Ügyszám: IV/00463/2018
.
Első irat érkezett: 03/13/2018
.
Az ügy tárgya: A Kaposvári Törvényszék 9.Pk.20.235/2018/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (helyi népszavazás iránti kezdeményezés)
.
Eljárás típusa: Gyorsított - Alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. § )
Soron kívüli eljárás.
.
Indítványozók típusa:érintett magánszemély vagy szervezet
.
Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária Dr.
.
Az indítvány lényege:
.
Az indítvány lényege:
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kaposvári Törvényszék 9.Pk.20.235/2018/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozó önkormányzat előadta, hogy a kérelmező helyi népszavazás kiírása iránti kérelmet nyújtott be a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 41. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt:
"Akarja-e Ön, hogy Kaposmérőben nem veszélyes hulladék kezelésére, ártalmatlanítására INERT hulladék-feldolgozó üzemet létesítsen az INERT-INWEST Kereskedelmi és Szolgálatató Kft.?"
A Kaposmérő Helyi Választási Bizottság (HVB) az 1/2018. (I. 26.) számú határozatával a helyi népszavazásra bocsátandó kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelelsítését elutasította.
A bíróság a sérelmezett határozattal a HVB határozatát megváltoztatta és a helyi népszavazás kezdeményezésére vonatkozó kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítette.
Az indítványozó álláspontja szerint a népszavazási kérdésben szereplő cég által végzett vállalkozási tevékenység nem önkormányzati feladat- és hatáskör az Mötv. 13. §-a alapján, ezért helyi népszavazást az Nsztv. 32. § hiánya miatt nem lehet kiírni a témában. Erre tekintetettel - az indítványozó álláspontja szerint - a bíróság megsértette az Alaptörvény 31. cikk (2) szakaszát, és a a XXI. cikk (1) bekezdésében írt egészséges környezethez való jogát..
.
Indítványozó:
    Kaposmérő Községi Önkormányzat
Támadott jogi aktus:
    Kaposvári Törvényszék 9.Pk.20.235/2018/5. számú végzés
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései az indítványban:
XIII. cikk (1) bekezdés
XXI. cikk (1) bekezdés
31. cikk (2) bekezdés
32. cikk (1) bekezdés

.
Anonimizált indítvány (pdf):
IV_463_0_2018_indítvány_anonim.pdfIV_463_0_2018_indítvány_anonim.pdf
.
A határozat száma: 3158/2018. (V. 16.) AB végzés

Az ABH 2018 tárgymutatója: önkormányzati alapjogok; tisztességes eljáráshoz való jog; önkormányzatok érintettsége; alapjogi jogalanyiság

A határozat kelte: Budapest, 05/07/2018
.
.
Testületi ülések napirendjén:
.
Testületi ülések napirendjén:
2018.04.17 11:00:00 Teljes ülés
2018.04.10 16:00:00 2. öttagú tanács

.
A határozat szövege (pdf):
3158_2018 AB végzés.pdf3158_2018 AB végzés.pdf
.
A határozat szövege:
.
A határozat szövege:
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Schanda Balázs, dr. Stumpf István és dr. Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
    v é g z é s t:

    Az Alkotmánybíróság a Kaposvári Törvényszék 9.Pk.20.235/2018/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
I n d o k o l á s

