Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01077/2013
Első irat érkezett: 07/11/2013
.
Az ügy tárgya: a Bp. Környi. Közig. és M.ügyi Bíróság 3.K.27.076/2013/6. számú ítéletével, valamint Pomáz Város 32/2006. (2007.I.24.) számú önkormányzati rendeletével összefüggő alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 12/20/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján - a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lakóépület fennmaradása, illetve továbbépítése iránti kérelemmel összefüggő közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott 3.K.27.076/2013/6. számú ítélete, valamint Pomáz Városi Önkormányzat képviselő-testületének a 17/2002. (09. 25.) KT. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 32/2006. (2007. III. 6.) önkormányzati rendelete (Ör.) alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó szerint az Ör. ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltakkal. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet, illetve az Ör. sérti a tulajdonhoz való jogát..
.
Támadott jogi aktus:
    Pomáz Önkormányzat képviselőtestületének a 17/2002. (09. 25.) KT. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 32/2006. (2007. III. 6.) önkormányzati rendelete
    a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.076/2013/6. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
32. cikk (3) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1077_8_2013_ind_kieg.pdfIV_1077_8_2013_ind_kieg.pdfIV_1077_0_2013_inditvany_anonim.pdfIV_1077_0_2013_inditvany_anonim.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A döntés száma: 3079/2014. (III. 26.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/1583
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés (Abtv. 29. §); önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének kérdése
    .
    A döntés kelte: Budapest, 03/24/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2014.03.24 16:00:00 3. öttagú tanács
    .
    A döntés szövege:
    .
    A döntés szövege:
      Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      1. Az Alkotmánybíróság Pomáz Város Önkormányzata képviselőtestületének a 17/2002. (IX. 25.) KT. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 32/2006. (2007. III. 6.) önkormányzati rendelete részleges alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja, és az indítványt átteszi a Kúriára.

      2. Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.076/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt vissza­utasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1. Az indítványozó kezdeményezte Pomáz Város Önkormányzata képviselőtestületének a 17/2002. (IX. 25.) KT. rendelettel elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 32/2006. (2007. III. 6.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ.) 66. § (2) bekezdésének, és egy adott helyrajzi számra vonatkozó részének a megsemmisítését, mert azok nem felelnek meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) foglalt követelményeknek. Az indítványozó állítja, hogy a HÉSZ. meghozatala előtt az önkormányzat nem tett eleget a törvényben előírt egyeztetési kötelezettségének, nem biztosította számára, mint érintett állampolgár számára a véleménynyilvánítási, javaslattételi, észrevételezési lehetőséget. Az önkormányzat a HÉSZ. meghozatala során nem volt tekintettel a terület tényleges besorolására és arra sem, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóház-udvar megjelölésű ingatlan van az adott területen, amely az erdő minőségnek nem is felel meg. Állítása szerint a tényleges adatokkal ellentétesen került „erdő” övezetbe sorolásra az ingatlan.
      [2] Az indítványozó véleménye szerint az ítélet ellentétes az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében szerinti tulajdonhoz való jogával is, mivel jogelőd édesanyja és nagynénje lakóházzal, udvarral beépített, valamint gyümölcsös és rét művelési ágban nyilvántartott ingatlan tulajdonosa volt, és tőlük öröklés és részben vásárlás révén ő is lakóház, gyümölcsös és rét tulajdonosa lett. Tulajdonát nem erdőtulajdonosként, hanem lakóházzal beépített telek tulajdonosaként szerezte meg, így a beépített telek tulajdonához fűződő tulajdonosi jogosítványok illetik meg.

      [3] 2. Az indítványozó – amellett hogy az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében rögzített jogának sérelmét is állítja – előadja, hogy a lakóház, gyümölcsös és gyep művelési ágú ingatlanon található romos lakóház felújítási, állagmegóvási munkálatainak folytatásához építési engedély iránti kérelmet nyújtott be az illetékes építésügyi hatósághoz. A kérelmet mind az elsőfokú, mind a másodfokú építésügyi hatóság elutasította arra hivatkozva, hogy a kérdéses ingatlan a HÉSZ. szerint erdő besorolású területen fekszik, és az erdőterület nem építhető be. Az eljáró bíróság közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetét szintén a HÉSZ.-re hivatkozással utasította el. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság a felújítás, helyreállítás tevékenységeket a vonatkozó szabályok hibás alkalmazásával új építésnek minősítette, így megakadályozta, hogy lakóházuk a helyreállítás után megkapja a fennmaradási engedélyt, és ezzel birtokolhassák és használhassák azt. Az ítélet véleménye szerint tévesen állítja, hogy a korábbi épület teljesen elbontásra került, ennek ellenkezőjét a helyszíni bejárás jegyzőkönyve és az ott készült fényképek is alátámasztják. Állítása szerint az eredeti ház nem került elbontásra, ezért nem is lehet új építésnek minősíteni a tervezett munkálatokat.

      [4] 3. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról kell döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

      [5] 4. Az Alkotmánybíróság először az önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány-elemről döntött.
      [6] Az alkotmányjogi panasz ezen része azért nem fogadható be, mert nem tesz eleget az Abtv.37. § (1) bekezdésének. A benyújtott panaszindítvány nem Alaptörvénybe ütközést, hanem kizárólag a Ktv.-ben foglalt szabályok megsértését állítja, ezért az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre ezen indítványelemet elbírálni. Ilyen esetekben az indítványt át kell tenni az eljárásra hatáskörrel rendelkező Kúriára, mivel az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 56. § (2) bekezdése és az Ügyrend 30. § (2) bekezdés f) pontja alapján visszautasította, és az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 31. § (1) bekezdése és 64. §-a alapján a panasz ezen részének az eljárásra hatáskörrel rendelkező Kúriára történő áttételéről rendelkezett.

      [7] 5. Az Alkotmánybíróság ezt követően az indítványnak a bírósági döntés alaptörvény-ellenességére és megsemmisítésére vonatkozó elemét vizsgálta. Az indítványozó ennek kapcsán a bírósági jogértelmezést sérelmezi és a bizonyítási eljárást, illetve annak eredményét kifogásolja. Az Abtv. 29. §-a szerint: „Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.” Az indítványozó beadványában valójában a bíróság érdemi ítélkezési tevékenységét, jogértelmezését és a lefolytatott bizonyításból levont következtetéseket vitatja. Nem hivatkozik azonban olyan alkotmányjogilag releváns indokra, amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést valószínűsítene.
      [8] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: „A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, […] nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti szuperbíróság szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el.” {3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [13]}
      [9] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó a támadott bírósági döntéssel kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt, releváns alkotmányjogi érvekkel alátámasztott alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vetne fel. Az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 29. §-ában írott feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Ügyrend 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva ezt az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          tanácsvezető alkotmánybíró
          .
          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          07/11/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3079/2014. (III. 26.)
          Date of the decision:
          .
          03/24/2014
          .
          .