A döntés szövege:
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t:
Az Alkotmánybíróság a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.20.310/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s
[1] 1. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság birtokvédelmi perben hozott 2.Pf.20.310/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Álláspontjuk szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény II. cikke által oltalmazott emberi méltósághoz, a XX. cikk által védett egészséghez, a XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséges környezethez, a XXVI. cikkben biztosított új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazásához való jogukat, valamint az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás címet viselő részének azon kitételét, amely szerint „felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit”.
[2] 2. Az indítványozók által indított birtokvédelmi perben az elsőfokon eljáró bíróság megállapította, hogy az indítványozók 2011. május 27-én egy üdülőövezetben található telkükön – szomszédjaik előzetes megkérdezése nélkül – felállíttattak egy házi szélerőművet. A szomszédok birtokvédelmi kérelemmel fordultak a település jegyzőjéhez, aki határozatában megállapította a birtokháborítást, és az indítványozókat kötelezte a szélerőmű működésének haladéktalan leállítására. Az indítványozók a törvényes határidőben keresettel éltek a Székesfehérvári Városi Bíróság előtt, amelyben a jegyző határozatának megváltoztatását és a birtokvédelmi kérelem elutasítását kérték. Az eljáró bíróság megállapította, hogy a szélerőmű által termelt zöld energia arányának növelésére irányuló össztársadalmi (globális) érdek nem jelentheti azt, hogy az egyéb, ugyancsak fontos és nyilvánvaló közösségi, sőt egyéni érdekeket ne kellene az újfajta energiatermelés során figyelembe venni. Ebből a szempontból különös jelentősége van a perben annak, hogy a felek üdülőövezetben fekvő ingatlanai elsődlegesen a hétvégi, szünidei kikapcsolódást szolgálják, a pihenéshez, rekreációhoz, nyugalomhoz való jog pedig a tiszta környezethez való joggal méltán versenyez. A bíróság e jogos érdekek összeütközésénél abból indult ki, hogy a kisteljesítményű, közvetlenül kizárólag a felperesek (az indítványozók) érdekét szolgáló házi szélerőmű által elérhető pozitív környezeti változás oly csekély, hogy a szomszédoknak a működése miatt elszenvedett jogsérelme ezzel aránytalan. Ilyen elvi megfontolások alapján a bíróság a szélerőmű keltette zavaró zajhatást szükségtelennek minősítette és emiatt megállapította a közvetlen szomszédokkal szembeni birtoksértést, az indítványozók keresetét pedig elutasította. A Székesfehérvári Törvényszék támadott másodfokú ítélete az elsőfokú ítéletet helyben hagyta.
[3] 3. Az Abtv. 27. §-a szerint az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet abban az esetben fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. A jelen indítvány által támadott bírósági ítélet az indítványozó jogellenes magatartásának jogkövetkezményeit vonja le, az indítványozót jogellenes magatartása – a közigazgatási eljárásban megállapított birtokháborítás – megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállítására kötelezi. Ez a bírói döntés a törvényi szinten biztosított alanyi jogokat és törvényes érdekeket mérte össze, így értelemszerűen nem sértheti az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát, következésképp nem hozható kapcsolatba az indítványban hivatkozott alaptörvényi rendelkezésekkel. Ebben az összefüggésben nincs jelentősége annak, hogy az indítványozó által felsorolt alaptörvényi rendelkezések közül melyek – állítólagos – sérelme alkalmas az alkotmányjogi panasz megalapozására.
[4] Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Mivel a fentiek alapján az alkotmányjogi panasz befogadásának ezek a feltételei nem állapíthatók meg, az Alkotmánybíróság az indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint, az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
tanácsvezető,
előadó alkotmánybíró
. |
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró | Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró |
. |