Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01042/2013
Első irat érkezett: 07/03/2013
.
Az ügy tárgya: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 65/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete 7. § és 9. § elleni alkotmányjogi panasz
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (2) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/09/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Bragyova András Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján) a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a hirdetmények, hirdető-berendezések létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról szóló 65/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 7. § és 9. § alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
A támadott rendelet tárgya a városi hirdetőberendezések eltávolítása.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelet sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, az R. cikk (1) bekezdését, a T. cikk (3) bekezdése szerinti jogszabályi hierarchia alapvető elvét, valamint az M. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti vállalkozás szabadságának elvét, valamint a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának elvét. Indokolásul elaődja, hogy a támadott rendelet két vonatkozásban is megsérti a jogállamiság és jogbiztonság elvét: egyrészről nem rendelkezik egyértelmű szabályozási tartalommal, rendelkezései nem kellően egyértelműek, másrészről nem biztosít kellő felkészülési időt arra, hogy a jogalanyok felkészüljenek azok alkalmazására, illetve magatartásukat a rendelet szabályaihoz igazítság. Továbbá a rendelet ellehetetleníti a reklámtevékenységet folytató gazdasági társaságokat, amely ellentétes a vállalkozás szabadságával és a tisztességes verseny alapelvével. Hivatkozik továbbra arra, hogy a támadott Ör. ellentétes a Jat. 2. § (1) bekezdésével, mivel a hivatkozott jogszabályhely nem határozza meg egyértelműen az eltávolításra kötelezett hirdetőberendezések körét, nem rendelkezik értelmezhető szabályozási tartalommal..
.
Indítványozó:
    RYAS REKLÁM Szolgáltató Kft.
Támadott jogi aktus:
    Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a hirdetmények, hirdető-berendezések létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról szóló 65/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete 7. § és 9. §
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
R. cikk (1) bekezdés
T. cikk (1) bekezdés
M. cikk (1-2) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1042_2_2013_ind_kieg.pdfIV_1042_2_2013_ind_kieg.pdfIV_1042_0_2013_inditvany.pdfIV_1042_0_2013_inditvany.pdf
.
A döntés száma: 3234/2013. (XII. 21.) AB végzés
.
ABH oldalszáma: 2013/2632
.
Az ABH 2013 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban); jogorvoslat kimerítése; közvetlenül hatályosuló norma
.
A döntés kelte: Budapest, 12/16/2013
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2013.12.16 9:00:00 1. öttagú tanács
.
A döntés szövege:
.
A döntés szövege:
    Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a hirdetmények, hirdető-berendezések létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról szóló 65/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet 7. §-a és 9. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
    I n d o k o l á s

    [1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszban kérte Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a hirdetmények, hirdető-berendezések létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról szóló 65/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör1.) 7. §-a és 9. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól.
    [2] Az Ör1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdésének 2. pontjában biztosított felhatalmazás alapján tartalmaz szabályozást a hirdetmények, hirdető berendezések létesítésére, valamint elhelyezésére. A közös szabályokon túl külön pontban (7. pont) rendelkezik a hirdető berendezések eltávolításáról: haladéktalanul el kell távolítani az Ör1. által felállított feltételeknek nem megfelelő hirdető-berendezéseket; ha ezt a tulajdonos nem teszi meg, helyette az eltávolítást, elbontást a hatóság elvégezheti.
    [3] Az indítványozó alaptörvény-ellenességet indokoló érveit főként arra építi, hogy az Ör1. megfoghatatlan, általános fogalmakat használ, így nehezen érthető, pontosan milyen indokokkal mondható egy, már kint lévő hirdető berendezésről, hogy sérti a településképet. Ennek következtében – az indítványozó szerint – az önkormányzat eljáró hatósága bármely kint lévő berendezés tulajdonosát kötelezheti a lebontásra; a támadott Ör1. szerinte „korlátlan teret enged a hatósági jogalkalmazói önkénynek”, hiszen a hatóság a határozatlan fogalmaknak köszönhetően egyedi (esetről esetre történő) mérlegelése alapján dönti el, mely berendezések tulajdonosait kötelezi a lebontásra. Az indítványozó szerint nem határozza meg az Ör1. sem a városkép (az ehhez való illeszkedés), sem pedig a „nem megfelelő karbantartás” fogalmait.
    [4] Az Ör1. támadott 7. §-a és 9. §-a az indítványozó szerint ezzel sérti az Alaptörvény B) cikkét, R) cikkét, T) cikkét, valamint M) cikkét.
    [5] Az indítványozó szerint azért sérül az Alaptörvény B) cikke, mert a jogbiztonság elvével nem összeegyeztethető, hogy az Ör1. hatálybalépését követően (2013. január 1.) egyes esetekben az érintetteknek csupán három hónapjuk volt (2013. március 31-ig) arra, hogy a már jogellenesen kint lévő berendezéseket eltávolítsák. E körben idézi a 28/2005. (VII. 14.) AB határozatban, valamint 51/2010. (IV. 28.) AB határozatban megállapított követelményeket. A bontási kötelezettséggel érintettek e rövid (három hónapos) időszak alatt nem tudtak a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervektől „állásfoglalást” sem kérni arról, kiterjed-e berendezéseikre a bontási kötelezettség. Ezzel összefüggésben az indítványozó jelezte azt is, hogy e tevékenységi területen jellemző, hogy a hirdetők akár több évre előre szerződnek az egyes felületek bérlésére; így mivel az Ör1. alapján ezeket a lekötött felületeket rövid idő alatt le kell bontani, az érintett gazdasági társaságok komoly bevételtől esnek el.
    [6] Ezen túl sérelmesnek véli az indítványozó azt is, hogy a berendezések tulajdonosai az Ör1. fogalomhasználata alapján nem tudták megállapítani, hogy saját berendezéseik beleesnek-e a felállított tilalomba. A jogbiztonság elve szerinte megkövetelné, hogy az Ör1. „mindenki számára egyértelmű, objektíven értelmezhető kötelezettségeket” határozzon meg.
    [7] Az indítványozó az Alaptörvény M) cikkének sérelmét abban látja, hogy az Ör1. támadott rendelkezései teljesen ellehetetlenítik a városban a reklámtáblák fennmaradását, miért is számos vállalkozás léte kerül veszélybe. A jogalkotó önkényesen beavatkozik a piaci viszonyokba, amely ellentétes mind a vállalkozás szabadságával, mind pedig a tisztességes gazdasági verseny biztosításával.