[1] 1. Kaposmérő Község Önkormányzata (a továbbiakban: indítványozó) 2018. március 13-án alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
[2] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján kérte az Alkotmánybíróságtól a Kaposvári Törvényszék 9.Pk.20.235/2018/5. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
[3] A bírósági eljárás előzményeként egy magánszemély nyújtott be helyi népszavazás kiírása iránti kezdeményezést a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 41. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „[a]karja-e Ön, hogy Kaposmérőben »nem veszélyes hulladék kezelésére, ártalmatlanítására« INERT hulladék-feldolgozó üzemet létesítsen az INERT-INWEST Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság?” A Kaposmérői Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) az 1/2018. (I. 26.) számú határozatával a helyi népszavazásra bocsátandó kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését elutasította. A HVB a határozat indokolásában arra hivatkozott, hogy a népszavazásra szánt kérdéssel érintett kft. által végzett tevékenység a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) alapján nem önkormányzati feladat- és hatáskör, ezért helyi népszavazást az Nsztv. 32. §-ának hiánya miatt nem lehet kiírni a témában.
[4] A magánszemély bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alapján eljáró Kaposvári Törvényszék végzésével a HVB határozatát megváltoztatta és a helyi népszavazás kezdeményezésére vonatkozó kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítette. A Kaposvári Törvényszék a végzés indokolásában egyrészt arra mutatott rá, hogy az INERT-INWEST Kft. az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cég. A tulajdonost illető vagyoni jogokról történő döntés így egyértelműen a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Függetlenül attól, hogy az alapító okirat az egyes határozatok meghozatalát milyen formaságokhoz köti, egyértelmű azon jogszabályi rendelkezés, mely szerint a tulajdonost megillető jogok gyakorlására a képviselő-testület rendelkezik hatáskörrel. Erre tekintettel a kérdésben helyi népszavazás tartható. A Kaposvári Törvényszék a végzés indokolásában másrészről azt is megállapította, hogy a kérdés a tárgyát illetően is kötelezően ellátandó önkormányzati feladatot érint. Az Mötv. alapján a hulladékgazdálkodás kérdésében történő döntéshozatal egyértelműen az önkormányzat feladat-, illetőleg hatáskörébe tartozik, így egy esetleges érvényes és eredményes népszavazást követően az önkormányzat képviselő-testületének akár rendeletalkotással, akár határozathozatallal, akár tulajdonosi jogkörben olyan döntést kell hoznia, amelynek eredményeképpen az adott válasznak megfelelően az INERT-INWEST Kft. nem létesíthet Kaposmérő területén nem veszélyes hulladék kezelésére, vagy ártalmatlanítására INERT hulladék-feldolgozó üzemet.

[5] 2. A Kaposvári Törvényszék végzése ellen az indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Előadta, hogy a Kaposvári Törvényszék felületesen kezelte a hulladékgazdálkodás fogalmát. E körben a vonatkozó jogszabályok ismertetésével hosszú szakjogi érvelést adott elő, hogy miért értelmezi a bíróságtól eltérően azt a kérdést, hogy mi tartozik az önkormányzati hulladékgazdálkodás körébe. Azt is előadta, hogy a népszavazási kérdéssel érintett cég bevételei és működése nem az önkormányzat költségvetésének része, és nem szerepel az önkormányzat költségvetésében, továbbá, hogy a legfőbb szerv hatáskörét a tag gyakorolja, a cég döntéseihez alapvetően nem kell az alapító határozata.
[6] Álláspontja szerint a támadott végzés Kaposmérő Község Önkormányzatának tulajdonít olyan tevékenységet, amely nem képviselő-testületi hatáskör, ezzel sértve az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdését, mely szerint csak olyan ügyekben lehet helyi népszavazást tartani, ami a helyi önkormányzat feladat- és határkörébe tartozik.
[7] További állítása szerint a Kaposvári Törvényszék nem a csatolt anyagok kivizsgálásával és a felülvizsgálati kérelemben támadott határozatban hivatkozott jogszabályok figyelembevételével, azokat megvizsgálva vagy azokra reflektálva járt el, és ezzel megsértette az önkormányzatnak az Alaptörvény XXIV. (helyesen XXVIII.) cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes (bírósági) eljáráshoz való jogát.
[8] Az indítványozó azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy vegye figyelembe az önkormányzati cég magántulajdonban lévő telephelye tulajdonosának az Alaptörvényben biztosított egyes jogait is.

[9] 3. Az Abtv. 56. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak mindenekelőtt az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie, ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Abtv. 27. §-a alapján előterjesztett indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott követelményeknek.
[10] Az Alkotmánybíróság az eljárás lefolytatásakor és a befogadás vizsgálatakor figyelemmel volt arra, hogy az Nsztv. az országos népszavazási eljárástól számos tekintetben eltérően szabályozza a helyi népszavazási eljárást; így például az egyik jelentős különbség abban áll, hogy – szemben az országos népszavazással – a helyi népszavazási eljárással összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panasz esetén az Nsztv. 79. §-ában foglalt rövidebb eljárási határidőt előíró szabály alkalmazására nincs lehetőség.

