban történő folytatását, sőt az Alaptörvényből éppen ennek ellenkezője vezethető le. Azáltal tehát, hogy a Ve.-ben fogalt követelményeken túlmenően a Kúria addicionális feltételeket állapított meg, nem értelmezte a normát, hanem valójában ­jogalkotást végzett, normát alkotott. Az indítványozó álláspontja szerinti tilalmazott önkényes bírói jogértelmezéshez (jogalkotáshoz) vezet tehát, ha a Ve.-ben foglaltakon túlmenő korlátokat állít a Kúria.
    [11] A fent kifejtettekből az indítványozó szerint egyértelműen következik, hogy a Kúria döntése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, emellett, illetve ezen keresztül pedig az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés szerinti jogállamiságot és jogbiztonságot, és Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerinti hatalmi ágak elválasztásának elvét is.
    [12] Álláspontja szerint a Kúria támadott végzésével az előzményi végzésében megfogalmazott elvi tartalmat, mely szerint „a Ve. 142. § hatálya alá tartozó kormányzati kommunikációs szervtől tevékenysége gyakorlása során kampányidőszakban elvárható, hogy a kormányzati tevékenységről szóló tájékoztatása egyértelműen elkülönüljön a jelölőszervezetek alkalmasságát vitató, tevékenységét minősítő kampánytól” tovább szűkítette, azzal ellentétes döntést hozott. Az indítványozó hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatában foglaltakra.
    II.

    [13] 1. Az Alaptörvénynek az indítvány által felhívott rendelkezései:

    „B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam.”

    „C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.”

    „D) cikk Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

    „G) cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar ­állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
    (2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
    (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
    (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”

    „Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
    (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
    (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.”

    „I. cikk (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
    (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.”

    „IX. cikk (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

    „XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a ­jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.”

    „15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
    (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.”

    „28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”

    III.

    [14] 1. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 50. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése alapján az ügyben ­tanácsban járt el.

    [15] 2. A Ve. 233. § (1) bekezdése szerint a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül ­nyújtható be az Alkotmánybírósághoz. A Kúria végzését 2022. március 9-én hozta, az indítványozó jogi képviselője az alkotmány­jogi panaszt 2022. március 12-én küldte meg e-mailben a Kúriának. A Kúria 3/2017. (XI. 28.) KMK véleménye értelmében a választási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti ügyekben a polgári perrendtartásban, illetve a közigazgatási perrendtartásban meghatározott elektronikus eljárásra nincs mód, a panasz előterjesztésére azonban e-mailen (egy a Kúria által megjelölt e-mail címen) sor kerülhet. A fentiekre tekintettel az alkotmányjogi panasz határidőben érkezettnek minősült.

    [16] 3. Az indítványozó jogi képviselője meghatalmazását csatolta.

    [17] 4. Az indítvány a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdés a)–f) pontjaiban foglalt ismérveinek az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét állító indítványelemek tekintetében eleget tesz. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének, C) cikk (1) bekezdésének, D) cikkének, G) cikkének, Q) cikkének, I. cikk (3) és (4) bekezdésének, 15. cikk (1) és (2) bekezdésének, valamint 28. cikkének sérelmére az indítványozó azonban csak az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésének és a XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét állító indítványelemeken keresztül, közvetve hivatkozik, önálló, az Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pontjának megfelelő indokolást arra nézve nem ad elő, hogy a Kúria döntése önmagukban ezeket az alaptörvényi rendelkezéseket miért sérti.

    [18] 5. Az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegeléssel állapítja meg, hogy az indítványozó teljesítette-e az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, így ­különösen az Abtv. 26–27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint az Abtv. 29–31. § szerinti feltételeket.