    [8] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírja, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján – figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) és (2) bekezdéseire – tanácsban eljárva dönt.
    [9] A szabályszerűen és határidőben benyújtott panasz – az indítványozó érintettségének hiánya miatt – nem befogadható.

    [10] 3. Az indítványozó az Abtv. 26. § (2) bekezdés a) pontja szerint nem tekinthető érintettnek az alábbiak szerint.
    [11] Az indítványozó gazdasági társaság – az indítvány alapján – jelenleg hozzávetőlegesen 80 darab reklámfelülettel rendelkezik Debrecen Megyei Jogú Város területén. Az Ör1. támadott rendelkezéseinek mind tárgyi, mind területi hatálya kiterjed ezekre a berendezésekre.
    [12] Az indítványozó sérelmét ugyanakkor nem közvetlenül az Ör1. támadott szabályai okozzák, emiatt tehát a panasz nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. Az indítványozó jogaiban és kötelezettségeiben a támadott jogszabály – bár tiltó szabály – nem közvetlenül, hanem csak jogalkalmazói aktus révén idéz elő változást, emiatt az indítványozó nem minősül érintettnek.
    [13] Az indítvány mellékleteként – érintettsége igazolására – az indítványozó csatolta Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési Főosztályának Várostervezési Osztálya TERV-00804/2013. iktatószámú végzését, amelyben felhívta a hatóság az indítványozót a berendezések eltávolítására, valamint tájékoztatta, hogy a végzés ellen – lévén eljárási kérdésben hozott döntés – önálló fellebbezéssel nem élhet, de a településképi kötelezési eljárás során hozott érdemi alakszerű határozat ellen benyújtott jogorvoslatban ezt is támadhatja.
    [14] Az Ör1. támadott 9. §-a rendelkezik azon hirdető berendezések sorsáról, amelyeket az Ör1. hatálybalépése előtt helyeztek el. Ennek alapján a jogalkotó lehetőséget biztosít a berendezések tulajdonosainak, hogy a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 23. §-a, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör2.) 3. §-a alapján településképi bejelentési eljárás kezdeményezésével engedélyt kapjanak a kint lévő berendezések fennmaradására.
    [15] A polgármester a településképi bejelentési eljárás során – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a következőképpen dönthet: ha megállapítja, hogy a bejelentett berendezés illeszkedik a település környezetébe, azt tudomásul veszi, és erről igazolást küld az érintettnek [vagy az Ör2. 3. § (5) bekezdése alapján hallgatással beleegyezik a fennmaradásba]. Az Ör1. 9. § utolsó mondata alapján, ha az érintett nem kezdeményezett a berendezés fennmaradása iránt településképi bejelentési eljárást, a hatóság (polgármester) településképi kötelezési eljárást folytat le, amelynek során a Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés alapján hatósági határozattal kötelezheti az érintetteket a berendezés lebontására. A polgármester e döntéseit delegált önkormányzati hatósági jogkörében hozza meg, így ellenük az érintett fellebbezéssel élhet a közgyűléshez/képviselőtestülethez, ezután pedig a bíróságon kereshet jogorvoslást.
    [16] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör1. kötelezettséget megállapító rendelkezései nem közvetlenül hatályosulnak, hanem hatósági jogalkalmazói döntés (alakszerű hatósági határozat) állapíthatja meg azokat, amely ellen fentiek alapján jogorvoslati lehetőség biztosított.
    [17] Adott esetben a jogszabály alkalmazásában a hatóságnak mérlegelési lehetősége van, így a jogorvoslat semmiképpen nem tekinthető esélytelennek, mivel a hatóság döntése nem következik egyenesen a jogszabályból {a 33/2012. (VII. 17.) AB határozattal lezárt ügyben ezzel ellentétben a jogszabály a jogalkalmazónak nem adott mérlegelési lehetőséget, Indokolás [60]}.
    [18] Tehát nem teljesülnek az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek, mivel az indítványozó sérelme nem közvetlenül az Ör1. alkalmazásával következett be, valamint rendelkezésére áll a jogorvoslat lehetősége, amelyet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem merített ki.
    [19] Ezért az Ör1. 7. §-a, valamint 9. §-a vizsgálatára irányuló indítványt az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.
        Dr. Kovács Péter s. k.,
        tanácsvezető alkotmánybíró
        .
        Dr. Balsai István s. k.,
        alkotmánybíró

        Dr. Juhász Imre s. k.,
        alkotmánybíró
        Dr. Bragyova András s. k.,
        előadó alkotmánybíró

        Dr. Kiss László s. k.,
        alkotmánybíró

        .
        English:
        .
        Petition filed:
        .
        07/03/2013
        .
        Number of the Decision:
        .
        3234/2013. (XII. 21.)
        Date of the decision:
        .
        12/16/2013
        .
        .