[11] 3.1. A határidőben benyújtott alkotmányjogi panasz megfelel az Abtv. 52. § (1b) bekezdésében támasztott – a határozott kérelemre vonatkozó – törvényi feltételeknek. Az indítvány megjelöli az indítványozó jogosultságát és az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést [Abtv. 51. § (1) bekezdés és 52. § (1b) bekezdés a) pont]. Az indítványozó megjelölte az Alkotmánybíróság által vizsgálandó bírói döntést, valamint az Alaptörvény sérelmet szenvedett rendelkezéseit. Az indítványozó indokát adta az eljárás megindításának, kifejtette az Alaptörvényben foglalt és az indítványban felhívott jogok sérelmének a lényegét, továbbá azt is indokolta, hogy a Kaposvári Törvényszék támadott végzése miért ellentétes az Alaptörvény általa felhívott rendelkezéseivel. Az indítványozók kifejezett kérelmet terjesztettek elő a Kaposvári Törvényszék támadott végzése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és annak megsemmisítésére.

[12] 3.2. Az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében megvizsgálta az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának a törvényben előírt tartalmi feltételeit is, így különösen a 27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29–31. §-ok szerinti feltételeket.
[13] Az indítványozói jogosultság és érintettség vizsgálata során az Alkotmánybíróság figyelemmel volt eddigi, az önkormányzatok által benyújtott alkotmányjogi panaszokkal összefüggő gyakorlatára.
[14] Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán emlékeztet rá, hogy a 3149/2016. (VII. 22.) AB végzésben (a továbbiakban: Abv.) megváltoztatta azt a korábbi – az Alkotmányon alapuló – gyakorlatát, amely az önkormányzatokat mint közhatalmat gyakorló állami szerveket eleve elzárta az alkotmányjogi panasz benyújtásának lehetőségétől. Az Abv.-ben az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „[az] önkormányzat is élhet az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasszal, feltéve, hogy az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló jogvitás ügyben mellérendelt jogalanyként és nem a közhatalom gyakorlójaként járt el. Az indítványozói jogosultság szempontjából tehát nem az önkormányzat (egyébként különleges) jogi státuszának, hanem annak van relevanciája, hogy az önkormányzat az alapul fekvő ügyben, hierarchikus viszonyban, a közhatalmi jogosítványaival élve, avagy a vagyoni forgalom mellérendelt alanyaként járt-e el. Az Alkotmánybíróság álláspontja ugyanis változatlan a tekintetben, hogy az Abtv. 27. § szerinti alkotmányjogi panasz – szervezet esetében is –, az egyedi ügyben bekövetkezett, Alaptörvényben biztosított, egyéni jogsérelem orvoslásának eszköze, amely nem az önkormányzat sui generis, vagy állam által átruházott hatáskörben hozott közhatalmi döntéseinek kikényszerítésére szolgáló intézmény” {3149/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [18]}.
[15] A 3032/2017. (III. 7.) AB végzésben (Indokolás [9]), és a 3048/2017. (III. 20.) AB végzésben (Indokolás [7]) az Alkotmánybíróság nem vizsgálta az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló jogviszony jellegét, az önkormányzatok indítványozói jogosultságát elfogadta. Az önkormányzatoknak a rendeletüket megsemmisítő kúriai döntéseket támadó indítványait azért utasította vissza, mert a panaszosok a támadott határozatok törvényességi szempontú felülvizsgálatát kérték az Alkotmánybíróságtól, továbbá a támadott határozatok tartalma és a panaszosok által sérülni vélt alaptörvényi rendelkezések között az indítványozók által kifejtett indokok alapján alkotmányossági szempontú vizsgálatot megalapozó tartalmi kapcsolat nem volt megállapítható.

