Hungarian
Ügyszám:
.
IV/01233/2013
Jelen ügyhöz egyesítve lett(ek) a következő ügy(ek): IV/01291/2013,
.
Első irat érkezett: 08/07/2013
.
Az ügy tárgya: a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései és a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.123/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz (alkotmányellenesen felmentett bírák visszahelyezése)
.
Eljárás típusa: Alkotmányjogi panasz (Abtv. 26. § (1) bekezdés)
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíróra szignálás napja: 09/09/2013
.
Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter Dr.
.
Indítvány befogadás:
.
Indítvány befogadva.
.
Befogadás dátuma:
.
2013. 12. 02.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 145. § (4) bekezdésének "és a (3) bekezdés szerinti visszahelyezéskor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve" szövegrész, a 232/J. § (3) bekezdéséből az "és a kérelem előterjesztésekor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve" szövegrész, továbbá a 232/D. § (3) bekezdése, illetve az ügyében született (Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.123/2013/7. számú) jogerős ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti eljárás keretében.
Az indítványozó a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke volt, kinevezése eredetileg 2015. október 31. napjáig szólt. 2012. június 30-val felmentették a bírói szolgálati viszonyából, mert betöltötte a 62. életévét. A Bjt. - a 33/2012. (VII. 17.) AB határozat következményeként megalkotott - az indítvánnyal támadott új, 2013. április 2-től hatályos rendelkezései szerint azonban csak azok a bírák helyezhetőek vissza korábbi vezető beosztásukba, akiknek korábbi pozíciója még nincs betöltve. Az indítványozót ezen jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a munkaügyi jogvitát másodfokon lefolytató bíróság korábbi pozíciójába nem helyezte vissza. Az indítványozó ezért hátrányosabb helyzetbe került azon kollégáihoz képest, akiknek a pozíciója nyitva maradt.
Az indítványozó szerint a Bjt. támadott rendelkezései és az azok alapján meghozott bírósági ítélet sérti az egyenlő bánásmódhoz való jogát, mert az azonos helyzetben lévő bírók megkülönböztetésének nincs ésszerű indoka. A Bjt. támadott rendelkezései emellett sértik a jogállamiság elvét is, mert kizárják a határozott időre kinevezett bírósági vezetők pozíciójukba való visszahelyezését, továbbá előreláthatatlan, bizonytalan helyzetet eredményeznek. Az alaptörvény-konform értelmezés hiánya pedig sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát is..
.
Támadott jogi aktus:
    bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 145. § (4) bekezdésének "és a (3) bekezdés szerinti visszahelyezéskor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve" szövegrész, a 232/J. § (3) bekezdéséből az "és a kérelem előterjesztésekor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve" szövegrész, továbbá a 232/D. § (3) bekezdése
    a Székesfehérvári Törvényszék 3.Mf.20.123/2013/7. számú ítélete
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
B. cikk (1) bekezdés
Q. cikk
I. cikk
XV. cikk
XIII. cikk
24. cikk

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_1233_11_2013_ind_kieg.pdfIV_1233_11_2013_ind_kieg.pdf2013_1233-0_alk.p.pdf2013_1233-0_alk.p.pdf
.
Egyéb mellékletek (pdf):
    .
    A határozat száma: 3245/2014. (X. 3.) AB végzés
    .
    ABH oldalszáma: 2014/2572
    .
    Az ABH 2014 tárgymutatója: érintettség (alkotmányjogi panasz eljárásban)
    .
    A határozat kelte: Budapest, 09/23/2014
    .
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    .
    Testületi ülések napirendjén:
    2013.12.02 10:30:00 Teljes ülés
    2014.06.24 9:00:00 Teljes ülés
    2014.09.23 9:00:00 Teljes ülés

    .
    A határozat szövege:
    .
    A határozat szövege:
      Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
      v é g z é s t:

      Az Alkotmánybíróság a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 145. § (4) bekezdéséből az „és a (3) bekezdés szerinti visszahelyezéskor az a bírósági vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve” szövegrész, 232/J. § (3) bekezdéséből az „és a kérelem előterjesztésekor az a bírói vezetői tisztség, amelyből felmentették, még nincs betöltve” szövegrész, illetve a 232/J. § (3) bekezdésének egésze, továbbá a 232/D. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat visszautasítja.
      I n d o k o l á s

      [1] 1.1. Az indítványozó az egyik kerületi bíróságunk 2015. október 31. napjáig szóló határozott időre kinevezett elnöke volt. 2012. június 30. napjával a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 90. §-ának ha) alpontja alapján felmentették bírói szolgálati viszonyából, mert betöltötte a 62. életévét. Ezt követően az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Bjt. indítványozó nyugdíjazását lehetővé tevő 90. § ha) alpontját. 2013. április 2-ai hatálybalépéssel a jogalkotó módosította a Bjt. 145. §-át, továbbá kiegészítette a 232/J. §-al. A Bjt. 145. § (4) bekezdése kimondja, hogy csak azok a bírósági vezetők helyezhetők vissza vezetői beosztásukba, akiknek korábbi pozíciója még nincs betöltve. Ugyanígy rendelkezik a Bjt. 232/J. §-a is. Ennek (1) bekezdése szerint, ha a bíró felmentésére a 3/2012. (VII. 7.) alkotmánybírósági határozattal megsemmisített 90. § ha) alpont alapján került sor, a jogszabályban megállapított határidőn belül nyilatkozhat az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének arról, hogy kéri-e a bírói tisztségbe való visszahelyezését. A (2) bekezdés kimondja, hogy ha a bíró ezt kéri, akkor a felmentését megelőző szolgálati helyén tovább kell foglalkoztatni.
      [2] A (3) bekezdés rendezi a határozott időre kinevezett bírósági vezetők helyzetét. Eszerint, ha a bíró az (1) bekezdés szerint kéri a visszahelyezését, őt kérelmére ebbe a tisztségbe kell visszahelyezni, amennyiben az még nincs betöltve. A törvény nem tartalmaz egyéb rendelkezést arra az esetre nézve, ha a vezetői tisztséget időközben betöltötték. Az indítványozó szerint a Bjt. 232/D. § (3) bekezdése a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben, így az ő esetében is alkalmazni rendelte a Bjt. 145. § (4) bekezdését.
      [3] Az ügyében első fokon eljáró munkaügyi bíróság – a Bjt. felmentésekor hatályos szabályait megfelelően alkalmazva – elrendelte az indítványozó elnöki beosztásába történő visszahelyezését. A másodfokon eljárt bíróság azonban – figyelemmel a Bjt. 145. §-ának időközben történt módosítására – az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vezető beosztásba történő visszahelyezésre irányuló kérelmét elutasította. A bíróság ezt azzal indokolta, hogy a Bjt. 2013. április 2-án hatályba lépett rendelkezéseit a 232/D. § (3) bekezdése alapján a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az indítványozó állítása szerint emiatt hátrányosabb helyzetbe került, mint azok a kollégái, akiknek nyitva maradt a vezetői pozíciója, amelybe a megfelelő eljárást követően vissza is kerültek.

      [4] 1.2. Az indítványozó kérelmének „anyagi jogi jogalapjaként” az Alaptörvény XV. cikkét (hátrányos megkülönböztetés tilalma) valamint B) cikkét (jogállamiság, ezen belül is a visszaható hatályú, a jogalanyokra nézve hátrányos jogalkotás tilalma) jelölte meg. Az indítvány „Alkalmazandó jogszabályok” elnevezésű részében az indítványozó az alábbi jogszabályhelyeket ismerteti: Alaptörvény B) cikke (jogállamiság), Q) cikke (a nemzetközi jog és a magyar jog összhangja), I. cikke (alapvető jog korlátozhatósága), XV. cikke (a hátrányos megkülönböztetés tilalma), XXIII. cikke (közhivatal viseléséhez való jog), 24. cikk (2) bekezdés c) pontja (alkotmányjogi panasz) és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 41. §-a. Az indítványozó ismerteti (idézi) a Bjt. általa támadott szabályait is.