    [19] 6. Megállapítható, hogy az indítványozó jogosultnak és érintettnek is tekinthető, mivel ellenérdekű félként vett részt a Kúria előtti eljárásban [Abtv. 27. § (2) bekezdés a) pont].
    [20] A módosított Abtv. 27. § (3) bekezdése a közhatalmat gyakorló indítványozók esetében további törvényi feltételként írja elő annak a vizsgálatát, hogy a panaszában megjelölt, Alaptörvényben biztosított jog megilleti-e. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az egyes alapjogok a természetüknél fogva csak az emberre vonatkoznak, míg más alapjogok a jogi személyeket – így a közhatalmat gyakorló szerveket – is megilletik. Az Alkotmánybíróság a fenti szempontok alapulvételével megállapította, hogy az indítványozó által hivatkozott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] olyan Alaptörvényben biztosított jognak minősül, amely természeténél fogva nem csak az emberre vonatkozik. Erre tekintettel az indítvány ezen alapjog vonatkozásában az Abtv. 27. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételnek megfelel {vö. 33/2021. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [18]}.
    [21] Az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint az olyan alaptörvényi rendelkezés, amelynek címzettje nem az indítványozó, számára jogot nem biztosít, nem minősül Alaptörvényben biztosított jognak, ezért arra alkotmányjogi panasz sem alapítható. Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésének azon, indítvány által hivatkozott előírása, amely szerint Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit, nem Alaptörvényben biztosított jognak, hanem az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségének minősül.

    [22] 7. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel.
    [23] Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek annak vizsgálatát tartja, hogy a Kúriának a Kormány tájékoztatási tevékenységét érintő jogértelmezése összhangban van-e az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésével és nem vezet-e contra legem eredményre.
    [24] Az indítványozó arra is hivatkozott, hogy a támadott döntés a hatáskörét [Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdés] az Alaptörvénybe ütközően korlátozza, valamint a kormányzati kommunikáció működésének súlyos zavarát idézheti elő. Az Abtv. 27. § (1) bekezdés a) pontja vagylagos feltételként szerepelteti az Alaptörvényben biztosított jog sérelmét a hatáskör Alaptörvénybe ütköző módon való korlátozásával, ezért az Alkotmánybíróság az indítványban foglaltakat a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog mint Alaptörvényben biztosított jog állított sérelmével összefüggésben értékelte.

    [25] 8. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján az alkotmányjogi panaszt – az Ügyrend 31. § (6) bekezdése alkalmazásával, a befogadási eljárás lefolytatásának mellőzésével – érdemben bírálta el.
    IV.

    [26] Az alkotmányjogi panasz az alábbiak szerint megalapozott.

    [27] 1. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét amiatt állítja, mert álláspontja szerint tájékoztatási tevékenysége értékelésekor a Kúria nem volt tekintettel az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére visszavezethető kötelezettségére, és cselekményét a Ve. 142. §-ának önkényes, és egyben contra legem értelmezésével minősítette alaptörvény-ellenesnek.

    [28] 2. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy az indítványban felhívott 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatban már vizsgálta a Kvk.II.39.260/2022/5. számú, a Kúria egy másik tanácsa által meghozott előzményi végzésének ­alkotmányosságát, vizsgálata eredményeként pedig megállapította annak alaptörvény-ellenességét és megsemmisítette azt.

    [29] 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria jelen alkotmányjogi panasszal támadott döntését az Alkotmány­bíróság által utóbb megsemmisített előzményi végzésre alapította, hangsúlyosan vette figyelembe annak főbb megállapításait.
    [30] Az Alkotmánybíróság kiemeli, hogy az alkotmányossági probléma mindkét ügyben azonos. Jelen esetben a ­Kúria döntésének alkotmányossága szempontjából a döntő körülmény szintén az, hogy a Kúria az adott cselekmény összes körülményét figyelembe vette-e a Ve. 141. § szerinti „kampányidőszakban folytatott tevékenység” és a Ve. 142. § szerinti „jogszabályokban meghatározott feladat során végzett tevékenység” elhatárolása körében, ezzel összefüggésben mérlegelte-e, hogy a vizsgált esetben a kormányzati kommunikációt elsődlegesen a választási kampány ideje alatti, egyedi háborús konfliktushelyzet indokolta.