[16] 3.3. Az indítványozó jelen ügyben érintettsége alátámasztására előadta, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott végzés Kaposmérő Község Önkormányzata 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasága tevékenységének megszüntetésre irányuló helyi népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését mondta ki, továbbá a végzés Kaposmérő Község Önkormányzatának tulajdonít olyan tevékenységet, amely nem képviselő-testületi hatáskör. Az Alkotmánybíróság ez alapján az indítványozót jogosultnak és érintettnek tekintette.

[17] 4. Az Alkotmánybíróság ezt követően azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e az Abtv. 27. §-ban írt törvényi feltételeknek. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában a népszavazási kérdés hitelesítése körében a bírósági döntés az Abtv. 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal megtámadható, de az alkotmányjogi panasznak Alaptörvényben biztosított jog (pl. tisztességes eljáráshoz való jog, népszavazáson való részvétel joga) sérelmére kell hivatkoznia. Az Abtv. 27. §-ban írt azon tartalmi követelménynek is meg kell felelnie az indítványnak, miszerint „magának a bírói döntésnek kell sértenie az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát” {3150/2016. (VII. 22.) AB végzés, Indokolás [20]}.

[18] 4.1. Az indítványozó szerint a támadott végzés Kaposmérő Község Önkormányzatának tulajdonít olyan tevékenységet, amely nem képviselő-testületi hatáskör, megsértve ezzel az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdését.
[19] Az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy csak olyan ügyekben lehet helyi népszavazást tartani, ami a helyi önkormányzat feladat- és határkörébe tartozik. Ez a rendelkezés a helyi közhatalom gyakorlása kivételes módjának, a helyi népszavazásnak tárgyköreiről rendelkezik, vagyis nem a helyi önkormányzat alapjogát vagy egyéb, Alaptörvényben biztosított jogát tartalmazza. Alkotmányjogi panasz eljárásban erre a rendelkezésre nem lehet alappal hivatkozni, mert nem felel meg az Abtv. 27. §-ában előírt törvényi feltételnek, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány ezen részét érdemben nem vizsgálhatta.

[20] 4.2. Az indítványozó további állítása szerint a Kaposvári Törvényszék nem a csatolt anyagok kivizsgálásával és a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatban hivatkozott jogszabályok figyelembevételével, azokat megvizsgálva vagy azokra reflektálva járt el, és ezzel megsértette az önkormányzatnak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
[21] Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben a következőkre mutat rá:
[22] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdéséből – miszerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik – az következik, hogy az önkormányzatokat, amennyiben bírósági eljárásban félként vesznek részt, a jogviszony és a jogvita jellegétől függetlenül megilleti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz való jog.
[23] Az indítványozó azonban az alapul fekvő ügyben nem szerepelt félként a Kaposvári Törvényszék előtti eljárásban, hiszen kérelmező a magánszemély kezdeményező, a kérelmezett pedig a HVB volt. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a Kaposvári Törvényszék támadott végzésének a tartalma (az abban foglalt jogértelmezés) között ebből kifolyólag nincs az indítványozó által kifejtett érvek alapján olyan érdemi összefüggés, közvetlen tartalmi (oksági) kapcsolat, ami az állított alapjogi sérelmekre vezetne. Ebből következően pedig nem merül fel a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetősége sem.
[24] Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján azt állapította meg, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan érvelést, amely a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet valószínűsítene, továbbá az indítványozó állításai nem vetnek fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem.

[25] 5. Az indítványozó azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy vegye figyelembe az önkormányzati cég magántulajdonban lévő telephelye tulajdonosának az Alaptörvényben biztosított egyes jogait is.
[26] Az alkotmányjogi panasz ezen része azért nem felel meg az Abtv. 27. §-ában foglalt követelménynek, mert az indítványozó nem a saját Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét állítja, hanem egy másik személy sérelmére hivatkozik.

[27] 6. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjai alapján visszautasította.