      [5] 1.3. Az indítványozó ezt követően megállapítja, hogy az általa támadott szabályozás és az azon alapuló bírósági ítélet sérti az egyenlő bánásmódhoz való jogát az emberi méltósághoz való joga és a közhivatal viseléséhez való joga szempontjából. Utal arra, hogy jelen esetben olyan alkotmányellenesen felmentett bírákról van szó, akik a jogszabályhely megsemmisítését követően visszakerülhettek vezetői pozíciójukba, ha azt kérték. A homogén csoport tagjai kérték a visszahelyezésüket, ám azt csak a csoport bizonyos tagjai kapták meg: azok, akiknek a pozícióját még nem töltötték be. Erre a csoport tagjainak nem volt ráhatása, ez egy tőlük független, a véletlenen múló tényező, ami beleillik az „egyéb helyzet” kategóriájába, így a különbségtétel fennáll.
      [6] Az, hogy bizonyos pozíciókat betöltöttek, míg másokat nem, azon múlt, hogy volt-e megfelelő pályázó az adott munkakörre. A megkülönböztetés ezen a tényezőn alapult, amit az indítványozó szerint semmi esetre sem lehet ésszerűnek mondani.
      [7] Az indítványozó részletesen taglalja azt is, hogy a kinevező részéről nem az lett volna az elvárható és ésszerű magatartás, hogy a nyugdíjazásokat lehetővé tevő törvényhely megsemmisítését követően nevez ki vezetőket.

      [8] 1.4. Hosszasan elemzi az indítványozó, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének elmozdítására vonatkozó alkotmánybírósági döntés miért nem analóg az ő ügyével, utalva ennek keretében arra is, hogy a bírósági elnökök hatáskörei változatlanok maradtak az új szabályozást követően is.

      [9] 1.5. Rámutat arra is az indítványozó, hogy a jogbiztonságból fakadó előreláthatóság követelményével ellentétes, ha stabil, kiszámítható jogviszonyok egyik pillanatról a másikra változnak meg és a hatalmi ágak elválasztását is sérti egy olyan helyzet, amelyben a törvényhozó hatalom hirtelen radikális változást eszközöl az igazságszolgáltatás rendszerében, jogszerű indok nélkül.

      [10] 1.6. Végezetül nehezményezi, hogy a törvényszék erre irányuló indítványát elutasította és nem kereste meg ügyében az Alkotmánybíróságot. Pedig – álláspontja szerint – a felmentése időpontjában hatályos jogszabályok utólagos módosítása, majd a módosított szabályok alkalmazásának elrendelése a folyamatban lévő ügyekben a visszamenőleges hatályú jogalkotás „iskolapéldája”. Ezzel véleménye szerint sérült a törvényes bíróhoz való alapjoga is, hiszen így az Alkotmánybíróság képtelen volt ügyében az Alaptörvénnyel összhangban lévő döntés meghozatalára. Bővebben nem kifejtve állítása szerint „a másodfokú bíróság megsértette az Alaptörvény 28. cikkében foglalt, a Bjt.-nek az Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezésére vonatkozó kötelezettségét is.”

      [11] 2. A IV/1291/2013. számú ügy indítványozója az egyik törvényszék polgári kollégiumának kollégiumvezetője volt, 2014. február 8-ig tartó határozott idejű kinevezéssel. A Bjt. 90. § ha) alpontjának alkalmazásával mentették fel bírói szolgálati jogviszonyából, mert betöltötte a 62. életévét. Bár kérelmezte, nem helyezték vissza vezetői tisztségébe, mert addigra azt már egy másik bíró töltötte be.
      [12] Indítványában kezdeményezi a Bjt. 232/J. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, indokolása lényegében megegyezik az 1. pontban ismertetett indítvány indokolásával, azzal a különbséggel, hogy nem hivatkozik a visszamenőleges hatályú jogalkotás sérelmére és nem állítja az Alaptörvény 28. cikkének megsértését sem.
      [13] Az Alkotmánybíróság a beadványokat befogadta, majd szoros összefüggésük miatt az Abtv. 58. § (2) bekezdése és az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 34. § (1) bekezdése alapján egyesítette.