    [31] 4. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatában, tárgyazonos ügyben tett főbb megállapításait a jelen esetben is irányadónak tekinti, az alábbiak szerint.
    [32] A Kúriának az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakra is figyelemmel azt kellett megvizsgálnia, hogy a Kormány kommunikációja a Ve. 141. §-a szerinti vagy a 142. §-a szerinti tevékenységnek minősül-e.
    [33] Az Alkotmánybíróság szerint „»[a]z önkényes bírói jogértelmezés sértheti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot. […] Az Alkotmánybíróság azonban csak kivételesen, szigorú feltételek fennállása esetén állapítja meg a jogalkalmazói önkény fennállása miatt az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét.« A jogértelmezési hiba contra constitutionem akkor válik önkényessé, ha a bíróság az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezési szabályokat kifejezetten figyelmen kívül hagyja.” {23/2018. (XII. 28.) AB határozat, Indokolás [28]}
    [34] A Kúria támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit. Így nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre (tájékoztatásra) sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.
    [35] Nem szerepel a Ve.-ben olyan kifejezett korlátozás a Kormány rendkívüli helyzetben indokolt tájékoztatási kötelezettségével összefüggésben, mint amilyet a Kúria végzése a Ve. eljárási alapelveiből értelmezés útján ­kiolvasott.
    [36] A kúriai jogértelmezés Alaptörvény XXVIII. cikke (1) bekezdésének sérelmére vezető hibáját az okozza, hogy a vizsgált ügy tényállására nem a Ve. 142. §-át, hanem a Ve. 141. §-át alkalmazta, és az Alaptörvény 28. cikkének értelmezési elveit figyelmen kívül hagyva, jogértelmezésekor nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére visszavezethető tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.

    [37] 5. Az Alkotmánybíróság a 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatban foglaltakat jelen ügyben is alkalmazva megállapította, hogy a Kúria Kvk.V.39.269/2022/4. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.
        Dr. Juhász Miklós s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Juhász Miklós s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Czine Ágnes
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Miklós s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Juhász Imre
        alkotmánybíró helyett
        .
        Dr. Juhász Miklós s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Horváth Attila
        alkotmánybíró helyett

        Dr. Juhász Miklós s. k.
        tanácsvezető alkotmánybíró
        az aláírásban akadályozott
        dr. Sulyok Tamás
        előadó alkotmánybíró helyett
        .

        .
        English:
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        03/16/2022
        Subject of the case:
        .
        Constitutional complaint against the ruling No. Kvk.V.39.269/2022/4 of the Curia (election case; prohibited campaign activity)
        Number of the Decision:
        .
        3151/2022. (IV. 12.)
        Date of the decision:
        .
        03/22/2022
        Summary:
        The Constitutional Court declared that the decision delivered by the Curia in the case No. Kvk.V.39.269/2022/4 was in conflict with the Fundamental Law and annulled it. In the case underlying the proceedings, the applicants (political parties) lodged an objection with the National Election Committee (NVB) against the e-mail (newsletter) “The Government's position on the situation in Ukraine” sent by the Government Information Centre (KTK) on 25 February 2022. In their opinion, the part of the newsletter “That is why we consider it irresponsible and we do not support the opposition's position that Hungary should send soldiers and weapons to Ukraine. We will also not support proposals that jeopardise our country's gas supply and the reduction of overhead costs” violates the principles guaranteed by the Act on Election Procedure and is capable of influencing the will of voters connected to the elections. According to the objection, the KTK used the Government's tools and resources to send a campaign message that portrayed the opposition in a negative light. The NVB rejected the objection without examining it on the merits. The applicants lodged an application for review of the NVB’s decision. By its contested ruling, the Curia changed the part of the NVB's decision that was challenged by the application for review and found that the newsletter had indeed violated the election principles contained in the Act on Election Procedure. In the opinion of the petitioner, the ruling of the Curia violates the petitioner's right to a fair trial and its fundamental right to democratic information. In its decision, the Constitutional Court found that the Curia had based its contested decision on a previous ruling, which was subsequently annulled by the Constitutional Court (by its decision delivered in the case IV/665/2022). As in the preceding case, in the contested decision delivered in the present case, the Curia failed to give sufficient weight to all the circumstances of the act in question, and thus failed to assess that the communication was provided on a statutory basis, it was aimed at informing the citizens, directly affecting the functions of the Government, and not being a campaign tool explicitly mentioned in the Act on Election Procedure, concerning a current political issue, and it was issued in an extraordinary war situation, and was made in the overall and primary interest of informing citizens. In its interpretation of the law, the Curia therefore did not take into account the fact that the Government had fulfilled its duty to provide information through its communication activities, and thus the Constitutional Court found that the contested ruling of the Curia was contrary to the Fundamental Law and annulled it.
        .
        .