    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    az Alkotmánybíróság elnöke
    .
    Dr. Balsai István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Horváth Attila s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Juhász Imre s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Salamon László s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Stumpf István s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szalay Péter s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Pokol Béla s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Schanda Balázs s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szabó Marcel s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Szívós Mária s. k.,
    előadó alkotmánybíró
    Dr. Varga Zs. András s. k.,
    alkotmánybíró

    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indokolása

    [28] 1. A demokratikus politikai berendezkedés alapjaként a közhatalom forrása a nép, amely a hatalmát a jog által szabályozott módon, főszabály szerint választott képviselői útján, tehát közvetett módon, kivételesen pedig közvetlenül gyakorolja [Alaptörvény B) cikk (3)–(4) bekezdés, vö. még: az Alaptörvény 8. cikke az országos népszavazás választópolgári kezdeményezéséről és a 31. cikk (2) bekezdése a helyi népszavazásról].
    [29] Az Alkotmánybíróság 52/1997. (X. 14.) AB határozata szerint „[a] közvetlen hatalomgyakorlás a népszuverenitás gyakorlásának kivételes formája, amely azonban kivételes megvalósulása eseteiben a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll” {ABH 1997, 331.; az Alaptörvény hatálya alatt: 1/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [25]}. Nem értek egyet ezért azzal, hogy az önkormányzat mint a közvetett hatalomgyakorlás intézménye az alkotmányjogi panasz eszközével jogosult lenne a közvetlen hatalomgyakorlásra készülő helyi közösséget ebbeli szándékában megakadályozni.

    [30] 2. Az önkormányzat „többarcú” alkotmányos intézmény: a helyi közösség által létrehozott testületként a közösség számára kötelező magatartási szabályok alkotására hatalmazza fel az Alaptörvény, hatósági jogkörrel rendelkezik (a testület, illetve szervei is), és működése során számos esetben (például közszolgáltatások kötelezettjeként) kerül magánjogi pozícióba. Az utóbbi esetben felmerülhet alapjogi jogalanyisága például a bírósági eljárás kiegyensúlyozottságát illetően. Nem ellenzem ezért azt, hogy amikor az önkormányzat magánjogi jogviszony egyik alanyaként perbeli féllé válik, úgy alapjogi jogvédelmi igénye legitim lehet az állam (a bíróság) eljárását illetően. A népszavazási kérdéshitelesítési eljárás tárgya azonban nem magánjogi jogviszony. A közhatalom-gyakorlás közvetlen avagy közvetett módjában való döntés természetét tekintve közjogi tartalmú jogviszonyt keletkeztet, amelynek egyik alanya – jelesül kötelezettje – az önkormányzat. Ebben az összefüggésben nem vethető fel az önkormányzat alapjogi sérelme. Másképpen megfogalmazva: az önkormányzat ebben a helyzetben nem kérhet alapjogi jogvédelmet az Alkotmánybíróságtól azzal a helyi közösséggel szemben, amely a hatalmát az Alaptörvény rendelkezései alapján közvetlen módon kívánja gyakorolni.

    [31] 3. Utalni kell továbbá arra is, hogy a 3032/2017. (III. 7.) AB végzés, valamint a 3048/2017. (III. 20.) AB végzés esetében a visszautasítás indoka a „panaszos” önkormányzatok törvényességi szempontú felülvizsgálatra irányuló indítványai voltak. A hivatkozott ügyekben az önkormányzatok jogalkotói minőségükben, azaz közhatalmuk birtokában, azt gyakorolva jártak el. A jogalkotói tevékenység sem mellérendelt jogviszonyt hoz létre az önkormányzat és a helyi közösség között, az közhatalmi tevékenység, ezért közjogi jogviszonyt keletkeztet. Önmagában tehát abból, hogy a két említett végzésben milyen indokkal utasította vissza az indítványokat az Alkotmánybíróság tanácsa, különös tekintettel arra is, hogy kifejezetten nem foglalt állást az indítványozói jogosultság kérdésében, nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az önkormányzat az alapügyben jogalkotói jogkörben eljárva is kérhet alapjogi jogvédelmet az Alkotmánybíróságtól.
    [32] Mindezen indokok alapján úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróságnak, az indokolás [14] bekezdésében, a 3149/2016. (VII. 22.) AB végzésre történt hivatkozást követően arra tekintettel kellett volna visszautasítnia a panaszindítványt, hogy az önkormányzatnak nem volt az Abtv. 27. §-a szerinti indítványozói jogosultsága.