      [14] 3. Az indítványozók alkotmányjogi panaszaikat az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapították. Az Abtv. 26. § (1) alapján az Alkotmánybírósághoz fordulhat alkotmányjogi panasszal az az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, akinek az ügyében folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati jog nincs számára biztosítva. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz esetében is, mivel az közvetlenül a norma ellen irányul, különös jelentősége van az érintettség vizsgálatának, hiszen a panaszos alapjogában való személyes, közvetlen és aktuális sérelme különbözteti meg ezt a panaszfajtát az utólagos normakontroll korábbi, bárki által kezdeményezhető változatától. „Az aktuális érintettség követelménye azt jelenti, hogy az érintettségnek az alkotmányjogi panasz benyújtásakor fenn kell állnia. Azt hogy az indítványozó aktuális sérelme fennáll-e, csak a konkrét esetben lehet eldönteni.” {3110/2013. (VI. 4.) AB végzés, Indokolás [31]}

      [15] 4. Az indítványozók által felvetett sérelmek az érintettségre vonatkozó kritériumoknak az alábbiak miatt nem felelnek meg. Az indítványozók beadványaikban sérelmük lényegét abban jelölték meg, hogy nem kerültek visszahelyezésre korábbi vezető beosztásukba.
      [16] A Bjt. 232/J. § (1) bekezdése értelmében, ha a bíró felmentésére a 3/2012. (VII. 7.) alkotmánybírósági határozattal megsemmisített 90. § ha) pontja alapján került sor, a jogszabályban megállapított határidőn belül nyilatkozhat az Országos Bírósági Hivatal elnökének arról, hogy kéri-e bírói tisztségbe való visszahelyezését. A Bjt. 232/J. (3) bekezdése a bírósági vezetők esetében is a visszahelyezés feltételeként kifejezetten megkívánja az érintett vezetők részéről a visszahelyezési szándék egyértelmű kinyilvánítását.
      [17] Az Alkotmánybíróság megkeresésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 2014. augusztus 4-én kelt, 2014.OBH.XX.J.10.3. számú válaszában arról tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy az indítványozók egyike sem kérte eredeti vezetői beosztásába való visszahelyezését, a Hivatal által mellékelt, általuk kitöltött „Nyilatkozat bírói tisztségbe ismételten ki nem nevezett bíró részéről” elnevezésű formanyomtatványon a „kinevezés mellőzése és átalány-kártérítés” rovatot jelölték meg.

      [18] 5. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a törvényben előírt nyilatkozatok hiányában jelen ügyben az indítványozók érintettsége nem áll fenn, így nem teljesülnek teljeskörűen az Abtv. 26. § (1) bekezdésében megkívánt kritériumok. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszokat – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az 56. § (2)–(3) bekezdései, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1)–(2) bekezdései alapján eljárva – az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.
          Dr. Paczolay Péter s. k.,
          az Alkotmánybíróság elnöke
          .
          Dr. Balogh Elemér s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kiss László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Pokol Béla s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Stumpf István s. k.,
          alkotmánybíró
          Dr. Bragyova András s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Juhász István s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Kovács Péter s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Lévay Miklós s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Salamon László s. k.,
          alkotmánybíró

          Dr. Szalay Péter s. k.,
          előadó alkotmánybíró
          .
          Dr. Szívós Mária s. k.,
          alkotmánybíró

          .
          English:
          .
          Petition filed:
          .
          08/07/2013
          .
          Number of the Decision:
          .
          3245/2014. (X. 3.)
          Date of the decision:
          .
          09/23/2014
          .
          .