    Budapest, 2018. május 7.
    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
    alkotmánybíró

    [33] A párhuzamos indokolás 2. és 3. pontjához csatlakozom.
    Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
    alkotmánybíró

    [34] A párhuzamos indokolás 2. és 3. pontjához csatlakozom.
    Dr. Stumpf István s. k.,
    alkotmánybíró

    [35] A párhuzamos indokolás 1. pontjához csatlakozom.
    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    alkotmánybíró
    Dr. Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolása

    [36] A végzés rendelkező részében foglalt visszautasítással egyetértek, álláspontom szerint azonban a visszautasítást az indítványozói jogosultság hiányára kellett volna alapozni.
    [37] Az alkotmányjogi panasz alapvető rendeltetése a természetes személyek védelme a közhatalom alapjogokat sértő döntéseivel és intézkedéseivel szemben. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése valamint a 27. §-a ennél némileg tágabbra nyitja az alkotmányjogi panasz indítványozására jogosultak körét, lehetővé teszi ugyanis, hogy a természetes személyek mellett a szervezetek (így például egyesületek, szakszervezetek, vallási közösségek stb.) is alkotmányjogi panasszal fordulhassanak az Alkotmánybírósághoz, emellett pedig az Abtv. az Alaptörvényben biztosított jogok – tehát nem csak az alapjogok – sérelme esetén lehetőséget biztosít alkotmányjogi panasz benyújtására.
    [38] A fentiek alapján kérdés azonban, hogy egy helyi önkormányzat felléphet-e indítványozói jogkörrel, azaz élhet-e valódi alkotmányjogi panasszal egy helyi népszavazásra irányuló kérdés hitelesítését tartalmazó bírósági döntéssel szemben? Álláspontom szerint, amikor egy helyi önkormányzat nem közhatalmi, hanem mellérendelt jogviszonyokban jár el – így például magánjogi jogvita alanya – eljárási illetve az Alaptörvény alapján őt megillető alkotmányos jogainak védelme vonatkozásában elképzelhető, hogy alkotmányjogi panasszal éljen.
    [39] Jelen ügy vonatkozásában azonban az indítványozó szerepkörében megjelenő helyi önkormányzat (közhatalmi szervként) az alapjogi jogviszony kötelezetti oldalán áll, e minőségében az alkotmányjogi panasz kezdeményezési lehetősége nyilvánvalóan kizárt: éppen egy korábbi, helyi népszavazással kapcsolatos ügyben állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy „[a] közhatalom gyakorlására jogosult állami szervnek vagy vezetőjének ebben a minőségében tehát alkotmányos kötelezettsége áll fenn az alapjogok védelmére, ennélfogva a közhatalommal szemben alapjogi sérelem nem érheti, így alkotmányjogi panasz benyújtására sem jogosult.” (3317/2012. (XI. 12.) AB végzés). A helyi önkormányzás joga a választópolgárok helyi közösségét illeti meg. A képviselőtestület gyakorolja az önkormányzati jogokat, a polgármester pedig képviseli a települési önkormányzatot, azonban egyik szerv sem járhat el az önkormányzati jog alanyával, a választópolgárok helyi közösségével szemben. Így a polgármester – a települési önkormányzat nevében – az önkormányzáshoz való jog alanyával szemben nem élhet jogorvoslattal.
    [40] Mindezek alapján – álláspontom szerint – az alkotmányjogi panaszt mint nem jogosulttól származót kellett volna visszautasítani.

    Budapest, 2018. május 7.
    Dr. Schanda Balázs s. k.,
    alkotmánybíró

    [41] A párhuzamos indokoláshoz csatlakozom.
    Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
    alkotmánybíró

    [42] A párhuzamos indokoláshoz csatlakozom.
    Dr. Stumpf István s. k.,
    alkotmánybíró

    [43] A párhuzamos indokoláshoz csatlakozom.
    Dr. Sulyok Tamás s. k.,
    alkotmánybíró

    .